A bipoláris zavar tünetei és kezelése

Mi a különbség a bipoláris zavar és a „sima” egypólusú depresszió között?

Mindkét betegség esetén előfordulnak a klasszikus depressziós tünetek, a lehangoltság, az örömtelenség, az alvászavarok, a fokozott szorongás és a koncentrációs nehézségek. A bipoláris zavar azonban annyiban más, hogy a depresszió ellenpólusaként előfordulnak hipomániás vagy mániás epizódok is – olyan időszakok, amikor a beteg eufórikus, energikus és gyakran impulzív.

Mivel a betegség sokszor hosszú, időnként évekig tartó tisztán depressziós epizóddal indul, a diagnózis gyakran csak későn kerül megállapításra. További nehézség a bipoláris zavar azonosításában, hogy a hipomániás állapotot sem az illető, sem a környezete nem érzékeli patológiásnak. Magyarországon gyakori, hogy a diagnózis csak a betegség kialakulása után 8–10 év kerül felállításra. Jelenleg nincsen olyan önkitöltős bipoláris zavar teszt, ami alapján biztonsággal azonosítható a betegség, a diagnózis felállítása mindig szakember dolga. Ha felmerül a bipoláris zavar gyanúja, fontos, hogy minél hamarabb keressünk fel szakembert!

A bipoláris zavar általában 15–30 éves kor között jelentkezik, ezzel szemben az egypólusú depresszió átlagosan később, 25–50 éves korban alakul ki. Az egypólusú depresszió nőknél gyakoribb, a bipoláris zavar előfordulásában viszont nincsen különbség a két nem között.

A bipoláris zavar típusai

A bipoláris zavar során a depressziós és a mániás vagy hipomániás szakaszok váltakozása figyelhető meg.

Az I. típus diagnosztikai kritériumai: legalább egy legalább hétig tartó, klinikailag jelentős mániás epizód.
A II. típus diagnosztikai kritériumai: legalább egy major depressziós epizód, legalább egy hipomániás epizóddal.

Bár a hipománia sokkal enyhébb, mint a mánia, fontos megemlíteni, hogy a II-es típus nem az I-es típus enyhébb változata. Bár a hipomániás epizódok nem olyan veszélyesek, mint a mániás epizódok, a depressziós epizódok hosszabbak és súlyosabbak lehetnek.

A bipoláris zavar enyhébb formájának tartott ciklotímiára jellemző, hogy hipomániás és enyhe depressziós tünetek váltakoznak legalább két éven át (gyermekeknél egy évig), de egyik epizód sem éri el a súlyos depresszió vagy mániás/hipomániás epizód diagnosztikai küszöbét.

A bipoláris zavar tünetei

Mi jellemző a depressziós epizódokra?

• Tartós levertség, lehangoltság
• Enerváltság, motivációhiány, az érdeklődés elvesztése
• Aggódás
• Önbizalomhiány, az értéktelenség érzése
• Alvászavarok
• Irreális bűntudat
• Öngyilkossági gondolatok
• Az étvágy és az étkezés zavarai

Mi jellemző a mániára?

• Impulzivitás, meggondolatlan döntések (pl. pénzügyi szempontból)
• Felhőtlen boldogság, túlzóan pozitív érzelmek
• Irreálisan pozitív tervek, a mindenhatóság érzése
• Fokozott önértékelés, arrogancia
• Csökkent alvásigény
• Az étvágy megváltozása, hirtelen meghízás vagy fogyás
• Aggresszivitás, konfliktusokba keveredés
• Felfokozott szexuális étvágy
• Felgyorsult, csapongó gondolatok és beszéd
• Koncentrációs nehézségek, munkahelyi teljesítményproblémák
• Súlyos esetekben a beteg pszichotikus állapotba kerülhet (pl. téveszmék, hallucinációk jelentkezhetnek), ami sürgős kórházi ellátást igényel

Mi jellemző a hipomániára?

A hipománia a mánia visszafogottabb változata, amely sokszor nem okoz problémákat, emiatt viszont nehezen észrevehető. Könnyű azt gondolni, hogy az illető egyszerűen csak pozitív és lelkes. Gyakori, hogy a hipomán szakaszokban az illető kiemelkedően kreatív és fókuszált, miközben nem veszíti el a valóságérzékelését és képes egyben tartani az életét. (A jelentős művészeti teljesítmények sok esetben egy-egy hipomániás szakaszban születtek.) A II-es típusnál a probléma sok esetben nem is a hipománia, hanem ennek depressziós ellenpólusa.

A bipoláris zavar leggyakoribb veszélyei és következményei

• A legnagyobb kockázat egyértelműen az öngyilkosság, ugyanis a betegek jelentős része megkísérel öngyilkosságot.
• Komoly életvezetési problémák alakulhatnak ki mind a magánéletben, mind a szakmai életben (nehézségek a különféle képzések elvégzése során, munkahelyi problémák).
• A mániás szakaszban a betegek gyakran meggondolatlan döntéseket hoznak, például nagyon túlköltekeznek, vagy szabálysértéseket követnek el. Ezek súlyos következményekkel járnak, amiket a beteg és környezete még hosszú idővel a mániás szakasz után is nyöghet.
• A drog- és alkoholfogyasztás gyakran jár együtt a bipoláris zavarral, súlyosbítva annak tüneteit és további problémákat okozva. A kezelést szintén nagyban megnehezíti a szerfüggőség.
• A bipoláris zavarban szenvedőknél gyakoribbak a szorongásos tünetek.
• Gyakori társbetegségnek számítanak a szív-és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a túlsúly és a metabolikus szindróma.

A bipoláris zavar kialakulásának okai

A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert. Szerepe van benne a genetikai hajlamnak, illetve a környezeti tényezőknek is. A témában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy kialakulása során fontos szerepet játszik a szervezet neurotranszmitter-egyensúlyának felborulása is. A betegség sok esetben az alábbi hatások és triggerek nyomán alakul ki:

• Trauma
• Az évszakok váltakozása (különösen a tavaszi/őszi átmeneti időszakokban fordul elő gyakrabban a depresszió, míg a mániás epizódokat sok beteg nyáron éli meg)
• Alváshiány, krónikus alvásproblémák
• A napirend felborulása
• Munkahelyi vagy egyéb stressz, stresszt okozó életesemények
• Droghasználat
• Hormonális változások, például szülés utáni posztpartum állapot

A bipoláris zavar kezelése

A bipoláris zavar jelenlegi ismereteink szerint krónikus, élethosszig fennálló betegség, amelyet nem lehetséges meggyógyítani, a tartós tünetmentesség azonban elérhető. A kezelés célja a beteg hangulatának stabilizációja, a mániás epizódok megelőzése és az életminőség javítása. Alapvető fontosságú a megfelelő gyógyszeres terápia, ugyanis a bipoláris zavar kezelése gyógyszer nélkül nem lehetséges!

Emellett ajánlott a pszichoterápia is, ugyanis a kiindulópontnak számító pszichoedukáció és a különféle terápiás módszerek (pl. kognitív viselkedésterápia, interperszonális és szociális ritmusterápia) segítenek abban, hogy a beteg megtanulja időben észlelni a kezdődő mánia tüneteit, illetve a megfelelő életvezetés kialakításához is támogatást kap.

A pszichiáterrel és a pszichológussal való, bizalmon alapuló kapcsolat nagyon fontos, a mániás szakaszban ugyanis a beteg sokszor nem hallgat senkire, mivel úgy érzi, minden úgy jó, ahogy van. Ez az irreálisan pozitív közérzet meghezíti azt, hogy jelezze a változásokat és megkapja a szükséges, az állapotának megfelelő kezelést. Enélkül komoly problémákat okozhat, sőt, súlyos esetben valóságtól elszakadt, pszichotikus állapotba kerülhet, ami aztán kényszerű hospitalizációhoz is vezethet.

A családtagok és szerettek szintén nagyon fontos szerepet játszanak a mániás szakaszok megfelelő kezelésében. Sokszor előbb érzékelik a jeleket, mint az érintett, és amennyiben jó a kapcsolatuk, hasznos részei lehetnek a beteg körüli védőhálónak.

Mire figyeljünk oda, ha bipoláris zavarban szenvedünk?

• Ismerjük fel a kezdődő mániás szakasz jeleit! (csökkent alvásigény, fokozott ingerlékenység, rohanó, csapongó gondolatok stb.)
• Ügyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!
• A napi életmódunkban törekedjünk a rendszerességre és a kiegyensúlyozott életvitelre! A rendszeres testmozgás szintén nagyon jótékony hatású.
• Kerüljük az alkohol és a többi drog fogyasztását!
• Kövessük nyomon a hangulatváltozásokat, például hangulatnapló segítségével!
• Rendszeresen beszéljünk a kezelésért felelős pszichiáterrel!
• Vonjuk be a hozzánk közeli családtagokat és szeretteket, ugyanis ők is segíthetnek nyomon követni az állapotunkat.
  
   

Amennyiben felmerül Önben, hogy Ön vagy valamelyik szerette borderline személyiségzavarban szenved, minél előbb forduljon szakértőhöz!

Bár a megfelelő gyógyszeres kezelést nem helyettesítik, a különféle szorongásoldó készítmények hozzá tudnak járulni a stresszszint kordában tartásához és az alvásproblémák enyhítéséhez.

Tekintse meg a Szimpatika szorongáscsökkentő készítményeit!