Lenyűgöző dolog derült ki az agyműködésről

A norvég házaspár tavaly az agykutatás területén elért eredményeiért - az agy helymeghatározó rendszerének felfedezéséért - kapott megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat. 2005-ben ők találták meg az úgynevezett entorhinális (szagló) agykéregben a „koordinátarendszerbe” szerveződött „hálózati” sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését.

Mostani felfedezésüket a Nature tudományos folyóiratban ismertették. Tájékoztatásuk szerint a kísérlet során négy fokozatban, másodpercenként hét, 14, 21 és 28 centiméteres haladásra sarkallva futtatták a patkányokat, majd elektródák segítségével megmérték az idegsejtek aktivitását az entorhinális agykéregben és hippokampuszban. Az eredmények arról árulkodtak, hogy a sejtek aktivitása nagyobb volt, ahogy nőtt a sebesség.

Az entorhinális agykéreg közvetlenül a hippokampusz mellett helyezkedik el, és jeleket küld neki. Mindkét agyrész fontos szerepet tölt be a térbeli tájékozódásban és a tanulásban. A norvég tudósok szerint „sebességsejtek" teszik ki az entorhinális agykéregben lévő idegsejtek 15 és a hippokampuszban található idegsejtek 10 százalékát.

További vizsgálatok során a kutatócsoport azt is megállapította, hogy a most azonosított sejtek a környezettől függetlenül ugyanúgy működnek, és a vizuális érzékelés sem játszik szerepet: a sejtek ugyanúgy küldték a jeleket, akár világosban, akár sötétben futottak a patkányok. Moserék gyanítják, hogy a sejtek - legalábbis részben - az agynak azon területeiről kapják az információkat, amelyek a mozgást érzékelik és feldolgozzák.

„Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a 'sebességsejtek' kulcsfontosságúak a tájékozódás dinamikus észlelése szempontjából az entorhinális agykéregben” - írták a kutatók.

Az agyban egyfajta virtuális térképet alkotó hálózati sejtek mellett több olyan sejtféle is ismert az emlősöknél, amelyek szerepet játszanak a tájékozódásban. Ilyenek az akadályok felismerését szolgáló sejtek, a fej forgatását "iránytűként" vezénylő sejtek és a térsejtek. Utóbbit az a John O'Keefe fedezte fel 1971-ben, aki Moserékkel megosztva tavaly Nobel-díjat kapott.

Forrás: MTI

May-Brit és Edvard Moser Nobel-díjas norvég tudósok kollégáikkal olyan, eddig ismeretlen sejtekre bukkantak patkányoknál, amelyek a sebességet érzékeltetik. Minél gyorsabban mozogtak az állatok, annál magasabb frekvencián továbbították a sejtek a jeleket.