Szimpatika – A végrendeletről II.

Vagyonunkról szabadon rendelkezhetünk életünkben vagy halálunk esetére, azonban az erre jogosultnak úgynevezett kötelesrész iránti igénye lehet, melyet a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban vagy bírósági eljárásban kell érvényesítenie. Az öröklés során, bár a végintézkedő akaratának érvényesülése az elsődleges, mégis a hagyaték bizonyos hányadát a jogszabály az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak kívánja juttatni. Erre szolgál a kötelesrész intézménye.

A kötelesrész valójában egyfajta minimumrészesedés, amely leszármazónknak, házastársunknak és szüleinknek jár, ha halálunkkor törvényes örököseink, vagy végintézkedés hiányában azok lennének. Így például szüleinknek akkor jár, ha leszármazónk nincs (vagy nem örökölhet), unokánknak pedig akkor, ha gyermekünk (az unoka szülője) valamely oknál fogva a törvényes öröklésből kiesett. Fontos tudni, hogy a kötelesrészre jogosult, az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése óta, az örökhagyó halálától számított 5 évig érvényesítheti igényét, 5 év elteltével a kötelesrész iránti igény elévül. A kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni úgynevezett kötelmi igény, melyet elsősorban pénzben kell kiadni, ha az elhunyt máshogy nem rendelkezett (például természetben való megtérítés). A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell továbbá kiadni, és a kötelesrészbe a jogosult által a hagyatékból bármilyen címen kapott részesedést be kell tudni.

Mértékét tekintve a törvényes öröklés alapján eredetileg az örökösre eső rész egyharmada, azonban ennek számítási módja eltér a törvényes örökrészétől az előbb említett betudás miatt, vagyis tulajdonképpen kiegészített hagyatéki vagyonérték alapján kell kiszámítani. Ha a törvényes öröklés alapján a házastársat haszonélvezeti jog illetné, akkor a kötelesrész a haszonélvezeti jog olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítaná, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat is. A házastárs ugyanis az új Ptk. hatálybalépése óta a törvényes öröklés alapján a leszármazók mellett a házastárssal közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai haszonélvezeti jogát örökli, míg a többi vagyontárgyból egy „gyermekrész” illeti.

Mit tehetünk, ha mégsem kívánjuk vagyonunkból részesíteni a kötelesrészre jogosult hozzátartozónkat?

Sajnos gyakori a családon belüli vita, és előfordul, hogy a konfliktus olyannyira elmérgesedik a családtagok között, hogy látni sem kívánják egymást, nemhogy vagyonukból haláluk esetére részesíteni. A konfliktus okán felmerülhet az igény, hogy az adott hozzátartozó semmilyen mértékben ne részesüljön az örökhagyó vagyonából, ezért az örökhagyó feldúltságában az illető családtagot végrendeletében kizárhatja vagy kitagadhatja.

A kizárás és kitagadás két külön jogintézmény. Kizárás megvalósulhat az illető mellőzésével, vagyis hallgatólagosan úgy, hogy az örökhagyó döntését nem indokolja, csak épp az adott családtagot nem említi végrendeletében, örökrészére egyszerűen mást nevez. A kizárás az illető hozzátartozó kötelesrész iránti igényét nem érinti, csak akkor, ha arról a hagyatéki eljárásban önként lemond.

A kitagadás ezzel szemben egy bonyolultabb jogintézmény, sokkal szigorúbb szabályokkal, ugyanis az érvényes kitagadás a kizárástól eltérően kihat a kötelesrészre. A jogszabály felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a kitagadásnak helye lehet, ezeket nevezzük kitagadási okoknak. Így például kitagadásnak lehet helye – a teljesség igénye nélkül – olyan hozzátartozóval szemben, aki az öröklésre érdemtelen, mert mondjuk az örökhagyó vagy annak házastársa életére tört, vagy például az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el. Helye van kitagadásnak olyan hozzátartozóval (szülővel, leszármazóval, házastárssal) szemben is, akit jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt); vagy akár akkor is, ha az említett hozzátartozó erkölcstelen életmódot folytat (például züllött, vagy bűnöző). A jogszabály alapján kitagadható továbbá az a nagykorú leszármazó is, aki az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot tanúsít.

Érvényesen kitagadni valakit kizárólag végintézkedésben, csak a törvényben megjelölt okok alapján lehet, azonban bizonyításuk sokszor nehézkes. Az egyik legnehezebben bizonyítható kitagadási ok az előbb említett erkölcstelen életmód. Önmagában például az a tény, hogy a végrendelkező gyermeke alkoholista, nem szolgálhat a kitagadás alapjául, azonban ha ezzel összefüggésben már tettlegességre is vetemedik, a végrendelkezőt például fizikailag is bántalmazza, már érvényesen kitagadható.

A kitagadás okát az örökhagyó megbocsájthatja. Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedés előtt megbocsátotta, a kitagadó nyilatkozat érvénytelen, de kizárásként érvényesülhet, vagyis az örökösnek kötelesrész jár. Ha pedig a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedés után bocsátotta meg, a kitagadás hatálytalanná válik, és az örökös az általános szabályok szerint örökölhet.

Kapcsolódó jogesetek

A Szimpatika magazin májusi számában legutóbb a végrendeletekkel foglalkoztunk, szó volt arról, hogy érdemes öröklési jogban jártas szakember segítségét igénybe venni a végrendelet készítéséhez, így elkerülhető, hogy a végrendelet alaki vagy tartalmi hiba folytán érvénytelen legyen. Nézzünk meg néhány példát.

Érvénytelen magánvégrendelet - végrendelet 1.

Juli néninek nincsenek rokonai, hozzátartozói. Egy testvére volt, de ő még gyermekkorukban meghalt. Juli néni azt szeretné, ha temetéséről szomszéd barátnője, Erzsi gondoskodna. Elhatározza, hogy készít egy végrendeletet, melyben lakását és minden ingóságát az említett barátnőre hagyja, egyben meghagyja Erzsinek, hogy hamvasztással temettesse el, hamvait az előre megváltott parcellában helyezze el. Mivel Juli néni nehezen ír, ezért megkérik Erzsi lányát, és annak két barátnőjét, hogy a végrendelet tételénél működjenek közre akként, hogy az egyik barátnő gépelje le a végrendeletet, a tanúk pedig Erzsi lánya és a másik barátnő legyenek.

Juli néninek és Erzsinek azonban szerencséje van: Erzsi lánya joghallgató, így tudja, hogy amennyiben ő írná le a végrendeletet, vagy akár tanú lenne, úgy az édesanyja részére juttatott végrendeleti juttatás érvénytelen lenne. Ezért egy harmadik barátnőjét kérik meg, hogy működjön közre a végrendelet tételénél.

Érvénytelen magánvégrendelet - végrendelet 2.

Zoltán régóta szeretne végrendeletet tenni, családja elutazott, egyedül van otthon, végre van ideje, hogy végiggondolja, kit, milyen juttatásban részesítene. Úgy gondolja, felesleges ügyvédhez menni ezzel, így fog néhány üres lapot és nekilát, hogy papírra vesse végakaratát. Miután végzett, összehajtja végrendeletét és berakja a fiókba. Zoltán tíz évvel később meghal. Felesége megtalálja a több lapból álló végrendeletet, és elviszi a hagyatéki tárgyalásra. A hagyatéki tárgyaláson azonban döbbenten hallják, hogy a végrendelet alaki hiba miatt érvénytelen, mivel az nem tartalmaz folyamatos lapszámozást és a végrendelet keltezése is lemaradt.

Érvénytelen szóbeli végrendelet

János hirtelen rosszul lesz, mentővel szállítják az ügyeletes kórházba. Már a hordágyon fekszik, viszik a műtő felé, mikor hirtelen megijed, hogy meghal, és eszébe jut, hogy végrendelkezne. A két mentős és orvos barátja jelenlétében előadja, hogy van egy házasságon kívül született gyermeke, és halála esetére úgy rendelkezik, hogy agárdi nyaralóját örökölje a házasságon kívül született gyermeke, két budapesti lakását és értékpapírszámláján levő megtakarítását felesége és a házasságukból származó közös gyermekük örököljék egyenlő arányban, majd kijelenti, hogy ez az ő jól megfontolt végrendelete. A műtét jól sikerül, azonban János két évvel később egy autóbalesetben meghal. Orvos barátja szeretné, ha barátja utolsó kívánsága teljesülne. Felkeresi a házasságon kívül született gyermeket, és előadja neki a szóbeli végrendeletet, és megtétele körülményeit. A hagyatéki tárgyaláson mindannyian megjelennek, bejelentik, hogy az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett. A közjegyző azonban megállapítja, hogy a szóbeli végrendelet hatályát vesztette, hiszen János az azt követő két évben minden nehézség nélkül tehetett volna érvényes írásbeli végrendeletet, így a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint adja át az örökösöknek.

Érvényes közvégrendelet

Piroskának két gyermeke van, mindkét gyermekétől két-két unokája. Piroska szemén pár éve zöld hályogot diagnosztizáltak, a műtétek ellenére is mindkét szeme gyorsan romlik. Olvasni már nem tud, nagyítóval sem, éppen csak nevének aláírására képes. Szeretne végrendeletet tenni, melyben minden vagyonát unokáira hagyná, gyermekeit köteles részre szorítaná, kedvenc foteljét pedig régi barátjára hagyná. Ügyvédje nem vállalja a végrendelet elkészítését, mert az Piroska olvasásra képtelen állapota miatt érvénytelen lenne, így ügyvédje tanácsára, felkeresi a legközelebbi közjegyzőt, ahol érvényes közvégrendeletet tesz.

A kötelesrész juttatása a kitagadás intézményén túl elkerülhető az úgynevezett öröklési szerződéssel is, melyről a következő számban lesz szó.