Zöld utat a szennyvíznek!

Mit nevezünk szennyvíznek?

A szennyvíz az emberre és a vízi élővilágra káros anyagokat tartalmazó szennyezett víz. A víz az emberi felhasználás során válhat szennyvízzé, amelyet keletkezési helye és szennyezőanyag-tartalma szerint csoportosíthatunk lakossági, intézményi, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyvízre. Háztartási szennyvíz, amelyben felmosóvíz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet található. Az intézményekből kikerülő szennyvizek jellemzően háztartási jellegű szennyvizek (kivéve egyes speciális intézményekben, például kórházakban keletkező szennyvizeket). Az ipari és mezőgazdasági szennyvíz összetétele üzemenként változhat. Tartalmazhatnak fertőző, mérgező, illetve egyéb káros anyagokat.

Miért kell a szennyvizet tisztítani?

A szennyvíztisztítás feladata a szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának olyan mértékű eltávolítása vagy átalakítása, amely esetén a szennyvizet a környezetbe visszavezetve biztosítható a befogadó természetes vizek ökológiai védelme, és így az „öntisztuló potenciáljuknak” köszönhetően képesek lebontani, ártalmatlanítani a maradékszennyezéseket. A szennyvíztisztítás további célja, hogy elősegítse a minél költséghatékonyabb ivóvízellátást és egyéb vízfelhasználást. Ezenkívül az élővilág védelme érdekében fontos, hogy a mérgező anyagok (pl. nehézfémek, gyógyszermaradványok) minél kisebb koncentrációban kerüljenek ki a természetbe. Emellett pedig nem feledkezhetünk meg az esztétikai problémákról, illetve a bűzképződésről sem.

Egy nap alatt mennyi szennyvíz keletkezik a lakásunkban?

A háztartások által felhasznált ivóvíz és a keletkező szennyvíz mennyisége országonként és regionálisan is jelentős eltéréseket mutat a műszaki fejlettség, a vízfogyasztási szokások és a fizetendő díjak függvényében. Magyarországon egy személy naponta átlagosan mintegy 100 liter ivóvizet használ fel (Budapesten 130 l/fő/nap, a kistelepüléseken 50–80 l/fő/nap), amelynek 80–95%-ból keletkezik szennyvíz. A lakossági szennyvizek két típusát szokás megkülönböztetni. A fekete szennyvíz a WC-öblítésből származó (0–40 %) és az élelmiszereredetű (7–12%) szennyvizeket foglalja magában. Ez a csoport tartalmazza a legtöbb kórokozót és szennyeződést, ezért körültekintő gyűjtése, elvezetése kiemelten fontos. Szürke szennyvíznek nevezzük a fürdés és a mosás (35–50 %), a mosogatás (4–10 %) és a takarítás (10–15 %) során elhasznált vizeket. A szürke szennyvíz jellemzően kevésbé szennyezett, mint a fekete szennyvíz, azonban nagy mennyiségben tartalmazhat mosószereket, emiatt bizonyos esetekben speciális kezelést igényelhet. A legtöbb szennyvíz a WC öblítése (a napi szennyvízkibocsátás akár 40%-a), illetve a tisztálkodás során keletkezik.



Hogy jut el a szennyvíz a tisztítóba?

A háztartások konyháiban, kézmosóiban, fürdőszobáiban, mellékhelyiségeiben és mosógépeiben keletkező szennyvizet a lakóház szennyvízcsatorna-hálózata gyűjti össze, ami megfelelő szellőzőkkel és bűzzáró szifonokkal van ellátva. Ennek a hálózatnak a gerincvezetéke a föld alatt jut el az utcai közcsatorna valamely aknájához. A szennyvíztisztító-teleptől való távolság és a domborzati viszonyok függvényében szivattyútelepek továbbítják a szennyvizet, illetve ahol lehetséges, a szennyvíz gravitációsan áramlik. A gerinccsatornán érkező szennyvíz mindkét esetben előkezelőkön át (pl. rácson, ülepítőn, zsírfogón) jut be a tisztító nagyobb egységeibe.

Hova kerül a megtisztított víz? Mekkora része jut vissza a háztartásokhoz, felhasználókhoz?

A szennyvíztisztító-telepek a természetbe, jellemzően felszíni vizekbe, elsősorban folyókba vezetik a tisztított szennyvizet. Mivel a tisztított víz a folyóba ömölve visszakerül a globális körforgásba, előbb vagy utóbb visszajut az emberekhez. Ez a víz természetesen már teljesen más összetételű, mint az elfolyó tisztított szennyvíz, hiszen mire újra felhasználásra kerül, számos biológiai és kémiai folyamat játszódik le benne, emellett egy része elszivárog mélyebb talajrétegekbe, elpárolog vagy csapadékként visszajut a felszínre.

Milyen módszerek léteznek a környezetkímélő szennyvízkezelésre?

Annál inkább környezetbarátnak nevezhető egy technológia, minél hatékonyabban működik, azaz minél kisebb energia-, anyag- és helyigénnyel minél nagyobb tisztaságú vizet képes előállítani, így a technológiai fejlesztések is ezekre a szempontokra irányulnak. A hagyományos eleveniszapos szennyvíztisztítás környezetkímélőnek mondható abban az értelemben, hogy ha megfelelően működik, nem terheli jelentősen a környezetet. Léteznek természetközeli szennyvíztisztítási módszerek is, melyek során a baktériumok lebontó tevékenységét és a növények tápanyagfelvételét, valamint a szárazföldi vagy vízi ökoszisztémát használják ki többletenergia, illetve vegyszer hozzáadása nélkül.

Milyen változások várhatók a jövőben?

Napjainkban a szennyvíztisztítás területén szemléletváltást érzékelhetünk az előbbiekben felsorolt, hagyományosnak tekinthető koncepció mellett. A szennyvizet egyre inkább értékként kezelik, ipari nyersanyagforrásként tekintenek rá, felhasználják energiatartalmát (biogázfejlesztés), a benne rejlő szerves anyagok révén közvetlen áramot termelnek mikroorganizmusok segítségével. Emellett egyre több országban valósítják meg a szennyvíz részleges vagy teljes újrahasznosítását öntözővízként, hűtővízként vagy esetenként akár ivóvízként is.

Kezet mosunk, takarítunk, lehúzzuk a WC-t, mosogatunk – napi tevékenységeink során nagy mennyiségű vizet használunk el. De mi lesz a szennyezett víz sorsa? Háztartási vízhasználatról, a szennyvíztisztítás útjáról, környezetkímélő megoldásokról a Budapesti Műszaki Egyetem volt adjunktusát, dr. Szabó Anita vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértőt, az INNO-WATER Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.