A nappali aluszékonyság 6 leggyakoribb oka

Az aktív, felnőtt korosztály több mint tíz százalékára jellemző a nappali aluszékonyság. Az álmosság olyan mértékű lehet, hogy az érintett - legalábbis rövid időre - bárhol képes elaludni, adott esetben fontos tárgyaláson, utcán, villamoson, sőt autóvezetés vagy munka közben is lecsukódhat a szeme.

A hiperszomniában szenvedők nem képesek a hatékony üzemmódra „felpörgetni” magukat, figyelmük szétszórt, szellemi és fizikai teljesítményük elmarad az egyébként rájuk jellemzőtől. Nincs motivációjuk, kedvetlenek, ingerlékenyek, feszültek, ráadásul figyelmetlenségük miatt az utakon, a munkahelyükön, de még otthon, a háztartásukban is folyamatos balesetveszélynek vannak kitéve. Ráadásul a nappali aluszékonyság több betegségnek is kiindulópontja, hajlamosító eleme is lehet, például a metabolikus szindróma, szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió is jobban fenyegeti őket.

Tenni a nappali aluszékonyság, a krónikus fáradtság ellen azonban csak a hátterében álló tényezők ismeretében lehet. Így, aki visszatérően küzd a nappali aluszékonyság tüneteivel, ne elégedjen meg egy plusz kávéval, mert az legfeljebb átmenetileg fedi el a tüneteket, hanem jól teszi, ha mihamarabb orvoshoz fordul és egy alapos kivizsgálással tisztázza ennek okait.

A hat leggyakoribb ok, ami nappali aluszékonysághoz vezet

Az alváshiány, kialvatlanság a leggyakoribb ok. Egy felnőtt embernek rendszeresen napi 7-8 óra alvásra akkor is szüksége lenne, ha ezt a zaklatott, modern életforma nem is teszi mindig lehetővé. Akik váltott műszakban dolgoznak vagy az éjszakai alvás rovására tévéznek, interneteznek, és azok, akik krónikus betegségben, depresszióban, diabéteszben esetleg olyan betegségben szenvednek, amelynek valamilyen tünete, például viszketés, irritáció, fájdalom, nehézlégzés vagy gyakori vizelés akadályozza a pihentető mélyalvást, azok mind több alváshiányt halmoznak fel, és a szervezetük a nappali aluszékonysággal jelzi, hogy egyre nehezebben tolerálja ezt.

Gyógyszerek, serkentők és élvezeti szerek is okozhatják a nappali álmosságot. A többféle, túl későn vagy nem megfelelő adagban alkalmazott nyugtató- és altatószerek nemcsak, hogy az éjszakai alvást nem segítik elő, de nappali levertséget, álmosságot is kiválthatnak. Ugyanígy egyes gyógyszerek mellékhatása, valamint a rendszeres vagy mértéktelen alkohol- és koffeinfogyasztás is felboríthatja az alvás-ébrenlét szokott ritmusát, arányát.

Alvási apnoe: hangos horkolással kísért, rövid, pár másodpercig tartó légzéskimaradás, mely súlyos esetben óránként akár 20-30 alkalommal is előfordulhat. Oka a felső légút valamilyen okból bekövetkező szűkülete, az ellazult garatfal összeesése, mely a vér nem megfelelő oxigén ellátottsága miatt pár másodperces megébredésekhez vezetve okoz fáradékonyságot és nappali aluszékonyságot.

Narkolepszia, egy ritka alvászavar is okozhat nappali aluszékonyságot.A betegség a legváratlanabb helyzetekben ájulásszerű nappali elalvással járhat. Bizonyos agyban termelődő polipeptidek hiánya vagy elégtelen működése állhat a hátterében.

Alacsony vérnyomás – amiről kevesebbet beszélünk, mint a magas vérnyomásról, de okozhat kellemetlenséget, például nappali aluszékonyságot. Kis átmozgató torna, hideg víz, kávé segíthet, vagy pedig ha mód van rá, húsz perc alvás frissítő hatású.

Vas-, illetve vitaminhiány is jóval gyakrabban van a krónikus fáradtság hátterében, mint amennyiszer gondolnak erre! Ezért is érdemes évente egyszer laboratóriumi vizsgálatot kérni, hogy a vérképből egy esetleges vashiányos vérszegénység kiderülhessen.  A B12 illetve a D-vitamin hiánya is járhat ilyen tünetekkel.