Szimpatika – Pajzsmirigy: a menstruációs zavar egyik gyakori oka

Pajzsmirigy-alulműködés és menstruációs zavarok

A női ciklus különböző tényezők hatására átmenetileg felborulhat. Stresszesebb időszakokban, betegség, gyógyszerek szedése következtében, de olykor még az időjárási változások hatására is jelentkezhet a korábbitól eltérő erősségű, fájdalmas, vagy hosszabb ideig tartó vérzés. Probléma akkor van, ha a felsorolt panaszok ismétlődnek, huzamosabb időn át jelentkeznek. Menstruációs zavarról valójában az alábbi tünetek kapcsán beszélünk:
- Az erős vérzés 24 óránál hosszabb
- A vérzés szabályos ugyan, de 7 napnál hosszabb
- A két menstruáció közti periódusok rövidebbek 21 napnál
- A menstruáció 3 hónapnál hosszabb ideig kimarad
- A menstruáció ismételten és szokatlanul fájdalmas és görcsös jellegű

A szabálytalan periódusokban a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira. Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar. Ilyenkor gyakori a viszonylag csökkent étvágy melletti hízás, fáradékonyság, feledékenység, hajhullás, depresszióra való hajlam. További gond az, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége lényegesen gyakoribb nőkben, másrészt az aránya a 20. életévtől kezdve egyre gyorsabban növekszik. Ez sok esetben oka lehet a csökkent működésnek és egyben a meddőség növekvő gyakoriságának is.

Mi az a perimenopauza?

A perimenopauza egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A menopauza a menstruációs periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés (az amerikai nőknél ez az időszak átlagosan az 51. életévben következik be). Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet, és átlagosan 10 évvel megelőzi annak bekövetkeztét. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.

A perimenopauza jelei

- A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak
- Fokozott vérzés lép fel
- Ún. „fantomperiódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemez, hogy a tünetek hasonlítanak a menzeszt megelőzőekhez, de vérzés nem következik be 
- Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
- Az emlők mérete és konzisztenciája változik
- A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
- Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre való hajlam
- Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
- A testsúly növekszik (jellemzően a hason és a combokon), csökken az izomtömeg
- Hangulati ingadozás következik be: ingerlékenység, a stressztűrő képesség csökkenése, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
- Hőhullámok, éjszakai izzadás
- Csökken a libidó
- Hajhullás lép fel, főleg a fejtetőn, de más területeken is, ugyanakkor a „nem kívánt helyeken” (pl. az arcon, a hason) fokozódik a szőrnövekedés
- A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
- Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
- Szívpanaszok, amelyek gyors és néha szabálytalan szívdobogás formájában jelentkeznek

Pajzsmirigybetegségem van-e vagy perimenopauzám?

A kérdés gyakran felvetődik a hozzám forduló betegek esetében, ezért fontosnak érzem a kettő közötti hasonlóságok és különbségek tisztázását. Több tünet nemcsak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik. A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek: menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt), feltűnő mértékű elhízás, fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés; kialvatlanság, amely éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság; depresszió; gyakori a hajhullás, továbbá a bőr szárazsága és a fokozott izzadás egyaránt előfordulhat.

Amennyiben a perimenopauza tüneteit észleli magán, akkor a pajzsmirigy-rendellenesség kizárásához célszerű az alapvető fizikális vizsgálatokon túlmenően tisztázni a következőket:
- Pajzsmirigyműködését, a TSH-n kívül a perifériás hormonok (T3 és T4 is!) szintjét
- Az esetleges autoimmun betegség fennállását
- Az elhízás fokát (ha van), a vércukor- és inzulinszintjét
- A menstruációs ciklus jellegét, az ösztrogén és progeszteron mellett az FSH és az AMH értékét

Forrás: www.endokrinkozpont.hu