Szimpatika – Mi okozta hazánkban a márciusi havazást?

Az ezredforduló után született prognózisokban már látható volt, hogy a klímaváltozás szempontjából Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint az általában feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal a szélsőséges vízjárás is jellemző lesz: akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre is. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető; télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Új fajok, mutánsok, kártevők

Összességében a Magyarországon várható klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazság, aszály, ill. árvíz és belvíz kialakulását okozó csapadék) jellemezhető. Sovány vigasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából helyzetünk kedvező. Magyarországon az 2011. évi üvegházhatású gáz kibocsátása 66,2 millió tonna széndioxid-egyenértékű volt, amely az 1990 óta mért legalacsonyabb érték.

Az időjárás megváltozása az élővilág szempontjából mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint – ez a folyamat már napjainkban már érzékelhetően erősödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. A mutációk gyakoribb előfordulása, a populációk genetikai struktúrájának fokozatos átalakulása is várható, mindez pedig az ökoszisztémák stabilitására is jelentős hatást gyakorolhat.

A hőmérséklet-emelkedés jelentősen kedvezhet a kártevők elszaporodásának, különös tekintettel a megnövekedett vegetációs időszakra és az enyhébb telek következtében a túlélő egyedekre, lárvákra. A hőmérséklet-növekedés egyes egzotikus, az adott területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti. Számítani kell – és erre már Magyarország esetében is volt konkrét példa, nevezetesen a gyapjaslepke 2004-2006. évi, korábban soha nem látott mértékű tömegszaporodásával – egyes károsítóknak a számukra kedvezőbb időjárási feltételek miatti tömeges elszaporodására, amit az állományok gyengébb ellenálló képessége is elősegíthet.

A dokumentum közérdeklődésre leginkább számot tartó része az emberi egészségre gyakorolt várható hatásokat fejti ki. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, s ezzel összhangban áll a 2013 áprilisában közreadott Uniós Alkalmazkodási Stratégia is.

forrás: https://utajovobe.eu