„Gyertyafény, szép remény…”
Módosítva: 10/9/2024 3 perc Édes OtthonÖsszes cikk
Szinte hihetetlen, hogy ismét eljött a karácsonyi készülődés ideje! A gyertya lángjának lágy, meleg, megnyugtató fénye meghitté és ünnepélyessé teszi a közös ünnepvárást: a közös sütés-főzést, az együtt elfogyasztott vacsorákat, a beszélgetéseket, az otthon díszítését és a közös ajándékkészítést. Lepjük meg magunkat azzal, hogy egyedi gyertyákat készítünk ezekre az alkalmakra!
Karácsonyi szimbólum: a gyertya
A gyertyagyújtás végigkíséri életünk nagy eseményeit, de ilyenkor, karácsonyváráskor sajátos bűverővel bír.
A karácsonyi szokások erősen összefonódtak az ősrégi téli napforduló ünnepével, a megújulás, a születő fény, az újrakezdés misztériumával. A gyertya a fény és az újjászületés szimbóluma a karácsonyi ünnepkörben; a keresztyéneknél pedig a fényt hozó Jézus jelképe: miközben fényt sugároz, ő maga elenyészik. 
Méhviasz gyertyákat már a rómaiak is készítettek, a faggyúgyertyák pedig a XII. században jelentek meg. A XIX. századtól kezdve használatos a kemény paraffin és az olvadáspontot növelő sztearin keverékéből készített gyertya. A kanóchoz a pamutot megfonják és pácolják, hogy lassan égjen és ne füstöljön. Az olvadó viasz, az égő kanóc és a világító láng egysége a test a lélek és a szellem szentháromságát is szimbolizálja.
Régi szokás, hogy karácsonykor a gazda körbejárja a gyertyával a házat és az istállókat, és minden helyiségbe elviszi az „új fényt”.
Néhány saját készítésű ünnepi gyertya szép fénye még meghittebbé teszi a decemberi közös ünnepvárást, arról nem is beszélve, hogy a gyertyák elkészítése is közös program lehet a barátokkal, gyerekekkel...
Gyertya dióhéjban
A dió is a karácsony egyik jelképe. Az emberi agyhoz hasonlatos héjban bújik meg és fejlődik a jövő „magja”, ezért a bölcsességet, az életet és az anyaméhben fejlődő kisdedet jelképezi.
A dióhéj szép formájú, izgalmas mintázatú kis faszelence. Késsel óvatosan feszegessük szét a héjat, hogy a két fél ép maradjon. Ezeket tölthetjük meg színezett viasszal, melyhez szedjük össze a gyerekek zsírkrétás dobozából a használhatatlan darabkákat és a tavalyról maradt gyertyacsonkokat.
Tegyük ezeket egy tisztára mosott konzervdobozba, és alacsony hőfokon melegítsük fel, míg össze nem olvadnak. A fél dióhéjak belső hártyáit távolítsuk el, és rakjuk sorba őket egy alufóliával lefedett munkafelületen.
Minden dió közepébe tegyünk egy kanócot. (Kanóc beszerezhető hobbiboltokban, de ha teamécsest olvasztunk be gyertyakészítéskor, felhasználhatjuk a feleslegessé váló alutalpas kanócot is. )
A megolvadt viasszal óvatosan töltsük fel a dióhéjakat.
A dióbél-gyertyák fenekére ragaszthatunk fa ruhacsipeszt, melyek segítségével a karácsonyfa ágait is díszíthetik ezek a természet adta formába öntött apró gyertyácskák.
Tipp:
Ha tetszik, lefújhatjuk arany vagy ezüst dekorspray-vel, így még ünnepibb lesz a gyertyánk. Használhatjuk a karácsonyi ajándékos tasak bezárásához szalag helyett, vagy az ajándékkísérő rögzítésére is.
Citrom-gyertya, mandarin-gyertya…
A citrusfélék illata talán nem csak bennem ébreszt mindig karácsonyi érzéseket...
A dióba öntött gyertya sikerén felbuzdulva kipróbálhatjuk, milyen lehet a félbevágott citrom és mandarin gyönyörű színű, illatos héjába gyertyát varázsolni.
A citrom vagy mandarin belét kanállal óvatosan távolítsuk el, és használjuk fel a napi C-vitamin-szükségletünk pótlására.
A gyertyák kiöntésekor ugyanúgy járjunk el, ahogy a dióbélnél, csak most sárga és narancssárga zsírkrétát keressünk a használhatatlan írószerek dobozában az olvadt viasz színezéséhez.
Cseppenthetünk a viaszba gyertyaillatosító aromákat is a hangulat emeléséhez.
A friss citrushéjba öntött gyertyák szép díszei lehetnek az ünnepi asztalnak.
Néhány naposan elég csúnyácskák, de aztán kiszáradnak, és „örök életűek” lesznek.
Úszó halacskák
A hal Krisztus jelképe: egyrészt azért, mert
görög nevének kezdőbetűit összeolvasva a
görög ’hal’ szót kapjuk, másrészt pedig azért, mert a hal a régi megfigyelések szerint folyamatosan nyitva tartja a szemét, vagyis
nem alszik. Az alvás és a halál pedig szoros rokonságban áll egymással, így a hal a halhatatlanság jelképe is.
Az úszó gyertya elkészítéséhez szükség lesz egy hal formájú mézeskalács-kiszúróra – amúgy sem árt elővenni és átnézni a készletünket a nagy karácsonyi sütés-főzés előtt.
A legfontosabb alapanyagot most is a gyerekszobából szerezhetjük be: egy darab gyurmát. Erre terítsünk egy réteg frissen tartó fóliát, és nyomjuk bele a hal formájú kiszúrót. A fóliára szórhatunk gyöngyöt, csillámport, zsírkrétaforgácsot, de a viaszt is lehet színezni, ahogy az előzőekben tettük.
Óvatosan öntsük a viaszt a formába, és várjunk, amíg kihűl és teljesen megszilárdul.
Távolítsuk el a fóliával fedett gyurma-talpat, és óvatosan nyomjuk ki a gyertyát a formából.
Figyelmeztetés:
- A viasz könnyen lángra kap, ha túlforrósodik: mindig alacsony hőfokon melegítsük, és zárjuk el alatta a lángot, amint megolvadt.
- Gyerekek egyedül ne kísérletezzenek a viasszal.
- A gyertyák tűzveszélyesek, különösen a házi készítésűek – ne tegyük túl közel gyúlékony tárgyakhoz, és sose hagyjuk magára.
Kellemes közös ünnepvárást kívánok!
Szinte hihetetlen, hogy ismét eljött a karácsonyi készülődés ideje! A gyertya lángjának lágy, meleg, megnyugtató fénye meghitté és ünnepélyessé teszi a közös ünnepvárást: a közös sütés-főzést, az együtt elfogyasztott vacsorákat, a beszélgetéseket, az otthon díszítését és a közös ajándékkészítést. Lepjük meg magunkat azzal, hogy egyedi gyertyákat készítünk ezekre az alkalmakra!