Minden tizedik ember szenved időnként migrénes fejfájástól. Amely a nők esetében háromszor olyan gyakran fordul elő, mint a férfiakéban. A rohamokban jelentkező fejfájás szinte megbénítja az embert. Okát a kutatók ma sem ismerik pontosan
A legelfogadottabb elmélet szerint a migrénre hajlamos emberek idegrendszere bizonyos ételekre, stresszre, időjárás-változásra az agyalapi ütőerek görcsös összehúzódásával válaszol. Az agyhoz vezető artériák szűkülése és tágulása ingerli a fájdalmat érzékelő idegsejteket. Az agyban lévő vérerek duzzanata, illetve gyulladása okozza a heves, néha csak órákig, máskor napokig is tartó, émelygéssel, látászavarokkal, hányingerrel kísért, sokszor elviselhetetlen fájdalmat.
Az olykor a legkisebb mozdulatra, zajra, fényre erősödő lüktetés leggyakrabban a fej egyik oldalán jelentkezik, és rendszerint fokozatosan növekszik. Sok nőnél a menstruáció előtti néhány napban jelentkezik.
Kezelése
Legfontosabb, hogy megfigyeljük, mi váltja ki a rohamokat: erős fény, szag vagy zaj, időjárás-változás, hormoningadozás, túlfeszített munka, gyakori stressz, szorongás. Esetleg csokoládé, a puha, érlelt sajtok, vörösbor, tea, kávé. Ha ezt tudjuk, próbáljuk elkerülni a kiváltó tényezőket.
Ha a fejfájás már elkezdődött, pihenjünk le elsötétített szobában. Tegyünk váltott hideg-meleg borogatást a tarkóra. Jó hatású lehet a levendulaolajjal illatosított meleg fürdő, vagy ha napraforgóolajjal masszírozzuk a szem, fül és tarkó környékét.
A patikákban recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók közül a paracetamol-tartalmúak a leghatásosabbak. Ha ezek közül egyik sem segít, forduljunk valamelyik szakambulanciához.
A havonta többször jelentkező fejfájás ellen ma már léteznek megelőző gyógyszerek.
Minden tizedik ember szenved időnként migrénes fejfájástól. Ez azonban nem vigasz. Lehet ellene védekezni? Persze.