Szimpatika – Veszélyben a kötőhártya

Mit nevezünk kötőhártyának, mi a funkciója ennek a rétegnek a szemünkben?

A kötőhártya a szem egy rostos burka, amely egyfelől beszegi az ínhártyát, a szem fehér részét, belülről pedig a szemhéjakat. Tehát gyakorlatilag elzárja a szemüreget a külvilágtól: egyszerre lát el védelmi és elválasztó funkciót. Anyaga átlátszó, erekkel átszelt kötőszövet, a szem erezetének egy része is itt fut, vastagsága nagyjából fél és egy milliméter közötti, és a szem teljesen áttetsző részét, a szaruhártyát leszámítva az egész szemet befedi.

Mikor sérülhet meg a kötőhártya?

Sérülés viszonylag gyakran előfordulhat bármilyen külső hatásra. Por vagy egyéb kicsi szemcsékből álló anyag okozhat sérülést, de ezt nem is feltétlenül érezzük, vagy legfeljebb átmeneti kellemetlenségről beszélhetünk. Csak akkor fordulhat súlyosabbra a helyzet, ha a porártalom tartós, és van a porban valami egyéb anyag is, amely allergiás reakciókat vált ki. Viszont ehhez érzékenységre is szükség van. A kötőhártya tele van erekkel, és rengeteg immunsejt is található benne: fehérvérsejtek, fehérjetermészetű anyagok, antitestek, és mivel elsősorban védelmi funkciója van, ez az első, ami egy szemet érintő fertőzés vagy allergia következtében begyulladhat.

Úgy tudom, ezek a gyulladások elsősorban szezonális jellegűek.

A vírusos megbetegedések leggyakrabban valójában szezonális jellegű gyulladás formájában jelentkeznek, elsősorban tavasztól őszig. Ezeket a problémákat rendkívül fertőző felső légúti vírusok okozzák, amelyek általában végig szoktak menni az egész családon. Ez különösen akkor igaz, ha nem tartják be a higiéniai szabályokat, és például közös törülközőt használnak, de erre sincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy valaki beteg legyen, mivel ezek a vírusok cseppfertőzéssel terjednek, és a levegőben is ott vannak. Nagyon gyakran uszodában, nyilvános fürdőhelyeken történik meg a fertőzés esetleges átadása, illetve tömegközlekedési eszközökön, iskolákban, óvodákban, és sajnos kórházi fertőzésre is van példa, bár utóbbi szerencsére ritka.

Mik a vírusos kötőhártya-gyulladás tünetei?

Az első és legjellemzőbb, hogy víztiszta váladék jön a szemből. Tehát ez nem az az eset, amikor arra ébred az ember, hogy összeragadt a szeme – a sűrű, sárgászöldes váladékozás általában inkább a bakteriális szemfertőzések kísérője. Itt orrfolyásról, tüsszögésről, lazább szemváladékozásról beszélünk: egészen olyanok a tünetek, mint egy megfázásnál, és közben a kötőhártyák is vörössé válnak. Emellett fényérzékenyebbé válunk, kevésbé fogunk tudni természetesen közelre nézni, mert nem lesz kényelmes, hiszen ehhez többet kellene pislognunk. Fájó, égő érzés is jelentkezhet.

Hogyan lehet kivédeni ezeket a fertőzéseket?

Megfelelő higiénével, rendszeres kézmosással. A kötőhártya-gyulladás ellen általában nem lehet védekezni, és nem létezik például védőoltás sem ellene. A tünetek megjelenésekor szemorvoshoz kell menni, aki első körben antibakteriális szemcseppet ír fel a betegnek. Ez ahhoz nyújt segítséget, hogy ne történjen bakteriális felülfertőződés. C-vitamin szedése, bő folyadékbevitel mindenképpen javasolt kiegészítő terápia. A szemet pihentetni kell, és ha lehetséges, inkább ne menjünk iskolába, munkába a tünetek elmúlásáig. Maga a gyulladás általában 7–14 nap alatt magától is meggyógyul, viszont kezelés nélkül akár komolyabb szövődmény is kialakulhat, ezért is fontos szakorvoshoz fordulni.

Mik ezek a komolyabb szövődmények?

Kialakulhat például szaruhártya-gyulladás, szaruhártyafekély, a szem belsejében keletkezhet gyulladás. A lényeg, hogy a fertőzés általában a szem mélyebb szöveteinek irányába terjed tovább, és a szaruhártyán akár tartósan is hegesedés alakulhat ki ilyenkor, ami a látásélességet is ronthatja.

Meg lehet-e esetleg vakulni kötőhártya-gyulladás szövődményének következtében?

Elméletileg igen, de ez az extremitások kategóriája, ami legfeljebb a harmadik világ országaiban fordul elő napjainkban, Magyarországon nagyon ritkán.

Szabad kontaktlencsét hordani, ha kötőhártya-gyulladásunk van?

Nem, szigorúan tilos. Ilyenkor kell előszedni a minden kontaktlencsésnél kötelező tartalékszemüveget… És ha már szóba került a kontaktlencse, és az uszodáról is beszéltünk: fontos megemlíteni egy roppant veszedelmes, egysejtű kórokozót, az acanthamoebát, amely természetes és uszodai vizekben egyaránt tenyészik, és a kontaktlencséseket érinti a leggyakrabban. Az acanthamoeba-fertőzés nagyon komoly szövődményeket okoz, a szaruhártyafekély kialakulása szinte biztos, de akár teljes látásvesztés is bekövetkezhet. Többek között éppen ezért javasolt úszás közben inkább az egynapos lencse használata a tartós helyett. Jellemzőnek szerencsére azért nem nevezném az ilyen megbetegedéseket. Aki kontaktlencsét visel, az azért általában betartja a higiénés követelményeket, de a túlhordott, nem megfelelően cserélt folyadékban tartott, egy átbulizott hétvége során nem tisztán tartott kontaktlencse komoly kockázatot hordoz magában. Aki lencsét visel, a kicsi mikrosérülések miatt eleve jobban hajlamos arra, hogy szemfelszíni gyulladás alakuljon ki nála.