A génmódosított élelmiszerek fogyasztásának kockázatai

Az EU ezzel szemben elzárkózik a GM-élelmiszerek előállításától, és azon az állásponton van, hogy a kockázat az emberi egészségre és a környezetre nézve nagyobb mértékű, mint amekkora előnyt jelenthetne a felhasználásuk. Az USA mellett Argentína, Brazília, Kanada, Kína, Ausztrália, India és Mexikó piaca engedélyezi a GM-élelmiszerek forgalmazását.

A leggyakoribb GM-élelmiszerek a szója, a kukorica és a paradicsom, illetve az ezekből előállított termékek. Ezen nyersanyagokból rengeteg élelmiszeripari összetevőt állítanak elő (pl. cukorszirupot a kukoricából), amelyeket azután számos élelmiszerhez felhasználnak, így ott, ahol engedélyezett a GM-élelmiszerek forgalmazása, akár csecsemők is fogyaszthatnak genetikailag módosított összetevőt tartalmazó élelmiszereket, sőt rengeteg GM-összetevő másodlagos úton, az állati takarmány révén, az állati eredetű élelmiszerek közvetítésével is bejuthat a szervezetünkbe.

A genetikai módosítás

Az emberiség valójában már évezredek óta végez genetikai módosítást a szelekció és a keresztezések révén, melynek során a számunkra kedvező tulajdonságokra szelektálva új fajtákat hozott létre. Éppen ez a terület az, ahol az energianövények terén hatalmas fejlődés várható a jövőben, hiszen ez az évezredes munka éppen csak elkezdődött. A biotechnológia segítségével a folyamat felgyorsítható, illetve végtelen számú lehetőséget teremthet.

Ehhez néhány, ma már rutinszerűen elvégezhető lépésre van csak szükség: örökítőanyagot kell nyerni a mintákból, majd a kiválasztott gént izolálni. Ezt követően az adott gént klónozzák, azaz megsokszorozzák, további nukleotid-szakaszokat csatolnak hozzá, majd a növényi sejtekbe bejuttatva a kromoszómákba illesztik. A klónozáshoz és a gének elkészítéséhez más organizmusokat is felhasználnak, továbbá az elkészített gének bejuttatásához is alkalmazhatnak baktériumokat (pl. Agrobacterium), vírusokat, de ma már más lehetőségek is léteznek erre (pl. az ún. génpuska).

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a GM-élelmiszerekről nehéz általánosságban beszélni. A genetikai módosítás menete és a konkrét módosított gén ismeretében lehet csak a veszélyekről értekezni. Kiváló példa erre az. ún „golden rice”, ami egy béta-karotinban gazdag GM-rizs. Az egyetlen különbség a hagyományos rizzsel szemben az, hogy a genetikai módosítás eredményeképp a rizsnek jelentős lesz a bétakarotin-tartalma, ami sárgás színét adja. Egyes ázsiai országokban, ahol a rizs a fő táplálékforrás, az A-vitamin-hiány következtében évente több tízezer gyermek veszíti el a látását, amit egy ilyen típusú, módosított rizsfajta termesztésével ki lehetne küszöbölni. A GM-növények megítélése tehát egy közel sem egyszerű etikai kérdés.

Milyen kockázatai lehetnek a génmódosított élelmiszereknek?

Ahol engedélyezve vannak, ott az előrecsomagolt élelmiszereknek átlagosan 70%-a tartalmaz GM-összetevőket anélkül, hogy a fogyasztó tudna erről és választhatna, ami komoly etikai dilemmát jelent ezen nyersanyagok felhasználása kapcsán. További probléma, hogy a nem élelmiszeripari célú GM-növények termesztése során keletkező pollenszemek az élelmiszernövényekre is eljuthatnak, vagy állati takarmány közvetítésével, tudtunkon kívül is elfogyaszthatjuk őket.

Szintén jelentős gyakorlati probléma, hogy, bár elvileg a genetikai módosítás akár csökkenő növényvédőszer-felhasználást is eredményezhetne, a gyakorlatban jelenleg sok helyen több vegyszert használnak fel a GM-növények termesztésekor. A génmódosított növényre nem hat az alkalmazott vegyszer, csak a környezetében lévő gyomokra vagy más károsító tényezőkre, ezek azonban néhány generáció után ellenállóvá válhatnak rá. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbben permetezzenek, illetve, hogy más, még drasztikusabb gyomirtókkal próbálkozzanak. A nagy mennyiségben adott antibiotikumok baktériumokra gyakorolt hatásához hasonló módon, rezisztens rovarfajok szaporodhatnak el, ami potenciális ökológiai kockázatot jelent.

Problémát jelent az is, hogy a globális felhasználás mértékéhez képest csak csekély számban publikáltak a hosszú távú biológiai hatást vizsgáló kutatásokat, és további gond a kutatások finanszírozásának alulreprezentáltsága az esetleges negatív hatások tisztázására végzett vizsgálatok terén. Természetesen számos kutatást végeztek már a GM-növények fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatban, és az ezidáig egyetlen igazoltan káros humán vonatkozás az, hogy az arra érzékeny embereknél allergia alakulhat ki egyes GM-élelmiszerek bizonyos összetevőire. Sajnos azonban annak megítéléséhez, hogy a hosszú távú fogyasztásnak van-e más biológiai hatása, több évtizedes epidemiológiai vizsgálatokra volna szükség, ennyi idő pedig még nem telt el az eljárás bevezetése óta. Tehát a GM-élelmiszerekről nem állítható, hogy bizonyítottan veszélyesek, mivel a jelenlegi adatok alapján azt sem lehet eldönteni, hogy egyáltalán rendelkeznek-e káros hatással.

Egy másik veszély, amit a GM-növények termesztése magában rejt, a biodiverzitás csökkenése. A gyomnövények és a kártevők eltűnésével más olyan fajok is eltűnhetnek, amelyeknek ezek a fajok jelentették a táplálékot, és ez a folyamat a teljes táplálékláncon végigfutva felmérhetetlen változásokat idézhet elő.

Mivel a GM-növények előállításához vírusokat és baktériumokat is felhasználnak (a génszabászat, valamint az idegen gének bejuttatása során), a potenciális veszély, hogy új kórokozók jelennek meg, szintén valós.

Szükség van-e génmódosított élelmiszerekre?

A GM-en alapuló élelmiszerek segíthetnek a túlnépesedés jelentette kihívások, a harmadik világot sújtó éhínség, valamint az alultápláltság elleni küzdelemben. Ellenállóbbak lehetnek a gyomokkal, rovarokkal és növényi betegségekkel szemben, ami jobb termőterület-kihasználtságot és a gyom-, illetve rovarirtószerek használatának csökkentését teheti lehetővé a termesztésük során, emellett kedvezőtlen összetételű (pl. szikes) talajokon is biztosítható a termeszthetőség és javítható a szárazságtűrés is. Az egyik legfőbb érv a GM-növények termesztése mellett a gazdaságosság: a minőségi tulajdonságok megváltoztatásával hosszabb eltarthatóságot, könnyebb szállíthatóságot és végeredményben jobb hozzáférhetőséget biztosíthatnak.

Nehéz megítélni, hogy mekkora szükség van a GM-növények által biztosított magasabb termésátlagokra, de be kell látni, hogy ma több milliárd ember fogyaszt GM-élelmiszereket, és egyes becslések szerint ha ez a terméskülönbség nem lenne, 1-1,5 milliárd ember egészsége kerülne veszélybe az éhezés miatt, gyakorlatilag azonnal. Mivel a Föld lakossága növekszik, jelenleg nem áll rendelkezésre más technológia, amivel javítható lenne a növekvő népességű országok élelmezés-biztonsága. Az európai országokban ez a veszély kevésbé fenyegető, de a GM-élelmiszerek globális jelenléte miatt a potenciális veszély fennáll, és ez mindenképpen figyelmet érdemel.

Forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevele