Amikor nem jön a baba

Szerző: Kalmár Lalita
Egyformán érintheti a nőket és a férfiakat, rengeteg oka és jele lehet, általában mégis csak végső kétségbeesésünkben fordulunk szakemberhez. A meddőségről Dr. Szakács Zoltánnal, a Mens Mentis Egészségcentrum szülész-nőgyógyász főorvosával beszélgettünk.

Mi okozhat meddőséget?

Számos betegség következménye lehet, ha a nő nem tud teherbe esni. Fontos leszögezni, hogy mindkét nem esetében fennállnak olyan tényezők, melyek kapcsán felmerül a meddőség lehetősége. A nők nemzőképessége jelentősen csökken 37 éves koruk után, elsősorban a petesejtek „elöregedése” miatt. Beszélhetünk anatómiai jellegű okokról is, ilyen például a petevezeték elzáródása, a méhen megjelenő mióma, a nyakcsatornában vagy a méhnyálkahártyán megjelenő polip, illetve a méh fejlődési rendellenességei. A meddőség hátterében állhatnak hormonális problémák, ilyen a pajzsmirigy alulműködése, a tejelválasztásért felelős hormon túltermelődése. Anyagcsere-rendellenesség esetén, mint például a szénhidrát-háztartás zavara, szintén érdemes kivizsgáltatnunk magunkat.

Ha a hormonális és az anyagcserezavar keveredik, akkor beszélhetünk polycisztás ovárium szindrómáról (PCOS), mely szintén meddőséget okozhat. Probléma lehet, ha a tüszők nem repednek meg, illetve ha a petefészek idő előtt kimerül. Fennáll a meddőség lehetősége az endometriózisban szenvedőknél, a véralvadási problémákkal küzdőknél, illetve a nemi kromoszómák rendellenessége (Turner-szindróma) esetén. Férfiaknál meddőséget okozhat, ha a spermiumok termelődésében zavar áll be, ha az ondóvezeték elzáródik, illetve ha a here vénái kitágulnak. Ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is fennáll a meddőség veszélye hormonális zavarok, kromoszómarendellenességek esetén. A túlsúly, a fertőzések, gyulladások (hüvelyi, illetve mellékhere- vagy prosztatagyulladás) mindkét nem esetében növelik a meddőség kialakulásának kockázatát.

Milyen testi tünetek utalhatnak a felsorolt problémákra?

Fájdalmas, elhúzódó, bő vérzés, vagy két menstruáció közötti vérzés esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Ha megfelelő étrend ellenére fogyunk, vagy éppen hízunk, ha remeg a kezünk, vagy ha rosszul tűrjük a hideget, pajzsmirigyprobléma állhat a háttérben. Inzulinrezisztencia jele lehet a hirtelen testsúlynövekedés, fáradékonyság, a szénhidrát fogyasztása utáni erős fáradtságérzet, rosszullét, illetve álmosság, a fokozott vagy rendellenes helyen fellépő szőrnövekedés. Általában PCOS-ra utal, ha a menstruáció szabálytalanná válik, kimarad, a bőrünk aknés lesz, vagy hullik a hajunk. Endometriózis állhat a háttérben, ha az addig fájdalmatlan menstruáció fájdalmassá válik, a szexuális élet kellemetlen, fájó érzéssel jár, vagy ha bizonytalan alhasi fájdalmaink lesznek. Néhány esetben előfordul, hogy a menstruáció alatt a széklet vagy a vizelet fájdalmassá, véressé válik. Kromoszómarendellenességre utalhat az alacsony termet, a nyakon kétoldalt megjelenő redő, illetve a menstruáció teljes hiánya.


Mennyi idő után kell orvoshoz fordulnunk, ha sehogy nem jön a baba?


A magyar protokoll szerint meddőségről akkor beszélünk, ha egy év rendszeres, célzott szexuális élet ellenére nem következik be fogantatás. 37 éves kor fölött azonban már fél év sikertelen gyereknemzés után érdemes vizsgálatra jelentkezni.

Milyen vizsgálatok állnak rendelkezésünkre?

Egy hagyományos nőgyógyászati vizit során kiszűrjük az anatómiai elváltozások lehetőségét. Ezekután ultrahangos vagy röntgennel végzett méhüregi és petevezető-átjárhatósági vizsgálat és hormonprofil következik. A férfiak esetében andrológiai vizsgálatokat végzünk, mintát veszünk az ondóból. Mind a nők, mind a férfiak esetében elvégzünk néhány mikrobiológiai vizsgálatot, melyek során tenyésztéssel, vérvizsgálattal állapítjuk meg bizonyos kórokozók létét, illetve nemlétét. Panaszok esetén a páciensek átesnek terheléses vércukorvizsgálaton, inzulinmeghatározáson, mérjük a testtömegindexüket (BMI), testzsírszázalékukat. Szükség esetén elvégezzük a véralvadási faktorok és az autoimmun eltérések laboratóriumi vizsgálatát, illetve a kromoszómavizsgálatot is.

Vannak olyan életmódbeli tényezők, melyek növelhetik a meddőség kockázatát?

Az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a drogfogyasztás, a kicsapongó nemi élet során szerzett betegségek, illetve a különböző toxikus anyagokkal végzett munka mind súlyosbító tényező.

A párok hány százalékát érinti a meddőség?

Körülbelül minden ötödiket, tehát a népesség húsz százalékát, ám ez az arány folyamatosan nő.A meddő párok esetében negyven százalékban a nőkben és harminc százalékban a férfiakban van a hiba, húsz százalékban mindkettőnél felfedezhető elváltozás. A maradék tíz százalékban nem tudunk eltérést igazolni. Ezeknél a pároknál egy még nem felfedezett tényező lehet a háttérben, vagy olyan eltérés, melynek kimutatására emberen alkalmazható diagnosztikus vagy terápiás módszer még nem áll rendelkezésünkre.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!