Megtanultam együtt élni vele

Mitől alakulhat ki fülzúgás?

Számos ok miatt kialakulhat. Ha most elkezdenék egy részletes felsorolást, akkor az olvasók esetleg leteszik az újságot, vagy megijednek, és azonnal kérnek egy MR-vizsgálatot. Meg kell jegyeznem, hogy az okok taglalásakor ritkán szokott szerepelni a nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. Sokszor a kellő folyadékbevitel önmagában is megszünteti a fülzúgást, de a gyógyszeres és egyéb kezelések hatásosságához is nélkülözhetetlen. Általánosítva elmondható, hogy a legtöbb esetben vérellátási zavar vezet a kialakuláshoz. Akár egy gyulladást, zajártalmat, anyagcsere-betegséget, szív- és érrendszeri eltérést vagy traumás sérülést veszek figyelembe, a nem kielégítő keringés az, ami végső soron a közvetett ok.

Sokan elképzelni sem tudják, milyen lehet együtt élni a fülzúgással. Mit érzékel az, aki ettől szenved?

Ha hirtelen lép fel a fülzúgás, akkor az nagyon zavaró – mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert még van esély arra, hogy segítsünk. Sajnos sokkal gyakrabban találkozom régóta fülzúgástól szenvedő páciensekkel, akik jobb esetben „már megtanultak együtt élni vele”. Az érintettek egészen különböző hangokról számolnak be: sípolás, zümmögés, ciripelés, tv-zúgás, morajlás. De változó lehet az intenzitása is, illetve hogy egy vagy két oldalon jelentkezik. Sok esetben a zúgás mellett a hallóideg-károsodást is igazolni lehet. Sajnálatos tapasztalatom, hogy gyakran azoknál a betegeknél áll fenn szinte elviselhetetlen fülzúgás, akiknél hirtelen, nagyfokú hallóideg-károsodás alakult ki, akár el is vesztették a hallásukat.
A betegek egy része az enyhébb esetekben is nagyon rosszul éli meg, hogy nem tud elaludni, nem tudja kipihenni magát, csökken a koncentrálóképessége, és a mindennapi tevékenységek ellátása is gondot okoz.

Milyen betegségek, okok húzódhatnak meg a háttérben?

Az okok máig nem teljesen tisztázottak. A belső fül (csiga és benne a szőrsejtek) igen finom felépítésű és vérellátású. Amennyiben a belső fülben, illetve a hallóideg mentén az ingerátadás kapcsán zavar támad, kialakulhat a zúgás. A teljesség igénye nélkül az alábbi kiváltó okokat kell számba venni:

• fülbetegségek: például egyszerű fülzsírdugó, középfülgyulladások, fülkürthurut, időskori nagyothallás, otosclerosis, erős hangok (koncert, petárda, zajos munka), Ménière-betegség, akusztikus neurinoma (jóindulatú daganat)
• a fül traumás sérülései szív- és érrendszeri, illetve hematológiai betegségek
• koponya- és agysérülések
• neurológiai megbetegedések (SM, meningitis)
• anyagcsere-betegségek: például cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség
• gyógyszerek mellékhatásai (például citosztatikumok)
• fertőző megbetegedések; nyaki gerinc eltérései, nyak- és vállövi izomeltérések
• élvezeti szerek: alkohol, kávé, nikotin, drog fogászati
• rágóízületi problémák
• stressz, neurózis, depresszió

Milyen terápiával kezelhető?

Általában ha egy problémára számos gyógyszer, műszer van alkalmazásban, akkor be kell ismernünk, hogy egyik sem tökéletes. Jelenleg is több – ahogy osztályunkon is – hatásvizsgálat van folyamatban újabb szerekkel. Bármilyen kezelés sikeressége múlhat azon, hogy a beteg kellő mennyiségben fogyaszt-e folyadékot, vagy például hajlandó-e lemondani a nikotinról. A kezelés megválasztásakor az előzmények döntőek. Külön kell választani a hirtelen kezdettel fellépő fülzúgást!
Banális esetben a fülzsírdugó eltávolítása azonnal segít. Fülkürthurut vagy középfülgyulladás esetén a gyulladás kezelésével általában elmúlik a zúgás is. Akár gyulladás, akár zajártalom van a hátterében, ha a tünetek nem több mint két hete állnak fenn, akkor érdemes szteroiddal próbálkozni, ez esetben gyors javulásban reménykedhetünk. Ha régebbi panaszokról van szó, akkor a szteroid már nem megoldás. Friss esetekben javasolt a szervezet keringésének vénás szerekkel történő serkentése.
A régóta fennálló fülzúgás esetén a keringésjavítókat általában már tabletta formájában adagoljuk. Fel kell deríteni, hogy a háttérben áll-e szív- és érrendszeri, anyagcsere- vagy endokrinológiai betegség. Ezek rendezése után a zúgás is mérséklődhet. Sokszor látom, hogy nyugtatókat írnak fel, hogy a beteg el tudja viselni panaszait. A pszichés vezetés gyakran eredményes. Sajnos a gyógyszeres kezelések nem jelentenek garanciát a tünetek megszűnésére, hatékonyságuk sokszor csekély. A piacon fellelhető készülékek közül néhánnyal kifejezetten jó tapasztalatom van. Ilyen például a BEMER-terápia. Régebben fennálló fülzúgás esetén is kecsegtető vizsgálati eredményeket mutat a szoftlézerek alkalmazása, melyek kiegészíthetőek egyéb stimuláló vagy maszkoló eszközökkel, melyek hangterápiás és zajelfedő adatbázist is tartalmaznak, és egymás hatását kiegészítve még jobb eredményt érnek el.

Lehetnek-e súlyos következményei egy elhanyagolt fülzúgásnak?

Sok ember él együtt akár évtizedekig a fülzúgásával. Ilyenkor jellemzően nem kell súlyos következményektől félni. Bizonyos betegségeknél, ahol az idő haladtával a kiváltó ok folyamatosan súlyosbodik (növekvő daganat, fokozódó érszűkület, előrehaladott otosclerosis stb.), valóban fontos, hogy mikor jutunk diagnózishoz. Javaslom, hogy hirtelen fellépő vagy fokozódó tünetek esetén mihamarabb keressenek fel fül-orr-gégészt, mert ezekben az esetekben fontos az időfaktor.

Morajlik, búg, sípol, zümmög. A fülzúgás megnehezíti az elalvást, csökkenti a koncentrációképességet, és szinte lehetetlenné teszi, hogy a tőle szenvedő teljesen kipihenje magát. A problémával kapcsolatban dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus adjunktust kérdeztük.