Szimpatika cikkek trombózis-témában

Sokunkkal előfordult már, hogy miután megvágtuk az ujjunkat, sokáig próbáltuk feltartott kézzel elállítani a vérzést, vagy hogy már egy apró ütődést követően is véraláfutás keletkezett a bőrünkön. De vajon egyeséknél miért késik a véralvadás, míg másoknál épp ellenkezőleg, fokozottan működik?

Október 13-a a trombózis világnapja. A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órát ül vagy áll egy helyben munkája során, a hosszan tartó mozdulatlanság pedig megnöveli a vénás trombózis kockázatát.

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére. Mindezt azonban nehezíti, hogy az esetek 80 százalékában nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban bekövetkező zavar.

Talán elsőre furcsán hangzik, de bizony visszerei mindenkinek vannak, nemtől és kortól teljesen függetlenül. A visszér szó ugyanis a véna, más néven gyűjtőér szinonimája.

Miután elkészült a beteg képalkotó (CT) vizsgálata, a program 30 másodpercen belül megmutatja, pontosan hol van a károsodás, milyen kiterjedésű, hol van érelzáródás, annak milyen keringési következményei vannak, mennyi a még megmenthető agyszövet, és mindez azonnal megosztható webes felületen vagy épp okostelefonon.

A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. A véralvadásgátlót szedőknek fokozott óvatosságra van szükség ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!

Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg. A szakember szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, a mögötte levő, sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra és akár trombózis, visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő „szépséghibából”.

Magyarországon a stroke népbetegségnek számít, körülbelül tízpercenként visznek kórházba valakit agyi vérkeringési zavarral, és óránként egy beteg veszíti életét emiatt.

A felnőtt magyar lakosság körülbelül negyven százaléka szenved visszérbetegségtől, ami az esetek felében nem csak esztétikai probléma, a nagy hőségben ráadásul megszaporodhatnak a panaszok is.

A lábszárfekély komoly egészségügyi problémának számít nehéz kezelhetősége miatt, így a megelőzésére óriási hangsúlyt szükséges fektetni. Leggyakrabban a cukorbetegség és a visszértágulatok szövődményeként jelentkezik, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint leggyakrabban a trombózis nem megfelelő utókezelése esetén léphet fel a probléma. Magyarországon az elhanyagolt mélyvénás trombózisok után kialakult úgynevezett posztrombotikus szindróma népegészségügyi jelentőséggel bír a betegek magas száma, a kezelések/műtétek ára és a rokkantak magas száma miatt.