Csak azért is jókedvem lesz!

Virginia Woolf az Órák című filmben azt mondja, azért nem képesek boldogságra az emberek, mert mindig várnak. Folyamatosan várnak valamire, ahelyett, hogy megélnék a pillanatot. Igaza van. Én is ezt tettem egész életemben. Vártam, hogy fizetésemelést kapjak. Hogy nagyobb legyen a gyerek. Hogy nyár legyen, és elutazhassunk végre valahová. Hogy jobb munkakörbe kerüljek, hogy nagyobb lakásba költözzek, hogy kifusson a hitelem, hogy belefogyjak a kamaszkori nadrágomba. Közben kint sütött a nap, éppen elmúlt egy péntek, vagy egy szerda, ami már nem lesz többé, és nem éltem meg, mert éppen vártam valamire.

Elhatároztam, hogy ennek véget vetek. Nem várok arra, hogy holnap jobb legyen. Ma fogom jól érezni magam. Akkor is, ha három napja szakad az eső, akkor is, ha megbüntetett a parkolóőr, akkor is, ha a főnök megint bal lábbal kelt fel. Csak azért is.

Példaképem a macska. Grafi cicánk, a kétéves, ivartalanított, kicsit kövér, nagyon lusta, ám tökéletesen elégedett kandúrunk. Grafi, az életművész. Simogatom a macskát és bújom az internetet. Rá akarok jönni, hogy mitől lehetne nekem jókedvem. Csak azért is! Hangulatjavító ételeket keresek. Meg is találom. Az Amerikai Családorvosok Akadémiája szerint minden olyan étel javítja hangulatunkat, melyben természetes eredetű omega-3 zsírsavak vannak. Ezek a lazac, a lenmag és a dió. Általában a vadvízi halakban és a fűvel táplált állatok húsában található nagy mennyiségben. Javíthatja a hangulatomat a triptofán nevű esszenciális aminosav is. Ez a szervezet által nem előállítható vegyület a szerotonin, vagyis a jóérzésért felelős hormon előfutára a központi idegrendszerben. A szerotonin szabályozza az alvásciklust és a hangulatot.

A triptofán legnagyobb mennyiségben a tojásban, banánban, datolyában, valamint a pulykában, szójában, vörös húsban található meg. Ezeken kívül jót tesz a hangulatom ingadozása esetén az avokádóban, olajos magvakban nagyobb mennyiségben jelen lévő magnézium. Valamint a B12-vitamin is, mert kulcsfontosságú szerepet játszik az agy és a központi idegrendszer működésében. Nagyobb mennyiségben vehetjük magunkhoz állati eredetű táplálékokkal, például sertés- és marhamájjal, tejtermékekkel, tojással.

A baj csak az, hogy a halat nem szeretem, és éppen fogyókúrázom. Se olajos magvakat, se marhamájat nem ehetek. Akkor mit csináljak, hogy jókedvem legyen?

Azt olvasom továbbá, hogy bizonyos növények is alkalmazhatók feszültségoldásra, hangulatjavításra. A természetgyógyászok által leggyakrabban ajánlott gyógynövény a levendula, valamint a citromfű, mely bizonyítottan kiegyensúlyozza az idegrendszer labilis működését. Az orbáncfű is nagyon jó hangulatjavító, antidepresszáns, különösen alkalmas a fényhiányos, télvégi hónapok okozta kedvetlenség és levertség kezelésére. A ginszeng szintén évszázadok óta használt stresszűző gyógynövény, javítja a szellemi funkciókat, serkenti a szexuális vágyat. Aztán itt van a macskagyökér, mely erős nyugtató, nagyobb adagban altató, mérsékeli az ideges szívpanaszokat és emésztési zavarokat. A golgotavirágtól higgadtabbak, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk. A patikákban kapható feszültségoldó kapszulákban ezek közül a gyógynövények közül rendszerint több is megtalálható.

Vagy itt vannak a színek. Állítólag minden színnek sajátos energiája van. A piros serkentő, a kék nyugtató és hűtő, a sárga kedélyjavító hatású, a narancssárga pedig melegítő. Feltételezhető, hogy a színek gyógyító, kedélyállapotunkat befolyásoló hatásaiban szerepet játszik az adott fény frekvenciája. A színterapeuták azt mondják, hogy ha színnel akarunk gyógyulni, egyszerűen helyezzünk egy pohár vizet a megfelelő színű alátétre. A víz tíz perc alatt átveszi az alátét frekvenciáját, s ha megisszuk, átadja nekünk is. Azért nem biztos, hogy erre kellene alapozni a jókedvemet.

Abban viszont biztos vagyok, hogy bármiféle oka legyen is a rossz hangulatnak, három dolog biztosan kiegyensúlyozza. Egyik közülük a gyengéd érintés, mely bizonyítottan fokozza az endorfinok, a növekedési hormon és a DHEA-hormon termelődését. Hasonlóan a nevetéshez, mely a köznyelv szerint is a legjobb orvosság. Ugyanis fokozza az immunrendszer ellenálló képességét, különösen az úgynevezett természetes ölő sejtek működését. A harmadik csodaszer pedig a mozgás, mely serkenti a növekedési hormon termelődését. Ezt a hormont a fiatalság vegyületének is szokták nevezni. A magasabb növekedésihormon-szint javítja a hangulatot és számos más pozitív testi hatással is bír. Például jobb kedvre derít.

Hogy biztos-e mindez?
Igen. Kedvenc amerikai pszichológusom, Sonja Lyubomirs­ky boldogságkutató szerint a boldogság tanulható és gyakorolható. Például úgy, hogy mosolygunk. Arckifejezésünk ugyanis bizonyíthatóan visszahat kedélyállapotunkra.
Még akkor is, ha erőltetjük.