Az agykárosodás növeli az Alzheimer-kór kockázatát
Új kutatások szerint traumás agykárosodást (traumatic brain injury, TBI) követően megemelkedik a demenciával társuló patológiás elváltozások kockázata (ami több amyloid lerakódással és az agykéreg vastagságának csökkenésével jár) azokhoz a személyekhez képest, akiknél ilyen trauma nem szerepelt az anamnézisben.
E tény szem előtt tartásával a TBI-t szenvedett betegeket érdemes lenne szigorúan követni, hogy amint rendelkezünk majd hatékony preventív módszerekkel és korai beavatkozási lehetőségekkel, javíthassuk majd azoknak az életminőségét, akiknél az Alzheimer-kór kifejlődésének gyanúja áll fenn.
A 65 évesnél idősebb életkorban kialakuló demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Ausztráliában ráadásul ez az időskori halálozás második leggyakoribb oka, de a betegség megelőzésére vagy akár progressziójának lassítására irányuló törekvések eddig nem jártak sikerrel. Az AD tünetei gyakran csak a betegség késői szakában jelentkeznek, míg a fontosabb patológiai elváltozások, mint a ß-amyloid (Aß) plakkok, a tau fehérje lerakódások valamint az idegveszteség már évekkel, akár egy évtizeddel is a nyilvánvaló klinikai tünetek megjelenése előtt elkezdődnek. A korai biomarkerek és az AD fokozott kockázatát jelző patológiai elváltozások kimutatásával lehetőség adódna a betegség lefolyásának megváltoztatására, vagy legalábbis súlyosságának enyhítésére.
A traumás agykárosodás az Alzheimer-kór keletkezésének fontos faktora. Már egyetlen mérsékelt traumás agysérülés is több mint a kétszeresére növeli a demencia kialakulásának kockázatát, a súlyos TBI-hez pedig a demencia kockázatának 4,5-szörös emelkedése társul, bár egyáltalán nem ismerjük, hogy milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.
Forrás: medicalonline.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!