Az aluszékonyság vagy hiperszomnia egy gyakori probléma, amely az alvásigény legalább több napig tartó minimum 25%-os megemelkedését takarja. Bár bizonyos esetekben normális jelenség, állandósult formája nagymértékben rontja az érintettek életminőségét, emellett balesetveszélyes is. A tünetek enyhítéséhez vagy megszüntetéséhez alapos orvosi vizsgálatokra és a háttérokok kezelésére van szükség.
Az aluszékonyság lehet önálló kórkép, illetve más problémák, betegségek kísérő tünete is. Önálló kórkép például a narkolepszia, amely egy nagyon ritka, hirtelen elalvásokkal járó betegség. Jelen cikkben inkább a gyakoribb, nappali fáradtsággal, aluszékonysággal járó esetekre fókuszálunk. Ezen problémákra a legtöbb esetben jellemző, hogy az alvás minősége is romlik, így hiába fekszik le valaki időben, mégsem fogja megfelelően kipihenni magát. Az okok feltárása és kezelése azonban összetett folyamat, amelyhez szakember segítsége szükséges.
Az aluszékonyság nemcsak az életminőségre és a munkahelyi teljesítményre gyakorol negatív hatást, ennél súlyosabb kockázatokat is magában hordoz:
Az aluszékonyságot tehát nem szabad félvállról venni. Ha magunkra ismerünk, mindenképpen keressünk fel orvost!
A cirkadián ritmus a szervezet belső ritmusa, amely az alvást és az ébrenlétet szabályozza. Normális esetben követi a napszakok változását, bizonyos esetekben azonban felborulhat. A leggyakoribb ok a váltott vagy éjszakai műszakban végzett munka, mert ilyenkor a szervezet nem képes megfelelően időzíteni és optimalizálni az alvást, ami elégtelen mennyiségű és minőségű alváshoz vezet.
A leggyakoribb ok talán a kialvatlanság, az alváshiány. Az elmúlt évtizedekben sajnos egyre kevesebbet, illetve egyre rosszabbul alszunk. Ennek számos oka van. Az egyik fő ok, hogy sok felnőtt a munka és egyéb teendő miatt egyszerűen nem szánja rá az alvásra a megfelelő mennyiségű időt, ami egyéntől függően minimum 7-8 óra. Hasonlóan fontos ok a túlzott képernyőhasználat az esti órákban, ami megakadályozza a melatonin termelését és így az elalvást. Ezen felül meg kell említeni az egészségtelen táplálkozást és a mozgáshiányt is, amelyek szintén rontják az alvás minőségét.
Az alváshiány jellemzője, hogy egyre nagyobb alvási adósság halmozódik fel, amit a beteg görget maga előtt. Ilyenkor hiába alszik időnként tovább a beteg például hétvégente, mégsem tudja pótolni az alváshiányt.
A szerhasználaton ebben az esetben nem a hagyományos értelemben vett drogokat kell érteni. Az alábbiak mind ronthatják az alvás minőségét:
Az alvászavarok, például az elalvás nehézsége érthető módon kialvatlanná teszik a betegeket, így aluszékonysághoz vezetnek. Az alvászavarok mögött állhatnak különféle mentális betegségek, például krónikus szorongás is.
Ezzel együtt a mentális betegségek nemcsak alvászavaron és az emiatt kialakuló kialvatlanságon keresztül okozhatnak hiperszomniát. A depresszió bizonyos típusai, illetve a krónikus stressz is vezethetnek megnövekedett alvásigényhez.
Az obstruktív alvási apnoé a legtöbbször a középkorú, túlsúlyos férfiak betegsége. A betegség lényege, hogy a mélyalvási szakaszban túlzottan ellazulnak a légutak izmai, amelyek így összeesnek. Az összeesett légutakon keresztül nem jut elég oxigénhez a beteg, így horkolni kezd, majd amikor teljesen elzáródnak a légutak, nem jut levegőhöz, és egy pillanatig elhallgat. A következő lépésben a szervezet egy óriási horkantással nyitja meg a légutakat, amely viszont mikroébredést okoz és így csökkenti az alvás minőségét.
A Pickwick-szindróma az alvási apnoé egy fajtája, amely elsősorban a túlsúlyosak betegsége. Mivel a szervezet nemcsak a bőrben, hanem a belső szervekben és azok körül is felhalmozza a zsírt, a megnövekedett térfogatú szervek mintegy felnyomják a rekeszizmot a tüdő irányába, így megnehezítik a mély levegővételeket. Ennek következtében ezek a betegek ritkábban lélegeznek és felszínesen vesznek levegőt álmukban, ami oxigénhiányhoz vezet. Az oxigénhiány pedig időről időre megébreszti őket, megszakítva az alvást és rontva az alvás minőségét.
Számos további betegség van, amely rontja az alvásminőséget:
Az időskori aluszékonyság okai szerteágazóak lehetnek. A fenti okok mind előfordulhatnak. Kiemelendő viszont az időskori keringési zavar és a demencia szerepe, amely gyakran áll az idősek rossz alvásminősége mögött.
Az aluszékonyság általában krónikus fáradtsággal, bágyadtsággal, gyengeséggel jár együtt. A beteg nehezen koncentrál, motiválatlan, ingerült, feszült. Súlyos esetekben előfordul, hogy ingerszegény környezetben elbóbiskol. (Ez pedig súlyos balesetekhez vezethet például autóvezetés közben.)
Az aluszékonyság kezeléséhez az okok és tünetek alapos felderítésére van szükség, amit szomnológus orvos végez. Nemcsak az anamnézist fontos felvenni, figyelembe kell venni a beteg életmódját, szokásait, szerhasználatát is. Neurológiai- és alvásvizsgálatokra szintén szükség lehet.
Amennyiben az alapvető ok kezelhető, az aluszékonyság általában elmúlik. Amennyiben a háttérok kezelése nem hatékony vagy elégséges, többféle terápia szóba jöhet, például gyógyszeres kezelés, mechanikus módszerek (alvási apnoé ellen, pl. CPAP készülék), adott esetben műtéti beavatkozások.
Az esetek jelentős részében az életmódváltás tudja megoldani a problémát. Természetesen nem egyszerű változtatni a szokásainkon, a munkahelyváltás pedig még nagyobb kihívást jelenthet. Ezzel együtt a szervezetünk nagyon meghálálja, ha rendbe hozzuk az alvásunkat, mind rövid-, mind közép- és hosszú távon.
Tekintse meg a Szimpatika stresszoldásra alkalmas készítményeit!