Szimpatika főoldal

Egy észak-amerikai kutatás összesen 12 kardiovaszkuláris betegség (mélyvénás trombózis, tüdőembólia, aorta disszekció és repedés, stroke, intracerebrális vérzés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, angina pectoris, miokardiális infarktus, hirtelen szívhalál, venricularis arthmia és pitvarfibrilláció) szezonális mintázatát vizsgálta. A kutatók arra jutottak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek egyértelmű szezonális tendenciát mutatnak: a legtöbb előfordulás a hidegebb téli hónapokban van, ráadásul ezt több országban is megfigyelték. Jóllehet a kardiovaszkuláris betegségek szezonális változékonyságát az epidemiológiai adatok egyértelműen bizonyítják, de a jelenség pontos oka nem ismert. Azt gyanítják, hogy a környezeti tényezők, mint például a hőmérséklet és a légszennyezés, fontos szerepet játszanak a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának növekedésében, méghozzá mindkét nemnél, különösen az idősebbeknél.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a lakosságot tájékoztatni kell a hideg évszakokban a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatáról. Edukálni kell őket a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozási szokások és a megfelelő meleg öltözködés fontosságáról télen is. Ugyanis a hidegben a vérerek összehúzódnak, a vérnyomás emelkedik és a véralvadási jellemzők is változnak, mindez pedig megterhelheti a szívet.

Mi történik szívinfarktus esetén?

Szívinfarktus esetén oxigénhiány miatt bizonyos mértékű szívizomelhalás jön létre, mely okozhat szívelégtelenséget, a pumpafunkció csökkenését, szívritmuszavart, de akár szívleállást, azonnali halált is. Az oxigénhiány kialakulásának oka az, hogy a szívbe vezető artériák valamelyike elmeszesedés, zsíros plakkok képződése vagy vérrög miatt elzáródik, ezért az oxigénben dús vér nem tud bejutni a szívbe.

Melyek a szívinfarktust megelőző jelek?

- A mellkas középső részén, a szegycsont mögött jelentkező heves fájdalom, amely kisugározhat a baloldalon a vállba, karba, lapockába, állkapocsba.

- Az is előfordulhat, hogy nem intenzív a fájdalom, hanem csak egy bizonytalan mellkasi diszkomfortérzés jelenik meg.

- Nehézlégzés.

- Hideg verejtékezés.

- Szédülés.

- Hányinger, hányás.

- Pánikrohamszerű tünetek: szapora szívdobogás, erős szorongás, megsemmisülés-érzés.

A fenti tünetek hátterében viszont több egyéb betegség is állhat, ezért bármelyiket is tapasztalja, mielőbb forduljon orvoshoz, vagy súlyos esetben ne habozzon mentőt hívni! Egyrészt minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel, másrészt ha valóban szívinfarktusról van szó, akkor kulcsfontosságú, hogy a beteg minél előbb kórházba kerüljön, mert minél hamarabb kap szakszerű ellátást, annál nagyobb az esélye a túlélésre!

Melyek a szívinfarktus kockázati tényezői?

Magas vérnyomás, magas koleszterinszint, elhízás, cukorbetegség, dohányzás, tartós stressz, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód – ezek közül már 1-2 is veszélyeztetetté tehet bárkit! Bár van szerepe a genetikai hajlamnak is, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az öröklődésnél többet számít az életvitel minősége. Tehát a szívinfarktus megelőzése érdekében érdemes a fenti kockázati tényezőket elkerülni, illetve 40 éves kor felett, panasz nélkül is ajánlatos évente egyszer részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson. Vegyük ezt komolyan, mert hazánkban minden második ember haláláért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek!

Forrás: Budai Egészségközpont