Szimpatika – Van remény a Nagy-korallzátony számára

„Nagyon izgatott vagyok” – mondta Peter Harrison, az ausztrál Southern Cross Egyetem tengerökológiai kutatóintézetének igazgatója. A szakember vezetésével fejlesztették ki azt a korall-lárvabetelepítési technikát, amelynek első lépéseként a korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű spermiumot és ivarsejtet gyűjtenek be minden évben a zátony térségében.

A speciális környezetben nagyjából egy hétig nevelt lárvákat a Nagy-korallzátony fehéredés sújtotta területeire telepítik be. Harrison csapata először 2016-ban ültetett át lárvákat a Heron-sziget környékére, ahol mostanra több mint hatvan virágállat áll készen arra, hogy a program első reprodukcióképes populációjává válva jövőre szaporodni kezdjen. „Ez bizonyítja, hogy a lárvabetelepítési technika pontosan úgy működik, ahogy azt megjósoltuk és csupán néhány év alatt képesek vagyunk mikroszkopikus lárvákból méretes korallokat növeszteni” – mondta a szakember, miután 2020. december elején ellátogatott a területre.

A betelepített korallok átmérője változó – néhányuk csak pár centiméteres, de akad köztük tányér méretű is –, mindegyik egészséges, annak ellenére, hogy a Heron-sziget környékét korallfehéredés sújtotta márciusban. A kutatók szerint a márciusi volt az eddigi legkiterjedtebb, és öt éven belül a harmadik korallfehéredés a zátony térségében.

A korallok nagyon érzékenyek a körülöttük lévő víz hőmérsékletének változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Amennyiben a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek.

A James Cook Egyetem közelmúltbeli tanulmánya szerint a Nagy-korallzátony virágállatainak több mint fele odaveszett az elmúlt három évtizedben és a szakemberek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a koralltelep egyre kevésbé tud regenerálódni a tömeges korallfehéredések után.

Forrás: MTI