A gyermekorvosok munkája, feladatai közismertebbek az átlagember számára, mint az iskolaorvosoké. Milyen tevékenységek tartoznak az iskolai orvoslás feladatkörébe?
Az iskolaorvos a védőnővel együtt dolgozik, és munkájuk lényege a megelőzés. Arra vigyáznak, hogy az iskolások egészségesen nőjenek fel, hogy majd az ő gyerekeik is egészségesek lehessenek! Nagyon összetett ez a feladat, de a munka legnagyobb részét időben a szűrővizsgálatok teszik ki. Minden páros évfolyamba járó tanulót meg kell vizsgálni, ami magában foglalja a súly- és hosszmérést, testtömeg-index számítást, látás- és hallásszűrést, vérnyomásmérést, mozgásszervi szűrést és fizikális vizsgálatot. Közben beszélgetünk a gyerekekkel: kiderítjük, van-e valamilyen problémája, panasza, amire keressük a megoldást, ha kell, további vizsgálatokra beutalókat adunk, vagy diétás tanácsokat, életmódváltást, sportokat ajánlunk, és a végén leletet küldünk a szülőknek is.
Ugye a gyerekek körében az eléggé népszerűtlen, már-már mumusnak számító oltást is adnak be az iskolában?
Igen, a 6. és 7. évfolyamon a kötelező védőoltások beadása a mi feladatunk. Ez sem kis munka, hiszen egyetlen nap leforgása alatt akár 100 fölötti létszámú gyermeket is be kell oltani egy nagyobb iskolában, akik ennek tényleg nem mindig örülnek. Ezért igyekszünk kisebb fájdalomdíjakat adni mindenkinek az oltás után, Tic-Tacot vagy szőlőcukrot, amit nagyon várnak még a nagyok is. Mindeközben folyamatosan jönnek hozzánk a gyerekek a kis panaszaikkal, sérüléseikkel. Természetesen őket is ellátjuk: lázat csillapítunk, ha kell, sürgősségi gyógyszereket írunk a gyerekeknek. Részt veszünk az egészségnevelésben is, előadásokat tartunk. Lehet csapatokat is felkészíteni csecsemő-gondozási és elsősegély-nyújtási versenyekre, ami nagyon hasznos és élvezetes program! Majd minderről statisztikát kell készíteni, amit országosan feldolgoznak. Nyáron részt vehetünk a táborokban, hogy vigyázzunk a gyerekekre. Én még házi gyermekorvosként is dolgozom, úgyhogy sosem unatkozom.
Mennyire vesznek részt a tanárok a tanulók egészségi problémáinak a felismerésében, mennyire közvetítenek Ön és a gyerekek között?
Nem is kell törvénynek előírni azt, hogy jó legyen a kapcsolat a tanárok és az iskolaorvos között. Ha kölcsönösen segítenek egymásnak és tisztelik egymás munkáját, feladatát, akkor ez természetes. Rugalmasnak kell lenni nekünk is, nekik is. Előfordul, hogy a tanárok vesznek észre problémát egy gyerekkel, például hogy nem eszik, vagy vagdossa magát, családi gondjai vannak - ekkor szólnak nekünk, hogy tudjunk segíteni. Együtt kell működnünk a testnevelő tanárokkal is, mert fontos tudniuk, ha egy gyermek valamiért nem végezhet bizonyos gyakorlatokat. Fontosnak tartom, hogy a pedagógusok is tudjanak elsősegélyt nyújtani vagy újraéleszteni valakit, ezért például egy nyári tanári értekezletre Ambu-babákat hoztam, hogy gyakorolhassák a tanárok is az újraélesztést, mert azt nem elég elméletben tudni!
Sokat lehet hallani, hogy egy gyermek elsősegély tanfolyam elvégzése akár életet menthet. Ön hogyan látja, mi az általános tendencia ezen a területen, mennyire informáltak a szülők?
Nagyon fontos az elsősegély-nyújtás oktatása gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt! Valóban életet menthet, aki idejében segít a bajban, addig is, amíg a mentő megérkezik. Ma már Magyarországon is a jogosítvány megszerzéséhez az elsősegély-vizsga része a stabil oldalfektetés és az újraélesztés gyakorlati bemutatása. Ez azért is fontos, hogy megdőljön az a nagyon elterjedt nézet, hogy: „Jobb, ha nem is nyúlunk a sérülthöz, mert akkor legalább nem ártunk vele!” E félelem miatt nagyon sokan meghaltak már hirtelen szívhalálban mások szeme láttára is. A Vöröskereszt vagy az Országos Mentőszolgálat is szervez versenyeket általános iskolás és gimnazista csapatok számára elsősegély-nyújtásból, melyen hatalmas élmény a részvétel, hiszen élethű baleset-szimulációkat kell a gyerekeknek megoldani az állomásokon, hogy éles helyzetekben ne essenek pánikba. Életreszóló élmény mindenkinek egy ilyen verseny. Magabiztosabb lesz attól az ember, ha tudja, hogy meg tudja csinálni, ha kell!
Mit javasol, milyen óvintézkedéseket tehetnek a szülők az iskolai baleset vagy rosszullét elkerülése érdekében? Hogyan tudnak a leghatékonyabban együttműködni az iskolaorvossal?
A szülők az iskolai balesetek, rosszullétek megelőzéséhez azzal tudnak hozzájárulni, ha a gyermeket arra szoktatják, hogy nyugodtan egyenek, nem kapkodva az ételt, nevetgélve, habzsolva, hiszen úgy a legkönnyebb félrenyelni a falatot. A folyosón, lépcsőn ne rohangáljanak ész nélkül, amíg föl nem akadnak egy kilincsen vagy üvegajtón. Ha tudnak a gyermek alapbetegségéről, arról értesítsék az iskolaorvost és a védőnőt, hogy ha rosszul van a gyermek, tudják rögtön, hogy mi a probléma, és időveszteség nélkül tudjanak segíteni. Lehet, hogy ez triviálisan hangzik, de csupán azzal is számos fertőzés elkerülhető, hogy megtanítjuk gyermekünket az étkezés előtti kézmosásra.
Mire érdemes odafigyelni a gyermekeink biztonsága szempontjából a nyári szünet előtt?
Minden gyermek tanuljon meg úszni, ha lehetséges már négy éves kortól, mert nem tudhatjuk, mikor menti meg az életét, hogy fenn tud maradni a vízen! Ne engedjük, hogy fülhallgatóval bedugott füllel vagy telefonálva közlekedjenek, nehogy elüsse őket valami. A napon viseljenek fehér sapkát és igyanak sok vizet! Szép és balesetmentes nyarat kívánok mindenkinek!