A magyar CSI

A televízióban évek óta hódítanak, sokasodnak a krimin belül már külön műfajt alkotó helyszínelő-sorozatok. Sikerük titka talán az, hogy a néző nemcsak a népszerű bűnügyi történetek izgalmát kapja, de úgy érezheti, a modern bűnüldözés tudományos kulisszatitkaiba is betekintést nyer. A valóságos kriminalisztikai munkáról, annak vívmányairól, a helyszíni szemlék gyakorlatáról Tóth Péter fizikussal, kriminalisztikai szakértővel beszélgetek, aki 2006-ban életműdíjat kapott. Ezt a kitüntetést általában 70-80 év fölöttiek vehetik át, ő 52 esztendősen alulról döntött életkorrekordot.

Figyelem, cikkünkben olyan esetekről is szó esik, amelyek a nyugalom megzavarására alkalmasak!

 

Tóth Péter fizikus, kriminalisztikai szakértőA helyszínelős sorozatok főszereplőinek mennyi közük van a valósághoz?

Az amerikai jog- és eljárásrendszer lényegesen eltér a miénktől, de amit a filmekben mutatnak, még ott is meredek. Magyarországon meg vannak osztva a helyszínelés feladatai. Rendőrök biztosítják a helyszínt, a helyszínelő technikusok pedig felmérik a terepet, begyűjtik a nyomokat. Kriminalisztikai szakértő is jelen lehet, mint én, de minket már nem mindig és nem azonnal hívnak: csak amikor a nyomozás eljut addig, hogy szakkérdésekre keressen választ. Az én szakterületemen néha csak évekkel a bűncselekmény után szemlézünk, de ha a helyszín nem változik érdemben, akkor nem gond, mert az első helyszíneléskor készült leírást, fotókat is használjuk. Gyakran nélkülözhetetlen a helyszíni szemle, sőt maga a helyszín is lehet bűnjel.

Szokták keverni a két kifejezést: kriminológia és kriminalisztika. Melyik mit takar?

A kriminológia társadalomtudomány: a bűnözés társadalmi vetületeivel, a bűnöző és áldozat lélektanával foglalkozik. A kriminalisztika természettudományos terület: különböző tudományterületek módszereivel határozzuk meg, hogy történhetett a bűneset. A rendőrség alkalmaz például vegyészt,
humánbiológust, botanikust, közlekedési szakértőt; a rovarszakértő is fontos, aki egy tetemről meg tudja állapítani a haláleset idejét, a kifejlődő rovarok, lárvák segítségével.

Ön pedig fizikus szakértő.

Igen; belőlünk kevés van. A fizika nagyon széles szakterületet fog át, és sok ága van. Én többek között rengeteg közlekedési bűncselekménnyel foglalkoztam: gázolással, cserbenhagyással. Főleg anyagmaradványokat vizsgáltam, illetve a baleseti mechanizmust fizikai szempontból. Sokszor már az kérdés, ki vezette az autót egy balesetnél. Az érintettek gyakran hazudják, hogy az, aki meghalt. Én azt tudom meghatározni, ki merre repült, hova ütközött, mijét hol verte be – ezek alapján megmondható, ki hol ült. Ahogy az is, hogy a biztonsági öv be volt-e kötve. Nyoma marad a testen, másrészt ütközés után változik a szakítószilárdsága. (Baleset után ki is kell cserélni az övet, mert legközelebb már nem fog hatékonyan.) A sérülésekből gyakorlott orvosszakértőkkel együtt sok mindenre tudtunk következtetni, például az anyósülésen a térd mindig alaposan sérül. Nagy jelentőségű, hogy az autóról anyagdarabok maradnak a ruhán vagy fordítva. A nadrág textilszálait meg lehet találni a kesztyűtartón, de a textilbe is belenyomódik a műanyag. A kormány, a légzsák szintén hagy mikroszkopikus méretű maradványt. Pár tizedmilliméter festék vagy üvegrészecske rengeteg információt hordoz. Magyarországon még informatívabbak a festékek, mert rengeteg újrafestett gépkocsi van. A német kollégák csak irigykednek.

Az üvegmaradványok milyen információkat hordoznak?

Üvegszilánkról nem is gondolná az ember, mennyiféle lehet. Jól behatárolható, honnan való. Gépkocsifeltörésnél, amikor egy gyanúsítottnak öt különböző üvegmaradványt találnak a ruháján, melyek az éjjel feltört öt autó üvegmintájával egyeznek, az olyan bizonyíték, mint az ujjlenyomat. Gyakran előfordul, hogy gyalogosgázolásnál az áldozat bezúzza a szélvédőt. Mondjuk, a sofőr elüt valakit, majd lerakja az autóját, és bejelenti, hogy ellopták. Ilyenkor a ruháin érdemes mikroanyag-maradványokat keresni. Kevesen tudják, hogy a szélvédő két üvegtáblából és közöttük egy erős műanyag fóliából áll. Amikor betörik az üveg, a fólia többnyire nem szakad át. Akit elütnek, annak ruháin a külső, aki gázol, azon a belső üveg részecskéi maradnak meg. Valaki szándékosan elütötte a társát, majd direkt egy oszlopnak hajtott. Azt adta elő, hogy egymás mellett ültek a barátjával, aki kiesett az autóból, mert nem volt bekötve. Elsőre ott van egy sérült, egy halott, nehéz rekonstruálni, mi történt. Az üvegvizsgálat döntötte el. Több száz emberölést jegyeznek évente.

Csak büntetőügyekkel foglalkozott?

Majdnem. De akadt dolgom büntetőügy-gyanús esettel is, amelyről kiderült, hogy baleset. Egy 100 évesnél régebbi, mázsás kőkereszt állt az út mellett, nagy talapzaton, egy méter magasban. Azt hinnénk, egy ilyet vastag acélhuzalok rögzítenek, hát nem: csak a saját súlya tartotta össze. A kereszt rádőlt egy bácsira, aki meghalt. Nem értették, hogy 100 év után hogy dőlhetett el hirtelen, felmerült az emberölés is. Ki lehetett számolni szépen, hogy egy ilyen súlyú, geometriájú tárgy milyen erősségű és irányú széltől tud eldőlni. A meteorológiai adatokból kiderült, hogy pont olyan szél volt. A 36 éves praxisom során közel 200 zuhanásos esettel foglalkoztam. Ilyenkor három lehetőség van: az áldozat ugrik, esik vagy lökik. Többségében meg lehet határozni, melyik. Még fiatal kriminalisztikai szakértő voltam, amikor ’81-ben az intézet vezetője, dr. Kertész Imre rendőrezredes, nemzetközileg elismert jogászprofesszor megbízott, hogy dolgozzam ki a zuhanásos esetek vizsgálati módszertanát, mert semmilyen szakirodalom vagy szakmai tapasztalat nem állt rendelkezésre. A számítási módszert, amit kifejlesztettem, azóta is használják. Kizuhanásos ügyeknél mindig szükséges helyszíni szemle: nincs az a jó fotó vagy leírás, ami visszaadhatná a 3D-t. Az esés helyéből, a test geometriai adataiból nagyon szépen meg lehet határozni, hova milyen hatással eshet a test. Az öngyilkosok ugrani vagy lelépni ritkán szoktak, nagy részük kiáll a szélre és egyszerűen kidől. Balesetben a test lecsúszik. Kiszámítható, hogy mikor hol kell, hogy a súlypont földet érjen.

Nem lehet például egy emberölést balesetnek álcázni? A krimik gyakran operálnak ezzel.

Több mint húsz éve történt egy emlékezetes dubrovniki eset: a horvát hatóságok helyszíneltek, majd lezárták az ügyet balesetként. Fiatal magyar házaspár nyaralt, és kirándulás közben a lány lezuhant egy szikláról. Meghalt. A férj elment a rendőrségre sírva, hogy szegény felesége megcsúszott. Azt vallotta, hogy épp csókolóztak a szirtfokon. A nő terhes volt. A hozzátartozói nem hagyták annyiban, gyanakodtak – a férj korábban nagy életbiztosítást kötött a feleségére. Amikor egy év után kimentünk a helyszínre, már az gyanús volt, hogy szúrós kaktuszféle nőtt ott, ahol elvileg a lány könnyű saruban álldogált. A növényzet nem változott az eredeti fotók alapján. A nyomozó, aki nekünk segédkezett, telis-tele lett tüskékkel. Egy sziklameredélyt matematikailag nem lehet modellezni, úgyhogy csináltattunk egy bábut az áldozat paramétereivel. Két ledobási kísérlet után megállapítottuk, hogy a holttest csak akkor kerülhetett oda és úgy, mint a fotókon, ha lelökik. Ha lecsúszik, nem. A védelem még egy szakértőt rendeltetett ki, aki pontosan ugyanerre jutott.

Az ügyvéd ennyire hitt a védence ártatlanságában?

Valószínűleg tudta, hogy bűnös. De tökéletes, 100%-os tudományos eredményt nehéz felmutatni. Ezért az ügyvédek gyakran arra játszanak, hogy gyengítsék a szakértő hitelességét. Jellemző, hogy ha a vádlott ártatlan, megpróbálják a lehető legjobb szakértőt felkérni, ha bűnös, akkor a leggyengébbet. Előfordul, hogy alpári vitát provokálnak a bíróságon, mert ha egy szakértő elveszti a fejét, már nem olyan hiteles. Engem sosem tudtak így „bevinni az erdőbe”, higgadt alkat vagyok. A perrendtartás betartása is sokat segít: ha az ügyvéd kérdez, akkor is a bírónak kell válaszolni. A dubrovniki ügyben két orvosszakértő próbált bezavarni, véleményt mondtak olyasmiről is, ami nem az ő területük. Egyikük azt állította, hogy esés közben máshová is kerülhet egy élő test, mint egy élettelen. Hát, nem. Ugyanolyan kezdeti feltételekkel egy test súlypontja ugyanazt a pályát írja le, ha élő, ha élettelen, ha zsiráf, ha kő. Persze, az élő másképp foroghat, de nem eshet máshová. A toronyugró vízbe érkezésének helye is az elugrás pillanatától fix. A fiatal férjet elítélték, ha jól emlékszem, 17 évet kapott.

Tehát ő már szabad, de az egykori felesége még mindig halott. Ön az érzelmek alól minden ügyben ki tudta magát vonni?

Igen. Én mindig a valóság feltárását tartottam szem előtt, nem érdekelt, a szakvélemény kinek kedvez. De tény, hogy sokaknak bezavar az érzelem, ami baj. Egy házaspár bulit rendezett vidéken. Berúgtak, az anya annyira, hogy mikor lefeküdt egy vödröt tettek az ágya mellé, harmadáig vízzel, arra az esetre, ha hányna. A nő mellé fektették a kisbabáját. Éjjel a baba leesett az ágyról, fejjel a vödörbe, és megfulladt. Az eset annyi érzelmet váltott ki az azt vizsgálókban, hogy abból indultak ki, a gyerek biztos sírt és részegen vízbe ölték, nem eshetett le úgy, hogy a vödör fel ne dőlt volna. Elkészítettük a gyerek méretének és súlyának megfelelő csecsemőformát, amit egy 8 kilós sertéshúsból faragtam ki, ugyanis ez hasonlít leginkább az emberi szövetekhez. Lefolytattuk a kísérleteket, és kiderült, hogy nem borul fel a vödör. Gondatlanság történt, nagyon szomorú, de nem gyilkosság. Sok ügyben a tanúk beszámolói sem mentesek az előítélettől vagy az utólag szerzett információktól. Vagy simán csak rosszul emlékeznek.

Tehát hazudniuk sem kell, hogy ne mondjanak igazat.

Én mindent szkepszissel fogadok. Az elkövetők hazudnak, a szemtanúk tévednek. Pistike az iskolában azt feleli a mennyi 3+2? kérdésre, hogy 6. Mire a többiek azt kiabálják: Hazudiiik! Egy baleset öt szemtanúja ötféleképp mondja el, mi történt. Pedig nem hazudnak. A laikus nem tud távolságot saccolni. Szerinte 20 méterre volt a másik autó, kimérjük, 200 méter. A 45 fokosnak mondott szög kimérve 5 fokos. Sajnos sokszor a láthatósági kísérletek sem hitelesek: aki tudja, mit kell nézni, előbb fogja azt észrevenni.

2006-ban életműdíjat kapott. Ezt minek köszönhette szokatlanul fiatalon?

A dr. Kertész Imréről elnevezett díjat a Belügyminisztérium Rendészettudományi Társasága adja olyanoknak, akik a kriminológia vagy kriminalisztika területén nagyot alkottak. Én több új, azóta bevett kriminalisztikai módszert fejlesztettem ki. Ilyen a festékmintákból kinyert metszet eljárása; a kizuhanások matematikai modellje; az üvegmaradványok mikronyomelem-összetételének új vizsgálati módszere; és az elektromos tüzek vizsgálatának új eljárása. A lőmaradványok korszerű vizsgálatát szintén én vezettem be a hazai gyakorlatba. Mindezek hatékonyságát a gyakorlatban komoly ügyek hitelesítették. Csak egy példát mondok: a paksi atomerőmű 2-es blokk leállásával járó kábeltűz okának kiderítése.

Másfél éve nyugdíjba vonult: jut ideje a családra, a két unokájára. Nem hiányzik mégis a munka?

Nem. A Bűnügyi Technikai Intézetnél kezdtem, és ugyanonnan, új nevén a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetből mentem nyugdíjba. Közben az átnevezések és különböző szakmai besorolások miatt olyan, mintha 6-8 helyen dolgoztam volna, holott szinte ugyanannál az asztalnál ültem. Amikor anno fizikusként végeztem, gyakorlati szakmában akartam elhelyezkedni – amivel ritka madár voltam –, látni szerettem volna a munkám értelmét és hasznát. Én az életfeladatomat a társadalom ilyetén szolgálatában találtam meg. Elvégeztem, úgy érzem. Kineveltem az utódaimat, és Leonardo da Vinci szavaival adtam át a helyem: „Semmit nem ér az a tanítvány, aki nem szárnyalja túl a mesterét.”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!