Érszűkület: okok, tünetek, kezelési lehetőségek

Az érszűkület okai és kialakulása

Az érszűkület szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb és legalattomosabb fajtája, amely gyakran tünetmentesen alakul ki, ámde súlyos szövődményekkel járhat. Az esetek túlnyomó többségében nagyrészt az érelmeszesedés (ateroszklerózis) következtében alakul ki, amely következtében az erek falai fokozatosan beszűkülnek és egyre merevebbé válnak. Az érelmeszesedés a legtöbb esetben a verőereket, más néven artériákat érinti, amelyek az oxigénben és tápanyagokban gazdag vért szállítják a szívből a szövetek felé. A beszűkült ereken át kevesebb vér tud áramolni a szövetekhez, így csökken azok oxigén- és tápanyagellátása. De hogyan alakul ki az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés folyamata

Bár az érelmeszesedés pontos kialakulási mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, a legfontosabb lépéseket és kockázati tényezőket már jól ismerjük. Az első lépés gyakran az ér belső falát borító endotélium (érbelhártya) sérülése. Ez a sérülés különböző okokra vezethető vissza, például magas vérnyomásra, dohányzásra és cukorbetegségre, illetve krónikus gyulladásra vagy oxidatív stresszre.

A következő lépésben a sérült érbelhártya területén „rossz” koleszterin (LDL) rakódik le, majd oxidálódik, ami gyulladásos folyamatokat indít el. A szervezet védekezésként fehérvérsejteket (makrofágokat) küld a sérült területre, amelyek azonban „habsejtekké” alakulnak, és pont, hogy hozzájárulnak a plakkok kialakulásához. A folyamat során további anyagok, például egyéb zsírok és kalcium is belekötnek a kialakuló plakkba. Az idő elteltével egyre több koleszterin, zsír, kalcium és sejttörmelék halmozódik fel, ami a plakk vastagodásához, növekedéséhez és az érfal merevebbé válásához vezet.

Az érszűkület hajlamosító tényezői

Az érszűkület kockázati tényezői között vannak nem módosítható tényezők, illetve a helyes életmóddal csökkenthető hajlamosító tényezők egyaránt.

Nem módosítható kockázati tényezők

• Életkor: Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával nő, mivel az erek rugalmassága csökken, illetve az idő múlásával fokozódik a plakkok felhalmozódása.
• Nem: A férfiaknál általában korábban alakul ki az érelmeszesedés, mint a nőknél. A menopauza után azonban nőknél is jelentősen megemelkedik a betegség kockázata.
• Örökletes háttér: Az érelmeszesedés esetén beszélhetünk genetikai háttérről, hajlamról. Ezért megemelkedett kockázatot jelent, amennyiben a felmenőknél korábban előfordult szív- és érrendszeri betegség.

Módosítható kockázati tényezők

Életmódhoz kapcsolódó tényezők

• Egészségtelen táplálkozás: A sok telített zsírt, transzzsírokat, cukrot és sót tartalmazó étrend elősegíti a vér koleszterin- és trigliceridszintjének emelkedését, ami növeli az érelmeszesedés kockázatát.
• Magas LDL-szint: az LDL, azaz a „rossz koleszterin” magas koncentrációja az egyik legfontosabb rizikófaktor.
• Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya növeli a magas vérnyomás, a túlsúly és az inzulinrezisztencia kockázatát, amelyek mind hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásához.
• Túlsúly: az egészségtelen táplálkozás és mozgáshiány következtében kialakult túlsúly szintén jelentős kockázati tényező.
• Magas vérnyomás: a tartósan magas vérnyomás károsítja az érfalakat és növeli a kockázatot.
• Dohányzás: A dohányzás károsítja az erek belső felszínét, elősegíti a plakkok kialakulását, és csökkenti a vér oxigénszintjét.

Túlzott alkoholfogyasztás: A mértéktelen alkoholfogyasztás megemeli a vérnyomást és a trigliceridszintet.

Az érszűkület tünetei

Az érszűkület tünetei függnek a kialakulás helyétől. Az érszűkület legtöbbször a szív környékén alakul ki, de gyakran a többi érszakaszt is érinti. Az érszűkület jelei sajnos sokszor csak akkor jelentkeznek, amikor már komoly a probléma.

Alsó végtagi érszűkület

Az alsó végtagi érszűkület gyakori probléma, amely jellegzetes, könnyen felismerhető tüneteket produkál. A tünetek oka, hogy az érelmeszesedés következtében csökken a láb szöveteinek vérellátása. Az egyik legjellemzőbb tünete, hogy a beteg járás közben fájdalmat, fáradtságot, görcsöt, nehézségérzést tapasztal a vádliban vagy combban, amely pihentetés hatására hamar elmúlik. Szintén tipikus a lábfej hidegsége, illetve az érzés (tapintás) zavara. Jellemző a pulzus gyengülése is, sokszor nem is kitapintható a lábfejen. A betegség előrehaladtával egyre súlyosabbak a tünetek, például egyre rövidebb mozgás után jelentkezhet a fájdalom és a görcs. Az alsó végtagi érszűkület előrehaladott állapotában nem gyógyuló sebek, fekélyek is jelentkezhetnek a lábon. Súlyos esetben olyan mértékű a szövetek károsodása, elhalása, hogy csak a végtag amputációja jelent megoldást.

Nyaki érszűkület

A nyaki érszűkület során az agy oxigén- és tápanyagellátásáért felelős verőerek szűkülnek be. Jellemző tünetek: szédülés, fülzúgás, látászavar, mozgászavar, a koncentráció- és memória zavarai.

Koszorúér-szűkület

A koszorúerek szűkülete a szívizom vérellátását érinti. Előrehaladott állapotban gyakori fáradtság, légszomj, szívritmuszavar, mellkasi nyomásérzés jelentkezhet. Tipikus még a szív megterhelés hatására jelentkező fájdalma.

Mik az érszűkület lehetséges szövődményei?

Az érszűkület súlyos szövődményekkel járhat, például:

• Trombózis, embólia: a plakkokból könnyen leszakadhatnak darabok, amelyek vérrögképződéshez (trombózis) vagy az érrendszerben tovább sodródva embóliához vezethetnek. Ez életveszélyes állapotokat, például szívinfarktust, stroke-ot vagy tüdőembóliát eredményezhet.
• Koszorúér-betegség: a koszorúerek beszűkülése koszorúér-betegséget okozhat, amely akár infarktust vagy szívleállást is okozhat.
• Perifériás artériás betegség: a perifériás artériás betegség során csökken a végtagok vérellátása. Ide tartozik például az alsó végtagi szűkület, amely súlyos esetekben amputációt is szükségessé tehet.
• Krónikus vesebetegség: a vese vérellátásáért felelős erek szűkülete a vese károsodásához, krónikus vesebetegséghez vezethet.

Az érszűkület diagnosztikája

Az érszűkület kivizsgálása során többféle vizsgálati módszerre is szükség lehet. Az első lépés a fizikális vizsgálat, amely során az orvos a kitapintja a pulzust, megméri a vérnyomást és sztetoszkóooal meghallgatja az érhangokat. A pontos diagnózist azonban képalkotó vizsgálatokkal állítják fel, például Doppler-ultrahanggal, amely az erek véráramlását és szűkületének mértékét segít megállapítani. Súlyosabb esetekben CT-angiográfia vagy MR-angiográfia is szükséges lehet, amelyek részletes képet adnak az érhálózatról. Az érintett területtől függően speciális teszteket is végezhetnek, ilyen például a boka-kar index (ABI) mérése, amelyet az alsó végtagi érszűkület diagnosztikájában használnak.

Az érszűkület kezelése

Az érszűkület kezelése során kiemelt fontosságú az életmódváltás. Nagyon fontos a rendszeres testmozgás, a dohányzás elhagyása, az egészséges táplálkozás és a stressz csökkentése. Az életmódváltás segítségével megelőzhetjük vagy lassíthatjuk az érelmeszesedés progresszióját. Amennyiben kellően fiatal korban elkezdjük, az érelmeszesedés megelőzése lehetséges, de tudatosságot és komoly elkötelezettséget kíván.

Gyógyszeres kezelésre szintén szükség van, az orvos általában koleszterincsökkentőket, vérnyomáscsökkentőket és vérhígítót szokott felírni. A legsúlyosabb esetekben műtéti beavatkozásokra is szükség lehet, például stent felhelyezésére vagy bypass-műtétre. Érdemes megemlíteni néhány kiegészítő terápiát is, amely hatékonynak bizonyult. Ilyenek például a sonoterápia és a mofetta-kezelés.

Gyakori kérdések

Mi a legjobb módszer érszűkület ellen?

Érszűkület ellen a leghatékonyabb a megelőzés. Kerüljük a dohányzást, mozogjunk, táplálkozzunk egészségesen és amennyire lehet, igyekezzünk csökkenteni a mindennapokban jelentkező stresszt!

Lehetséges az érszűkület gyógyítása?

Az érszűkület gyógyítása teljes mértékben sajnos nem lehetséges. Az érelmeszesedés progressziójának lassítására vagy megállítására viszont van lehetőség, illetve műtétekkel lehetőség van az ér funkciójának visszaállítására.

Megoldható-e az érszűkület kezelése házilag?

Az érszűkület kezelése házilag inkább az állapot kismértékű javítását és karbantartását hivatott elérni. Alapvetés, hogy ügyeljünk az egészséges életmódra – emellett pedig alkalmazhatunk kiegészítő kezeléseket, amelyek enyhíthetik a tüneteket és kismértékű javulást hozhatnak.

Lehetséges az alsó végtagi érszűkület kezelése otthon?

Az alsó végtagi érszűkület kezelése során a legfontosabb az életmódváltás és a gyógyszerek megfelelő szedése. Emellett otthoni kezeléseket is alkalmazhatunk, de ezek hatásfoka elenyésző, inkább a tünetek enyhítésére alkalmasak. Az érszűkületes láb kezelése tehát nem lehetséges csupán házi praktikákkal.

Miből áll az alsó végtagi érszűkület gyógyszeres kezelése?

Az alsó végtagi érszűkület gyógyszeres kezelése az érelmeszesedés megállítását, lassítását tűzi ki célul. Az orvos leggyakrabban vérnyomáscsökkentőket, koleszterincsökkentőket és vérhigítókat ír fel.

Kapható érszűkület gyógyszer vény nélkül?

A legtöbb érszűkület gyógyszer vény nélkül nem elérhető. Ezeket a hatékony szereket az orvos írja fel.

Tekintse meg a Szimpatika keringést támogató készítményeit!