Befolyásolhatja az állatok ösztöneit az emberekkel való érintkezés
A természetben a ragadozók elleni védekezésre számos módszer fejlődött ki: egyes fajok meneküléssel, mások mozdulatlansággal igyekeznek elkerülni, hogy táplálékká váljanak.
Benjamin Geffroy, a MARBEC (Tengeri Biodiverzitási, Hasznosítási és Védelmi Intézet) munkatársa és kollégái új vizsgálatuk során arra jutottak, az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete gyorsan csökken, ha a fogság, a háziasítás vagy a városiasodás révén érintkezésbe lépnek az emberrel.
A csapat 173 korábbi tanulmányt elemzett, melyek a ragadozóellenes vonásokat analizálták. Így összesen 102 háziasított, fogságban vagy városi környezetben élő emlős-, madár-, hüllő-, hal- és puhatestű fajt vizsgálhattak. Az eredmények alapján az érintkezést követően nem kell sok időnek eltelnie, hogy az élőlények ragadozókkal szembeni viselkedésformái gyengüljenek, a folyamat pedig a generációk során egyre látványosabbá válik.
A szakértők szerint a jelenség hátterében a természetes szelekció nyomásának enyhülése, illetve a viszonylagos biztonság áll, utóbb pedig az emberek mesterségesen is szelektálhatnak az állatok között.
Úgy tűnik, a változás már az első generációnál megfigyelhető, ami azt sugallja, hogy az elsődleges reakció hátterében a rugalmasság áll. Ezt később genetikai változások is követhetik. Az eredmények azt is felfedték, hogy a tenyésztés volt a legnagyobb, a fogság pedig a legkisebb hatással a ragadozókhoz köthető védekezésre. Az is kiderült, hogy a folyamat a növényevőknél és a magányosan élő fajoknál gyorsabb, mint a húsevőknél és a társas állatoknál.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség veszélyes lehet, amikor háziasított vagy városi állatok ragadozókkal találkoznak, vagy a fogságban tartott élőlényeket visszaengedik a természetbe. Az eredmények így a várostervezéstől a tenyésztési programokon és természetvédelmen át az állatgazdálkodásig számos területre hathatnak.
Forrás: ng.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
- Az anyatejes táplálás fontossága
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!