Szimpatika – Az vagy, amit megeszel

Mi az, amit az idegrendszerünk és az emésztésünk kapcsolatának ismeretéből egyszerűen profitálhatunk a mindennapokban?

Ezt a kapcsolatot ún. neurotranszmitterek tartják fenn, melyek információkat hordoznak fel-alá. Ilyen kémiai hírvivő molekulából többféle van, de talán a legérdekesebb közülük a szerotonin, amelynek a hangulatunk szabályozásban van nagy szerepe.

Mivel így tél vége felé picit depresszívebbek vagyunk, talán érdemes elgondolkodni azon, hogyan tudjuk ennek a molekulának a képződését mi magunk is elősegíteni.

Természetesen a megfelelő táplálkozással, hiszen a szervezet szerotonin receptorainak körülbelül 90%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy az étrend hatással lehet az érzelmekre.

A szerotonin a triptofán nevű aminosavból keletkezik, mely esszenciális a szervezetünk számára. Ez azt jelenti, hogy az emberi test nem tudja előállítani, hanem táplálékkal kell bevinni azt.

Mit érdemes fogyasztanunk ahhoz, hogy ez a szerotoninszint megfelelő legyen, és jókedvűek, kiegyensúlyozottak legyünk, ne szenvedjünk álmatlanságban?

Leginkább a tojás, a tejtermékek, a hal, a szárnyasok, a hüvelyesek, az olajos magvak és a szója tartalmaz triptofánt, ezekkel tudjuk biztosítani a szerotoninképződést.

Nagyon fontos, hogy mindezek mellé minőségi szénhidrátot is fogyasszunk,amelyek lassan szívódnak fel, és lehetőleg minél kevésbé feldolgozottak, ilyen például a zab, a quinoa, a köles, a hajdina, a teljes kiőrlésű búza, az árpa, a rozs.

De a zöldségek, gyümölcsök is a szénhidrátok körébe tartoznak, és fontos kiemelni a rosttartalmukat, mely a vastagbélben élő jótékony baktériumok fontos tápláléka.

A megfelelő –triptofánban gazdag – táplálkozás, a bél-mikrobiom egyensúlya, a testmozgás és a napfény mind fontosak ahhoz, hogy a szervezetben elegendő mennyiségű szerotonin képződjön, elsődlegesen a bélben, másodsorban pedig az agyban.

A mikrobiom az, amit bélflórának is hívunk?

Tulajdonképpen igen, gyakran emlegetik egymás szinonimájaként a két kifejezést. Mikrobiom alatt értjük a bennünk élő baktériumok, vírusok, gombák összességét, mely mindenkinél teljesen egyedi, olyan, mint egy ujjlenyomat.

A mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok a szervezet különböző területein oszlanak meg, ezek közül a legnagyobb mennyiség a béltraktusban, azon belül is a vastagbélben található.

A szájüreg, a felső légutak, a genitáliák, a bőr szintén jelentős mikroorganizmus-közösséggel jellemezhetők.

A mikrobiom összetételéből következtetni lehet bizonyos betegségekre?

Igen, székletminta segítségével történik a bél-mikrobiom rendszer vizsgálata, ebből megállapítható, hogy hányféle bélbaktérium van a szervezetben, esetleg melyik gyulladáskeltő, vagy éppen jótékony a testünk számára.

Találunk néha olyan specifikus bélbaktériumokat is, melyek akkor tudnak túlszaporodni, ha kialvatlanok vagyunk, túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot, többszörösen feldolgozott élelmiszert fogyasztunk.

Az utóbbiak miatt megnő a Lachnospirales baktériumok aránya, melyek számos állapot – elhízás, inzulinrezisztencia és cukorbetegség – kialakulásáért felelnek.

Hippokratész szerint a “halál a belekben lakozik”, éppen ezért jó hír az, hogy az orvostudomány fejlődése által egyre többet tudunk erről a “csőrendszerről” és sokat tehetünk azért, hogy az élet, egészség és gyógyulás forrása legyen számunkra.