Szimpatika – Milyen egészségügyi ellátásokhoz juthat koronavírusosként?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog minden beteget megillet, ellátatlanul senki sem maradhat – de az, hogy egyéb egészségügyi problémáikkal ellátják-e az aktív (még nem gyógyult) koronavírus-fertőzötteket, leginkább azon múlik, hogy milyen típusú ellátásra van szükségük. A járvány első hullámának kezdete óta már eltelt tíz hónap, de eddig sem az illetékes hatóságok, sem a kórházak fenntartói nem adtak ki egyértelmű iránymutatást a kórházaknak és a betegeknek az erre vonatkozó szabályok tisztázása érdekében.

Háziorvos, ügyelet

Akinek olyan problémája van, amivel egyébként háziorvoshoz vagy háziorvosi ügyelethez fordulna, koronavírus-fertőzöttként ne menjen be személyesen, inkább telefonáljon. Az orvos telefonon végzi a konzultációt és írja fel a(z elektronikus) receptet. Jelenleg csak sürgős ellátást vagy személyes vizsgálatot igénylő esetben lehet személyesen megjelenni, de arról, hogy mi minősül ilyen esetnek, a kezelőorvos dönt a páciens e-mailje, telefonhívása alapján. Ugyanez érvényes a nem koronavírus-fertőzöttekre is, a háziorvosi, gyermekorvosi rendelőkben, ügyeleteken egyaránt.

Sürgős szakorvosi ellátás

Ha olyan akut tünetek lépnek fel, amelyek esetében gyors szakorvosi beavatkozásra van szükség (pl. az érintettnek feltehetően vakbélgyulladása van, csonttörést szenvedett, vagy szilánk ment a szemébe), jelenleg nincs más megoldás, mint a mentők értesítése. 

Bár az NNK eljárásrendje előírja, hogy az egészségügyi ellátás során külön kezeljék a koronavírus-gyanús és nem gyanús személyeket, gyanús és megerősített fertőzötteket, illetve a tünetes és tünetmentes megerősített fertőzötteket is elkülönítve lássák el, a gyakorlatban nincs olyan kórház vagy olyan sürgősségi osztály Magyarországon, ahová koronavírus-fertőzötten is be lehet lépni. Az eljárásrend előírja külön diagnosztizáló és kezelő helyiségek kialakítását a koronavírus-gyanús személyek számára, valamint a gyanús és a megerősített személyek ellátásának térbeni és időbeni elkülönítését. Számos ellátóhelyen érdeklődtünk, de sehol nem tapasztaltuk, hogy ezeket az elkülönített betegellátóhelyeket létrehozták volna.

Mentőkkel a kórházba 

Azokban az esetekben, amikor egyébként is mentőt hívnánk, természetesen a koronavírus-fertőzötthöz is ki kell hívni a mentőket.

Miután a mentővel bekerültünk a kórházba, a kezelőorvos fog arról dönteni, hogy panaszaink alapján milyen gyorsan van szükségünk beavatkozásra. Mivel a teljes egészségügyre jellemző a kapacitáshiány, elképzelhető, hogy még mentővel való beszállítás esetén is lassabban jutunk ellátáshoz, mint általában. Azt azonban a szakmai protokollok egyértelművé teszik, hogy mely kezelés nem tűr halasztást, ezekhez mindenképpen, mielőbb hozzá kell jutnunk!

Halasztható műtétek

Akinek a kezelése halasztható, azt nemcsak a fertőzöttsége alatt, hanem annak elmúltával sem biztos, hogy el fogják látni. 2020. november 7-től egy EMMI-utasítás alapján a halasztható műtéteket az egészségügy legtöbb területén felfüggesztették, így bizonyos beavatkozásokat várhatóan csak a veszélyhelyzet elmúltával fognak elvégezni.

Bár az EMMI-utasítás nyilvánosan nem elérhető, a minisztérium tájékoztatása szerint nemcsak a sürgősségi ellátások képeznek kivételt a beavatkozások felfüggesztése alól, hanem azok is, amelyek elmaradásával a beteg súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Elvégeznek valamennyi onkológiai ellátást, a szervezett onkológiai szűrővizsgálatokat, a szakmai kollégium ajánlása szerinti kardiológiai ellátásokat, valamint biztosítani kell az asszisztált reprodukciós eljárások zavartalan működését is. Transzplantációt is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett.

Az ellátás teljes hiánya alapjogsértő! 

Aki tünetmentes vagy tünetes koronavírusosként otthoni karanténban van és onnan indulna kórházba, több akadályba ütközik. Egyrészt a karantén-kötelezett nem hagyhatja el a lakását, csak kifejezetten sürgős esetekben, másrészt a legtöbb egészségügyi ellátóhelyen már a bejáratnál ellenőrzést végeznek, és akinek a vírusra utaló tünete van vagy megerősített esetnek minősül, be sem engedik.

Ha semmilyen ellátáshoz nem jutunk, mert az akut tüneteink ellenére sem fogad az orvos vagy nem érkezik ki a mentő, azzal súlyosan sérül az egészségügyi ellátáshoz való jogunk. Az egészségügyi ellátáshoz való jog a betegek legalapvetõbb joga, akinek az egészségi állapota indokolja, annak joga van ahhoz, hogy hozzáértõ orvosok megvizsgálják, gyógykezeljék, és fájdalmait csillapítsák. Ezt még a jelenlegi járványhelyzetben, egy aktív koronavírusos fertőzöttől sem lehet megtagadni. Ha ennek ellenére is megtagadják az ellátást, érdemes felhívni a kezelőorvos figyelmét az ellátási kötelezettségére. Ha ez sem vezet eredményre, panasszal fordulhatunk az intézményvezetőhöz, a betegjogi képviselőhöz, továbbá a kórház fenntartójához.

Forrás: Társaság a Szabadságjogokért