Szimpatika – Hogyan előzzük meg az allergiát?

Az előző évi kongresszuson elhangzott, hogy egyre több az allergiás beteg és újabb allergiafajták is megjelentek, illetve váltak gyakoribbá. Milyen változások észlelhetőek az allergiás megbetegedések terén az előző évekhez képest?

Sajnos, a tendencia a korábbi évekhez hasonlóan folytatódik, az allergiás betegek száma egyre emelkedik. Jelenleg hazánkban a lakosság több mint negyede szenved valamilyen allergiás betegségben. Egyre nő az allergia szempontjából magas rizikóval született babák aránya. Ebbe a csoportba sorolhatók azok az újszülöttek, akinek egy testvére, vagy valamelyik szülő allergiás. Az Európai Allergológiai és Klinkai Immunlógiai Akadémia (EAACI) megállapítása szerint:” …egy allergiás generáció felnövekedésének lehetünk tanúi.”

Mit tehetünk a kedvezőtlen folyamat ellen? Megakadályozhatjuk az allergia terjedését?

A megelőzés terén is lényeges változások történtek. Korábban úgy vélték, a kismama várandósság alatti diétája segíthet megelőzni a gyermeknél az allergia kialakulását. Ma már tudjuk, hogy bizonyos – nagy allergén aktivitású – ételek, mint például a tej, vagy a tojás megvonása csak szükségtelen terhet jelent a kismamák számára, hiánybetegségekhez vezethet, de az allergia megelőzésében nem segít.

Ehhez hasonlóan a gyermekek hozzátáplálásának elhalasztásával is csak a bőrtüneteket sikerült elodázni. Ma úgy tartjuk, hogy az új ételek bevezetését a gyermek 4-6 hónapos kora körül célszerű megkezdeni. A lényeg a fokozatosság. Az anyatejes táplálás előnyei továbbra sem vonhatók kétségbe. Fontos, hogy a csecsemő 4-6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon.

A higiéne-hipotézis szerint az allergia kialakulásának egyik oka, hogy „túl tiszták vagyunk”. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az elmélet természetesen nem az alapvető higiéniás szabályok figyelmen kívül hagyására szólít fel. A felvetés valójában azon a megfigyelésen alapul, mely szerint a farmer életmódot folytató gyermekek közt kevesebb az allergiás beteg. Ennek a magyarázata pedig az, hogy a nagyvárosokban, sokszor „steril” körülmények közt élő társaikhoz képest ők bizony gyermekkorban átesnek azon a számos mikrofertőzésen, mely az immunrendszer megfelelő éréséhez elengedhetetlenül fontos.

Hasonló a helyzet a nagy családban élő gyermekeknél is, ahol a nagyobb testvérek sokszor „hazaviszik” a különböző betegségeket az óvodából, iskolából, így a kisebbek szervezete is már az első pár életévben több fertőzést gyűr le. A higiéne-hipotézis másik érdekessége, hogy konkrét választ ad a „Tartsunk-e háziállatot a gyermek mellett?”- kérdésre.

Kismamák körében gyakori vita tárgya, hogy helyes-e a kutyával, vagy macskával megosztani az otthonukat, az újszülött érkezését követően. A higiéne-hipotézis szerint a házi kedvenc jelenléte is hozzájárul a gyermek immunrendszerének megfelelő éréséhez, az allergiás szenzitizáció –érzékenység- megelőzéséhez, a válasz tehát –természetesen ésszerű határokon belül- igen.