„Már az is sokat jelentene, ha nem vernék le a fecskefészkeket”
Módosítva: 10/9/2024 3 perc KlímaváltozásKörnyezetvédelemtermészetvédelemÜzenet a FöldnekÖsszes cikk
Az éghajlat átalakulása nem csak ránk, emberekre vagy a sarki jégtakarókra van hatással, de az egész élővilágot megváltoztatja. Dr. Csörgő Tibor biológust a madarak és a klímaváltozás kapcsolatáról kérdeztük.
A klímaváltozás hatásainak egyik következménye, hogy a telek egyre enyhébbek. Ez természetesen csak a tendenciát tekintve igaz, nem azt jelenti, hogy minden tél melegebb, mint az előző. Lehetnek eltérések, mint azt néhány évvel ezelőtt is tapasztalhattuk. Az enyhébb teleken kevesebb madár pusztul el élelmiszerhiány és a hideg időjárás miatt, ráadásul jobb kondícióban élik túl a telet. Ez a fiatalok számának növekedését eredményezi, mivel egyre több túlélőnek egyre több fiókája lesz. Így például a cinegék nagyon jól jöhetnek ki a változásokból, mondhatni, hogy a cinegék számára van kitalálva az enyhe tél, különösen azért, mert egyébként is nagyon jól alkalmazkodnak. Ha az erdőben nincs élelem, bejönnek a városba, és ott keresnek maguknak táplálékot. Nekik ez egy nyertes pozíció. Összességében ez a megállapítás minden itt telelő madárfajra vonatkozik.
Mi okozza a legnagyobb veszélyt? Melyek a legkiszolgáltatottabb madárfajok?
A klímaváltozás a melegedés mellett szárazodást és a csapadék mennyiségének és idejének átrendeződését is jelenti. Ehhez járul még hozzá a szélsőséges időjárási tényezők gyakoriságának és mértékének növekedése. Ez nem csak a fészkelési és telelőterületeken hat, hanem a vonulási út során is. A vonuló madaraknak fontos, elengedhetetlen pihenőhelyek részben klimatikus, részben közvetlen emberi hatásra eltűnnek.
Tavasszal a vegetációs periódus korábbra tolódik, ami például a már említett széncinege számára nem okoz problémát. Ha korábban tavaszodik, a vegetáció korábban beindul, megkezdődik a lombosodás, a fákon megjelennek a hernyók, és a cinege azon felneveli a nyolc-tíz fiókáját. Viszont ez a táplálékbőség, mivel előbb kezdődött, előbb is ér véget. Mikorra megérkeznek Afrikából a hosszú távú vonuló fajok, már kevesebb az élelem és egy nagyságrenddel több a konkurens. Így nekik ez a változás nagyon hátrányos. Az állandó madarak egyedi, a hosszú távú vonulók pedig genetikai szinten adnak választ a megváltozott helyzetekre. A hosszú távú adatsorok kiértékelésével ezt már mérni is tudjuk. Bizonyos fajoknak a tavaszi vonulása előrébb tolódott. Ezt viszonylag könnyű belátni a genetika oldaláról is. Ha a korábban érkezőknek előnye van, mert például ők tudnak a legjobb területen territóriumot foglalni – ami az utódok számát befolyásolhatja –, akkor az ő utódaik nagyobb számban lesznek jelen a következő generációban, és ők is tovább örökítik ezt a tulajdonságot, így változhat a fajra jellemző vonulási időzítés. A természetben minden mozgásban van, és a változásokra azonnal reagálnak az élőlények.
Az elmúlt időszakban jelentek meg Magyarországon korábban soha nem látott, új fajok?
A Kárpát-medencében sorra jelennek meg korábban a mediterrán térségre jellemző fajok, mint például a kucsmás poszáta, mivel több madárfaj észak felé terjeszkedik. Szibéria felől a nagy anticiklonok miatt sodródhatnak ide 5-10 grammos madárfajok. Amikor az őszi vonulásuk zajlik, a Szibériában kialakuló intenzív anticiklonok besodorják őket Európába. Hátsó-ázsiai telelőterületek helyett a Skandináv-félszigeten vagy Nagy-Britanniában kötnek ki. Így kerülhet Magyarországra például a vastagcsőrű füzike és a vándorfüzike. Az elmúlt évtizedekben 50-60 új faj jelent meg hazánkban.
A fecskék egyedszámának fogyásában az éghajlatváltozás mellett az is közrejátszik, hogy gyakorlatilag megszűnt vidéken az állattartás, nem tartanak állatokat, így nincsenek a fecskék számára fogyasztható rovarok, elsősorban legyek. Mindenütt szúnyogirtás van, és ezzel radikálisan lecsökkent a fecskék tápláléka. A rovarok hiánya, agresszív irtása sok helyen a madarak éhezését okozza.
Belátható időn belül kell arra számítanunk, hogy a madarak jelentős része egyszerűen eltűnik?
Ettől azért még nem kell tartanunk. A legrosszabb prognózisok szerint is madarak mindig lesznek. Emberek már rég nem lesznek a Földön, amikor madarak még mindig fognak élni. Csupán az a kardinális kérdés, hogy hány faj lesz, a diverzitás mennyire csökken.
Az ember hogyan tud beavatkozni úgy a madarak életébe, hogy pozitív eredményeket érjen el, s csökkentse a negatív folyamatok hatásait, intézményes és egyéni szinten?
Intézményes szinten érdemes megemlítenem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, ahol is főállású emberek végeznek komoly munkát. A szervezetet 1974-ben alapítottuk, és az azóta eltelt 40 évben a tagság több ezerre nőtt. Az egyesület számos sikeres programja segítette a madarakat, például a kerecsensólyom vagy a kék vércse program. A hetvenes évekhez képest, amikor körülbelül 20-30 kerecsensólyom volt az országban, most már több százas az egyedszámuk. Az átlagemberek pedig azzal segíthetik a madarakat, hogy nyaranta kitesznek egy itatót, télen egy etetőt, fészkelőodút a számukra. Emellett már az is sokat jelentene, ha nem vernék le a fecskefészkeket. Egy szó, mint száz, van feladat és tennivaló, és többé-kevésbé mindenki kiveheti a részét belőle.
Az éghajlat átalakulása nem csak ránk, emberekre vagy a sarki jégtakarókra van hatással, de az egész élővilágot megváltoztatja. Dr. Csörgő Tibor biológust a madarak és a klímaváltozás kapcsolatáról kérdeztük.