Szimpatika – Nincsen nyár sérülések nélkül?

Melyek a leggyakoribb nyári sérülések a baleseti ambulancián, milyen problémákat okoz a hőség?

Nyáron megszaporodnak az úgynevezett szabadidős balesetek. A legenyhébb sérülésektől egészen súlyos sérülésekig minden előfordul. Kocogás, kerékpár, sportolás mind-mind baleset forrása lehet. Elkerülésükhöz nagyon fontos a megfelelő ruházat, lábbeli, és sportfelszerelés.

Ha bármelyik szabadidős tevékenységet melegben, hőségben folytatjuk, fontos a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadékpótlás, a fényvédelem, és a túlmelegedés, hőkimerülés, hőguta elleni védekezés. Folyadékpótláshoz mellőzzük az alkoholos italokat, mert azok hamarabbi kimerüléshez vezethetnek, a szervezet természetes hőregulációja károsodik az alkohol hatására. Igyunk enyhén cukros citromos teát, ásványvizet vagy gyümölcslevet.

Tud az Ön praxisából néhány olyan tipikus nyári balesetet említeni, amely kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető lett volna?

Kerékpáros balesetek, bukások kapcsán bekövetkező agyrázkódás a sisak viselésével általában megelőzhető. A nyári szezon, illetve a kerékpározás megkezdése előtt ajánlatos a biciklit szakemberrel átvizsgáltatni, mert a fékek, bovdenek, tengelyek a télen berozsdásodhatnak. Rengeteg nyári baleset elkerülhető lenne, ha megfelelő műszaki állapotú kerékpárokat, sporteszközöket használnának az emberek. Számtalan sérülést okoz a rossz lábbeli is. Focizáshoz, teniszhez, de még a kocogáshoz is elengedhetetlen a jó cipő. Tipikus panasz a túlzott napozással járó leégés, napszúrás, pedig elég lenne a fokozatosság és a mértékletesség elvét betartani.

Sokan nem tudják mit kell tenni, ha baleset történik. Mit tanácsol, hogyan kell ilyenkor viselkedni?

A laikus elsősegélynyújtó szintjén elmondható, hogy minden sérülés esetén a további sérülés megakadályozása, vagy a már bekövetkezett sérülés következményeinek csökkentése a cél. A sérültet mindig helyezzük nyugalomba, biztonságos környezetbe, nehogy újabb sérülés következzen be. Tartsuk távol a „jó szándékú" bámészkodókat, semmittevőket. A sérült általános nyugalomba helyezése mellett a sérült testrész rögzítése, a sérülés ellátása a következő lépés. Törött, kificamodott, eldeformálódott végtagot ne próbáljunk „helyretenni", ez a szakember feladata. Hívjunk orvost vagy mentőt a sérülthöz. A telefonba mindig mondjuk el pontosan, hogy hol vagyunk, mi történt, mi a sérült neme, kora, és a sérülés állapota. Banális sérülés esetén a sérült akár személygépkocsival is szállítható, de ne feledjük: csak a mentő általi szállítás biztosítja számára a szakszerű ellátás kezdetét.

Nyáron sokan lépnek szögbe, vagy sérülnek meg rozsdás vastól. Miért veszélyesebb ez, mint más felületi sebesülés?

Nem a rozsda a veszélyes, hanem a sérülés mélysége. Gyakran apró szúrási, bemeneti nyílás mellett a mélyben súlyos fertőzések, sebgennyesedések alakulhatnak ki. A szúrt seb esetén a bőr hamar bezáródik, a mélybe viszont kórokozók jutnak, mert általában nem steril szögbe lépünk bele. Pár óra, néhány nap elmúltával a mélyben kialakuló gyulladásos folyamatokat észleljük csak, ilyenkor a lágyrészek már károsodtak, súlyos, gyulladásos állapotba kerülhetnek. Fontos, hogy az apró semmiségnek tűnő szúrt sérülés esetén is orvoshoz forduljunk, hogy megelőzzük a későbbi következményeket.

Tipikus nyári sérülés az égés, akár a napon fekszünk túl sokáig, akár az esti grillezésnél égetjük meg magunkat. Hogyan kell ezeket a sebeket ellátni, mire kell vigyázni?

Égési sérülések esetén első teendő a megégett testrész hűtése; ezzel megakadályozhatjuk, hogy a túlzott felmelegedés miatt kialakult szöveti károsodás tovább folytatódjon. Hűtésre a legalkalmasabb a hideg, folyó csapvíz. Nem szabad semmiféle háztartási csodaszert - olaj, sertészsír, tejföl, paradicsom - az égett bőrfelületre tenni. Legcélszerűbb a megfelelő hűtés után a megégett bőrfelületet steril fedőkötéssel ellátni. Ha súlyos az égés, akkor mindenképpen forduljunk vele orvoshoz. Égés során a szervezet minden esetben folyadékot veszít, ezért gondoskodni kell a megfelelő folyadék-utánpótlásról is. A napozásból adódó leégést is komolyan kell venni, hiszen a „leégés" első fokú égési sérülés, és általában az egész testfelületet érinti, nagy kiterjedése miatt veszélyes. Ha komoly fájdalommal, hőemelkedéssel, a szervezet belső egyensúlyának felborulásával jár, azonnal orvoshoz kell fordulni, enyhébb esetben ajánlatos a patikákban kapható gyulladáscsökkentő, leégés elleni krémeket, habokat használni.

A leégés gyakran párosul napszúrással. Ilyenkor mi történik a szervezetünkben?

Napszúráskor a központi idegrendszer, túlterhelődik a hőtől, és emiatt vegetatív tünetek lépnek fel, azaz fejfájás, szédülés, hányás következhet be. Ilyenkor a hőhatás (napozás) azonnali megszüntetése, hűvös nyugalmas környezet, enyhe fájdalomcsillapító, lázcsillapító adása, megfelelő folyadékbevitel célszerű. A tünetek általában pár óra alatt elmúlnak, de ha 24 óra elteltével akár csak az egyik is fennáll, azonnal forduljunk orvoshoz!

A víz közelében a napozás okozta problémák mellett gyakori baleset a fulladás. Mit kell tenni ilyenkor, hogyan segíthetünk gyorsan a vízből kihúzott emberen?

Eszméletlen, vízből mentett sérültnél a keringés, légzés leállása miatt azonnali újraélesztést kell kezdeni, és mentőt kell hívni. A sérültet ne forgassuk, hánytassuk, ütögessük. A légút biztosítása után meg kell kezdeni a befúvásos lélegeztetést és a mellkaskompressziót. Ezt lehetőleg bízzuk tapasztalt elsősegélynyújtóra: minden strandon, kijelölt fürdőhelyen kell lennie ilyen szakembernek.

Mire érdemes odafigyelni a tengernél? A sós víz okozhat-e más problémákat, mint az édesvíz?

Tengeri fürdőzés után édesvízzel zuhanyozzunk le, mert a ránk száradó só irritálhatja bőrünket.
A tengervízben előfordulnak csalánozó élőlények, melyek bőrünkhöz érve viszkető kiütéseket okozhatnak. A kiütéseket hideg csapvízzel mossuk, hűtsük. Makacs kiütések esetén orvoshoz kell fordulni. Tengerben soha ne fürödjünk mezítláb: nemcsak az éles sziklák, de a tengeri sün tüskéje is súlyos sérüléseket okozhat.

Ha már a kiütésekről, csípésekről beszélünk, mi a teendő, ha valaki allergiás valamilyen állat vagy növény csípésére?

Ha az allergiás tünet csak kis bőrfelületre kiterjedő, körülírt elváltozás, bőrpír, általában néhány óra alatt elmúlik. A viszkető területet nem szabad vakarni. Helyi hűtés, jeges tömlő, jégakku alkalmazása jó megoldás lehet. Ha a bőrpír terjed, esetleg az arc, szem, torok duzzadása is bekövetkezik, azonnal orvost, mentőt kell hívni. Sajnos egyre gyakoribbak az egyszerű rovarcsípésektől kialakuló igen súlyos általános tünetek, amelyek orvosi beavatkozás nélkül komoly következménnyel járhatnak.

A hírekben sokszor hallunk nyári ételmérgezésekről. Mit kell tenni, ha el akarjuk kerülni az ilyen kellemetlen fertőzéseket? Változtassunk-e a nagy melegben az étrendünkön?

Nyáron, melegben az élelmiszerek gyorsan romlanak. Csak megbízható forrásból származó, hűtőszekrényben tárolt élelmiszereket fogyasszunk. A tej, tejtermék, tojás gondos tárolást, hűtést igényel. Gyümölcsöt se együnk mosatlanul.

Ha már elkaptunk egy hányásos, hasmenéses fertőzést, hogyan próbáljuk meg orvosolni a problémákat?

Ha ételmérgezés gyanúja merül fel, tartózkodjunk minden további étel fogyasztásától! Koplaljunk. Sok folyadék fogyasztása, só (háztartási konyhasó) pótlása segíthet a tünetek gyors elmúlásában. Makacs tünetek esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Fesztiválokon, táborokban, strandon vagy más közösségekben milyen higiéniás szabályokra kell figyelni? Mi jelent számunkra fokozott veszélyt a nyári időszakban?

A higiénia rendszeres betartása igen fontos. A közös mellékhelyiségek használata fertőzés forrása lehet. Rendszeres kézmosás, esetleg fertőtlenítő hatású szappanok használata javasolt. Közös WC használata esetén ne érjünk a WC-csészéhez, ülőkéhez. Praktikus védő, burkoló, lefedő, egyszer használatos borítók kaphatók az üzletekben. Mindig legyen velünk ilyen. Ne fogyasszunk ételt, italt közös edényből. Tömeges edényhasználat esetén használjunk fertőtlenítő mosóport.