A láb mindig kéznél van

Hatással van az agyműködésre, mivel olyan hírvivőanyagokat szabadít fel a szervezetben, amelyek jó közérzetet teremtenek. Aktív fizikai megterhelésnél többek között a boldogságért felelős endorfin hormon is nagy mennyiségben termelődik. A mozgás karbantartja az izmokat, csontokat, a testsúlyt és vérnyomást, és jókedvre derít.

Ezért a sok jóért persze tenni kell. A túlhajtott, a szenvedéssel teli, erőltetett edzések fölöslegesek. A mozgás akkor megfelelő és egészséges, ha jólesik. A sportolással kapcsolatos leggyakoribb kifogások az idő és a pénz hiányára vonatkoznak. A legegyszerűbb, legolcsóbb, és naponta mindössze félórás elfoglaltságot jelentő edzésre, a kocogásra azonban mindenkinek van ideje s módja. Hiszen kocogni bárhol lehet. Az utcán, ahol lakunk, a közelünkben lévő erdőben, parkban, futógépen, edzőteremben. Legjobb persze természetes talajon, salakos pályán, késő délután, a szabad ég alatt. Csak elhatározás kell hozzá, s egy jó futócipő.

A futás az egyik leghatékonyabb mozgásforma, ami jótékonyan befolyásolja az emberi légzési és keringési rendszer működését. Hetente háromszor 30 percnyi edzés az összes mozgásformánál gyorsabban eredményez jó erőnlétet, fittséget. A rendszeres futás csökkenti a csontritkulás, a cukorbetegség, de még a mellrák esélyét is. Sőt, a menopauzán átesett nőknél a szívrohamok gyakorisága is jelentősen ritkul Természetesen egy olyan embernek, aki évek óta, esetleg soha életében még nem sportolt rendszeresen, kemény elhatározásra van szüksége. Az első lépés az örömet okozó, legalább heti háromszor végzett edzések útján egyetlen szó: akarom. A második: lehetőleg minden másnap, azonos időben: most elindulok. S a harmadik: az okosan megválasztott edzésterv. Aki nem tud egyenletesen tempóban, folyamatosan lefutni fél órát, kezdő futónak számít. Ne akarjon hát rögtön öt kilométert futni húsz perc alatt. Nem a megtett távolság és nem a gyorsaság számít. Egyedül a rendszeresség, a kitartás és a hit. Az edzettség jön magától.

Ha elszánjuk magunkat arra, hogy hetente háromszor harminc percet kocogunk, néhány dolgot tudnunk kell.

Az edzés három összetevője – bemelegítés, edzés, levezetés – a kezdőknél nem határolódik el élesen egymástól. Az első 5-15 perces lassú futás szolgáljon bemelegítésként, az utolsó 5-10 perc egészen könnyű tempóban levezetésként. Az első hetekben kocogásunk inkább még séta, lendületes kilépés. Ez nem baj. Idővel mozgásunk lassan átgördül futólépéssé. Minden kezdő futó edzése az első hetekben úgynevezett „percfutás”, amikor csak 1-1 percet fut, s közben pihenőként akár több percet is sétál, gyalogol. A többször egy percnyi futásból lesz később kettő, öt, tíz, majd harminc perc. Nem kell sietni, elégedetlenkedni, szenvedni, lihegni. Általánosságban elmondható, hogy a kocogás tempója akkor megfelelő, pulzusunk akkor van az úgynevezett zsírégető tartományban, ha kocogás közben a mellettünk haladóval beszélgetni tudunk. Ez a tempó edzettségünk növekedésével párhuzamosan növekedni fog.
Sok kezdő azon bukik el, hogy túlzott elvárásokat támaszt önmagával szemben. Pedig szervezetünknek időre van szüksége az átálláshoz. Az ízületeknek és a szalagoknak hozzá kell szokniuk az erőltetéshez.

·Minden edzés bemelegítéssel kezdődik, és levezetéssel végződik, ami az első hetekben pár perc sétából, lendületes járásból állhat.
·Az edzéshez egyenletes talajú, nem túl meredek terepre van szükség.
·A gimnasztikát, nyújtásokat eleinte végezzék csak az edzés után.
·Inkább lassúbb legyen a tempó, mint túl gyors!
·A pulzusmérés a legjobb eszköz a tempó ellenőrzésére.
·Legalább fél évig – 24 hétig – nem ajánlott rövid, gyors iramú szakaszokat futni.
·Könnyebb társsal vagy társasággal kezdeni, mint egyedül.
·Sosem korai és csak ritkán késő a futást elkezdeni.