Életmentő, de súlyos károkat okozhat a lélegeztetés
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálislégzéskoronavírusVilágjárványJárványlevegőéletmentésLégzés leállásÖsszes cikk
A lélegeztetőgépek a koronavírus-fertőzötteknél is életet menthetnek, ám nem véletlenül mondják az orvosok, hogy senki se akarja kipróbálni, milyen az, amikor már csak ez ad esélyt az életben maradásra. Nem a fájdalom vagy a kiszolgáltatottság miatt, hanem mert az intenzív ellátásnak, az akár hosszú hetekig tartó lélegeztetésnek is komoly testi-lelki következményei vannak, amiből felépülni sokkal nehezebb, mint a fertőzést megelőzni.
Poszt intenzív terápiás szindróma az összefoglaló neve azoknak az egészségügyi komplikációknak, amelyek az intenzív kórházi kezelés, azon belül is a tartós lélegeztetés nyomán alakulnak ki. Az angol kifejezés rövidítése a PICS fizikai, mentális és kognitív zavarokat egyaránt jelöl, és bárkinél kialakulhat, akit intenzíven kezeltek, hogy túléljen egy életveszélyes állapotot.
Az egyik leglátványosabb az izomtömeg fogyatkozása, ami rendkívül súlyos lehet, egyetlen nap alatt az izomtömegnek akár az 5 százaléka is eltűnhet. Ennek magyarázata, hogy a kritikus állapot alatt a szervezet elsődleges energiaforrását nem a zsírok, hanem a fehérjék, vagyis az izomszövet bontása jelenti. A páciensek 25-45 százalékának lesz ideg- és izomkárosodása, -sorvadása, ráadásul ez a gyengeség a végtagi és a légzőizmokban a legmarkánsabb: a lélegeztetés miatt a fő légzőizom, a rekeszizom és a légzési segédizmok jelentős mértékben elsorvadhatnak. Ez is megnyújtja a lélegeztetési időt, az intenzív osztályos és kórházi tartózkodást, majd pedig a hazabocsátást követően is több hetes, akár több hónapos rehabilitációt tesz szükségessé. Sokáig, akár tartósan jellemző légzési nehézség, a légzésfunkció csökkenése is.
A tartósan lélegeztetett páciensek legalább negyedénél, de akár háromnegyedénél alakul ki kognitív deficit (tanulási és memóriazavar, a koncentráció csökkenése), 25-80 százalékuk szenved pszichiátriai tünetektől, leggyakrabban depresszió, szorongás és posttraumás stressz szindróma jelentkezik, de előfordulnak szexuális zavarok, delírium is, vagy nagyfokú fáradékonyság. Mindezeken túl egyéb szövődmények is nehezíthetik a betegek felépülését: kiterjedt felfekvések, visszatérő húgyúti fertőzések, nagyfokú testsúlyvesztés stb.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a poszt intenzív terápiás szindróma kialakulásának kockázata csökkenthető a lélegeztetés idejének lehetőség szerinti minimalizálásával, enyhe, biztonságos nyugtató alkalmazásával, és a fizioterápia mielőbbi, már az intenzív ellátás időszakában való megkezdésével. Mivel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) egyik legsúlyosabb következménye a súlyos tüdőgyulladás, ami miatt a betegeket akár hetekig is mesterségesen kell lélegeztetni, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kidolgozott egy rehabilitációs utánkövetési programot. Ez egyrészt a koronavírus-fertőzés, másrészt a tartós gépi lélegeztetés hosszabb távú következményeinek feltérképezésében segíti a szakembereket. A program, amely a tüdőgyógyászati rehabilitációra helyezi a hangsúlyt, de amelyben a légzésrehabilitációs szakorvos mellett gyógytornász, pszichológus, dietetikus is szerepet kapnak, a PICS kivédéséhez is hozzájárulhat.
A jelenlegi adatok alapján elmondható, hogy a Covid19 az esetek 80 százalékában továbbra is tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár; a páciensek 15 százaléka kerül súlyos (oxigénterápiát igénylő), és 5 százaléka kritikus (gépi lélegeztetést és életfenntartó beavatkozásokat igénylő) állapotba. A Covid19 halálozási aránya az újabb adatok alapján a 9 százalékot is eléri, ellentétben az influenzával, amelynek mindössze 0,1 százalékos a halálozásási rátája.
Forrás: tudas.hu
A lélegeztetőgépek a koronavírus-fertőzötteknél is életet menthetnek, ám nem véletlenül mondják az orvosok, hogy senki se akarja kipróbálni, milyen az, amikor már csak ez ad esélyt az életben maradásra.