Az ízületek egészségéről

Mi okozhat ízületi elváltozást, megbetegedést?

Panaszaink sokféle eredetűek lehetnek. Léteznek gyulladásos, konkrét okra vissza nem vezethető problémák, a leggyakoribb esetek azonban a mindennapos balesetek, ha például valaki rosszul lép, vagy egy szerencsétlen mozdulat miatt megrándítja a vállát, esetleg más ízületét. Emellett fontos beszélnünk a sportsérülésekről is, melyeknél a boka, a térd vagy a csukló a leginkább érintett.

Milyen külső jelei lehetnek egy sérülésnek?

A legnyilvánvalóbb tünet a duzzanat, ehhez társulhat sérülések esetén a bevérzés, kékes elszíneződés. Ha gyulladásos esetről van szó, akkor gyakori a bőrpír, illetve a problémás testrész melegsége. Törésnél a fájdalom azonnal jelentkezik, ellentétben a rándulásokkal, ahol előfordul, hogy a folyamatos duzzadással egyidejűleg csak később nő a fájdalomérzet.

Van olyan probléma, ami otthon orvosolható?

Ha a sérülés egyszerű rándulásnak tűnik, nincs deformáltság, és ugyanúgy mozog a végtag, mint előtte, akkor egy napot még lehet várni otthon, jegeléssel, borogatással. Ugyanakkor ha ez rövid időn belül nem hoz javulást, akkor célszerű elmenni egy baleseti ügyeletre, ahol meg tudják állapítani a pontos diagnózist. Sokszor csak a röntgennél derül ki, hogy a sérülés súlyosabb, mint hittük (például levált egy kis porc- vagy csontdarabka). Azt gondolom, érdemesebb inkább szakember véleményét kérni, és úgy megnyugodni, ha nincs nagy baj, mint nem foglalkozni a sérüléssel. Ha elhanyagoljuk, később sokkal rosszabbak a gyógyulási esélyek, ugyanis olyan szöveti átalakulások kezdődnek, amelyek megnehezítik a kezelést és a maradéktalan gyógyulást.

Vannak olyan ízületi problémák, melyek esetén már az első perctől jót tesz a mozgás?

Az első szakaszban mindenképpen fontos a nyugalomba helyezés. A mozgás mérséklése, jegelés, gyulladáscsökkentő gélek használata javasolt. Csak a következő fázis a gyógytorna, aminek természetesen nagyon nagy jelentősége van. Az önálló mozgás, a sportolás nem váltja ki a gyógytornát, bár az úszás jótékony hatása egyértelmű, hiszen a vízben kisebb az ellenállás, és ez a sport minden izmot, ízületet megmozgat. Visszatérve a gyógytornára, azt mindenképpen szakképzett gyógytornász irányítsa, felügyelje.

Az aktív sportolók hogyan tarthatják karban ízületeiket?

A legfontosabb a mindenkori bemelegítés. A másik lényeges elv a fokozatosság, és mindig nagy odafigyeléssel kell mozognunk, arra is gondolva, hogy van-e valamilyen mozgásszervi, ortopédiai elváltozásunk. A lúdtalpasoknak például speciális, sportolásra kialakított betétben szabad csak mozogni, anélkül túl nagy terhelésnek van kitéve az alsó végtag és a gerinc, így komolyabb panaszok is kialakulhatnak.

Megfázhat-e a térdünk, könyökünk?

Természetesen. Ebben az esetben legtöbbször az ízületek körül lévő nyálkatömlők gyulladnak be – ilyen található például a térdkalács előtt, ez biztosítja a kényelmes, puha térdelést. Ugyanilyen található a könyök hátsó részén is. Ez a terület a hidegtől, de a huzattól is megfázhat, ilyenkor megnövekszik a tömlőben lévő folyadék, ami kellemetlen panaszokat okozhat, és amelyet mindenképpen ki kell üríteni.

Mi okozza az ínhüvelygyulladást?

Leggyakrabban túlterhelés miatt alakul ki a csuklónál, az ujjakon, vagy akár a lábon is. Komoly panaszokat okoz az is, amikor valaki megszúrja a kezét, és olyan mélyre megy a tüske vagy az éles tárgy, hogy eléri az ínhüvelyt. Ilyenkor gennyes ínhüvelygyulladás jön létre. A túlterheléses esetekben a páciensek nyugalomba helyezéssel, segédeszköz alkalmazásával, és gyógyszeres gyulladáscsökkentő kúrával meggyógyíthatók. A tünetek azonban sok esetben elhúzódnak, krónikussá válnak, ilyenkor műtétre, az ínhüvely felszabadítására van szükség. A gennyes ínhüvelygyulladás mindig műtéti feltárást és antibiotikus kezelést igényel.

Mitől alakul ki teniszkönyök, és hogyan gyógyítható?

Ez egy nagyon gyakori elváltozás a kézsebészetben, melynek különböző fokozatai ismertek, ettől függően más és más kezelés szükséges. Teniszkönyökről a könyök külső részének gyulladása esetén beszélünk, az alkari feszítő izmok rögzülnek itt, a könyök külső bütykén, ennek a területnek a túlterhelése okozza a fájdalmat. Hasonló jelenség a golfkönyök, amely a belső bütykön, egy másik izomcsoport eredésének gyulladását jelenti. A gyulladás nemcsak tenisztől és golfozástól, hanem bármilyen más túlzott mozgástól is kialakulhat, ilyen például az intenzív számítógépes munka.
A kezelés, mint mondtam, a tünetek súlyosságától függ. A legenyhébb esetekben a pihentetés és az úgynevezett teniszkönyökpánt felhelyezése segíthet, mely tehermentesíti a túlerőltetett szakaszt. Emellett nem szteroid gyulladáscsökkentő kúra is szükséges. Régebben főleg a gipszelés volt a legelterjedtebb megoldás, ma ez már levehető rögzítőkkel helyettesíthető. Előfordul, hogy helyileg, terápiás röntgenbesugárzással kezeljük a területet. Ha mindezek nem segítenek, akkor szteroidinjekciót adunk a fájdalmas területre. Ha ez sem eredményes, akkor műtétileg kell megoldani a bajt: a gyulladt, túlfeszült izomeredést szikével bemetszve megnyújtjuk, így a feszülés és ezáltal a túlterheléses gyulladás megszűnik.

Az ízületi fájdalmak életkortól, évszaktól függetlenül a legváratlanabb pillanatban törnek ránk. Mit tegyünk, ha itt a baj, ha kificamodott, vagy ha duzzadt, piros és fáj? Dr. Boross György traumatológus, kézsebész és ortopéd szakorvossal, az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ munktársával az okokról és a megfelelő kezelésről beszélgettünk.