Szimpatika – Melyik fogfehérítő eljárás a leghatékonyabb ?

Miként kell elképzelni a fogfehérítő beavatkozásokat a gyakorlatban?

Alapvetően háromféle megoldás létezik. Legtöbbször a fogorvosi rendelőben háromszor, négyszer egymás után felhordunk egy fehérítő gélt a fogakra, ami aztán egy speciális lámpával 45–60 percig aktiválva kifehéríti a fogakat. Ekkor azonban feltétlenül fel szoktunk helyezni egy úgynevezett fogínyvédőt is, mellyel az íny irritációját tudjuk kivédeni. A fogfehérítési folyamat ugyan kisebb hatékonysággal, de otthon is elvégezhető. Ehhez a fogorvos a páciensnek egy enyhébb oxidáló anyagot ad, amit éjszakára kell egy úgynevezett mélyhúzott sín segítségével a fogak felszínére felvinni. Ebben az esetben általában 10–14 nap alkalmazás után jól látható eredményről számolnak be a páciensek. A rendelői előkészítés után lenyomatot veszünk, és ez alapján egy mélyhúzott sínt készítünk, mint hordozófóliát. Ezt a hordozófóliát tölti fel a páciens az oxidálószerrel otthonában. A fólia vékony, nem feltűnő, így a páciens azt a feltöltés után tetszése szerint naponta két-három órát, vagy éjjel, alvás közben is hordhatja. Makacs elszíneződések esetén néhány napos kihagyással még egyszer vagy akár kétszer is megismételjük a kezelést. Az ultrahangos rendelői fehérítés módszere leginkább azon pácienseknek ajánlható, akik ismerten érzékeny fogakkal rendelkeznek. Ez jelentheti azt, hogy az illető foga a hidegre, a fogmosásra érzékeny, illetve korábbi érzékenység áll fent nála egy esetleges előző fehérítés kapcsán. Az ilyen kezelés három alkalommal 15 percig tart. Az aktivást egy speciális ultrahang-generáló készülék végzi.

És mit kell tudni az úgynevezett „lámpás” eljárásról?

Ez az úgynevezett Beyond rendszer, ami ma már Magyarországon is hozzáférhető néhány kifejezetten kozmetikai fogászatra specializálódott rendelőben. E módszer lényege, hogy a páciensnek elegendő egy alkalommal háromszor 20 percig a fogorvosi székben ülnie, és ez alatt fehérednek ki fogai a kívánt mértékben. Ezt egy speciális halogénlámpa és az általa aktivált fehérítő anyag teszi lehetővé. Az elért hatás azonnal értékelhető, és általában jóval tovább is tart.

Valóban csak a fogápolás gyakoriságától és minőségétől függ, hogy valakinek kellően fehér a foga?

Nem, mindez genetikailag is meghatározott, illetve a táplálkozási szokások is nagyban befolyásolják. A kóla, a kávé, a tea, a vörösbor például tipikusan olyan italok, amik beleivódnak a fogakba, és elszínezik azt. Ugyanez áll a dohányzásra is. A zománcszerkezet azonban alapvetően mindenkinél másmilyen, tehát korántsem biztos, hogy ugyanaz a behatás ugyanazt az elszíneződést okozza az egyes embereknél. Ebből következően persze a fogfehérítés sem eredményez ugyanolyan színt mindenkinél, a fehéredés mértéke is eltérő lehet.

Vagyis lehet, hogy valakinél nem is hatásos ez a beavatkozás?

Világosodás mindenkinél bekövetkezik, de egyénileg változó mértékben. Azt szoktam mondani, hogy az alapszín függvényében egy bizonyos range-en belül nagyjából meghatározható, kinél milyen eredmény várható. A kiindulási állapothoz viszonyítva 4-5 árnyalatnyi fehéredést általában el lehet érni a beavatkozás révén. Akadnak helyek, ahol 9-10 árnyalatot ígérnek, ez azonban inkább az irodalmi ritkaságok közé tartozik.

Mik a tapasztalatok, miért jelentkeznek az emberek fogfehérítő beavatkozásra?

Elsősorban a médiában uralkodó képi módszerek, megjelenítések, reklámok hatására, ezt kár lenne tagadni: „orbitfehér” mosolyt szeretnének. Miközben azt azért jól tudjuk, hogy a reklámokban, hirdetésekben látható vakítóan fehér fogak utómunkálatok eredményei, a valóságban ilyen fehérség nem nagyon létezik. De gyakori az is, hogy valaki egy nagyobb fogászati felújításra készül, és még ezelőtt világossá tesszük a fogait.

Van értelme pont egy nagyszabású fogsor-alakítás előtt fehéríteni?

Mindenképpen, hisz fehérítés után már az új, világosabb színhez igazítva készülnek el az új helyreállítások. Önmagában fehérítéssel igazán szép eredmény viszonylag ép fogak esetén érhető el, ahol kevés a tömés, nincsenek fogkövek, nem végeztek komoly átalakításokat a fogsoron.

Nők vagy férfiak jelentkeznek inkább fogfehérítésre?

Többségében nők, méghozzá leginkább 18 és 35 éves kor közöttiek. Mint arra már utaltam az imént, az ő fogaik nem feltétlenül rosszak: a média azt sugallja, hogy az ember akkor sikeres és vonzó, ha fogpasztamosollyal rendelkezik, ez az elsődleges motiváció.

Jár-e bármilyen kellemetlenséggel a fogfehérítés?

Nem feltétlenül, de egyfajta érzékenység jelentkezhet a beavatkozást követően, ez azonban egy napon belül elmúlik. Amolyan nyilalló érzésre kell gondolni, mint amilyen például akkor hasít a fogainkba, ha azok fagylalttal érintkeznek. Fontos, hogy a beavatkozást követő 24 órán belül lehetőleg tartózkodjunk az erősen színező élelmiszerek, italok fogyasztásától. A már említett kávén, teán, kólán kívül ide tartozik például a brokkoli is. Mindennek oka az, hogy ilyenkor egy-két napig még nyitottabb a fogzománc felszíne.

Mit lehet mondani magáról az eredményről, a fehérségről? Mennyire tartós a beavatkozás?

Mindez életmódtól, táplálkozástól is nagyban függ, de általánosságban megállapítható, hogy 2-3 évig szinte biztosan kitart az eredmény. Ugyanaz a sötét fogszín pedig, mely a beavatkozás előtt jellemző volt, már soha többé nem áll vissza. Tehát azt mondhatjuk, hogy az eredmény abszolút tartós, időnkénti ismétléssel pedig megfelelően szinten is tartható.

Milyen gyakran ismételhetők az egyes eljárások?

Gyakran semmiképp. Ha valaki nem vár eleget, akkor sem fognak kihullani a fogai, nem is gyulladnak be, esztétikailag azonban károsodhatnak: áttetszővé, szürkéssé, üvegszerűvé válhat a fog, ez pedig legalább olyan nemkívánatos, mintha elszíneződött vagy sárga lenne. Úgy gondolom, évente egyszer bőven elegendő ismételni a beavatkozásokat.

Kinek nem javasolt a fogfehérítés?

Terhes nők, illetve szoptatós anyák esetében nem vállalunk hasonló beavatkozást. Hozzáteszem, mindezidáig semmiféle tudományos kísérlet vagy tapasztalat nem igazolta azt, hogy esetükben bármiféle veszélyt jelentene vagy károsodást okozna a fogfehérítés, de a berendezések, eszközök gyártói éppúgy nem is kívánnak kockáztatni, mint ahogyan a beavatkozást végzők sem. Ugyanígy 16-17 éves kor alatt sem javasolt ez az eljárás, ekkor ugyanis még túlságosan tág a fogakon belüli idegkamra, és ez bizonyos veszélyeket rejthet.

Egyébként jár bármilyen kockázattal a beavatkozás? Válthat ki esetleg nem kívánt reakciót?

A fogfehérítés immáron több évtizedes múltra tekint vissza, így nyugodtan mondhatom, hogy semmiféle tartós károsodást nem okoz, az óvintézkedések betartásával teljesen biztonságos.

Mi a helyzet abban az esetben, ha valakinek csupán egy foga színeződik el, például gyökérkezelés következtében? Az ilyen elváltozások is kezelhetők?

Ilyenkor az úgynevezett belső fogfehérítés javasolt, melynek során hasonló fogfehérítő anyagot juttatunk a fog belsejébe, mint a fenti beavatkozások esetében. Ez persze némileg bonyolultabb eljárás.

Költségesnek számítanak-e a beavatkozások?

Úgy gondolom, nem annyira. A gépi fogfehérítés Budapesten 60 és 120 ezer forint közötti áron elvégezhető; az árak közötti szórás oka az egyes rendelők által alkalmazott különböző rendszerekből, illetve az eltérő anyagköltségekből származik. Az utóbbi években egyébként estek is az árak, hiszen 9-10 évvel ezelőtt még 150-160 ezer forintba került egy hasonló beavatkozás, ami nemcsak abszolút értékben, de relatíven nézve is jóval magasabb összeg volt, mint a maiak. A sínnel otthon is elvégezhető fogfehérítés ára 50 ezer forint körül mozog manapság.

Hatásukat tekintve egyébként van lényeges különbség az egyes módszerek között?

Nincs, a végeredmény körülbelül ugyanaz. A különbség igazából annyi, hogy a sínes megoldás jóval kényelmetlenebb, hiszen ebben az esetben két hétig, éjszakákon át viseli az ember a síneket, míg a rendelőben végzett beavatkozások sokkal gyorsabbak. Hozzáteszem, az általunk végzett fogfehérítések 90-95 százaléka az utóbbi körbe tartozik.