Szimpatika – Hogyan éljük túl a napot?

Itt a nyár a napozás, strandolás ideje, de nem árt az óvatosság. A túlzott napozás hosszú távon megbosszulja magát. Az Egészségügyi Világszervezet tippjei.

Az ultraibolya (UV) sugárzás a napsugárzás egyik összetevője. Az UV sugárzás szintjét számos tényező befolyásolja:



* A nap magassága: minél magasabban van a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje.
* Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje.
* Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek.
* Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5 %-kal növekszik.
* Ózon: az ózon elnyeli a nap UV sugárzásának egy részét. Mivel az ózon réteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a földfelszínt.
* Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, talaj és víz kevesebb, mint 10%-át veri vissza az UV sugárzásnak; a friss hó több mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot).




* A bőrrákot elsődlegesen az ultraibolya (UV) sugárzás expozíció okozza - származzon az akár a napból, akár mesterséges forrásokból, mint pl. a napágyak.

* 2000-ben világszerte több mint 200.000 melanómás esetet diagnosztizáltak és 65.000 melanómához kapcsolódó haláleset történt.

* A gyermekek és serdülők túlzott napsugárzás expozíciója valószínűleg hozzájárul a bőrrák kialakulásához a későbbi életszakaszokban.

* Világszerte megközelítően 18 millió ember vakul meg szürkehályog miatt, ennek az összes szürkehályogra vonatkozó betegségtehernek az 5 %-a közvetlenül az UV sugárzás expozíciónak tulajdonítható.

* Napsugárzás elleni védelem javasolt, amikor az ultraibolya index értéke 3 vagy annál nagyobb.


Az UV sugárzás kis mennyisége hasznos az egészségre, és alapvető szerepet játszik a D-vitamin termelődésében.

A túlzott UV sugárzás  azonban összefügg a bőrrákok különböző típusaival, leégéssel, korai bőröregedéssel, szürkehályoggal és más szembetegségekkel.

Arra is van bizonyíték, hogy az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.

A túlzott UV expozíció számos krónikus bőrelváltozást okoz:

* Bőr malignus melanómája: egy életet veszélyeztető rosszindulatú bőrrák.
* Bőr laphám karcinómája: ez a rosszindulatú bőrrákok egy másik típusa, amely általában kevésbé gyorsan fejlődik, mint a melanóma, és így kevésbé valószínű, hogy halált okoz.
* Bőr basalsejtes karcinómája: lassan növő bőrrák, amely elsősorban időskorban jelentkezik.
* Bőröregedés: a bőr feszességének elvesztése és a szoláris keratózis kialakulása.


Az UV sugárzás akut hatásai lehetnek a szaruhártya és a kötőhártya gyulladás. Ezek visszafordítható hatások, és könnyen megelőzhetőek védőszemüveggel, valamint nem függnek össze semmilyen hosszú távú károsodással.


* Szürkehályog: amikor a szemlencse átlátszatlanná válik, ami csökkent látást vagy akár vakságot okoz;
* Pterygium: egy fehér vagy fehéres húsos kinövés a szem felszínén;
* Szaru, vagy kötőhártya pikkely sejtes karcinómája: a szem felszínének egy ritka daganata.



A gyermekek és serdülők különösen veszélyeztettek az UV sugárzás károsító hatásaival szemben. A túlzott napsugárzás expozíció valószínűleg hozzájárul a bőrrák kialakulásához a későbbi életszakaszokban. A mechanizmus nem tisztázott, de lehet, hogy gyermekkorban a bőr érzékenyebb az UV sugárzás károsító hatásaival szemben.

Az egyén bőrtípusa is fontos. A világos bőrű emberek többet szenvednek a leégéstől, és nagyobb a kockázatuk a bőrrákra, mint a sötétebb bőrűeknek.

Bár a bőrrák gyakorisága kisebb a sötétbőrű embereknél, a rákot gyakran csak egy későbbi, veszélyesebb állapotban veszik észre náluk. A szemkárosodás, a korai bőröregedés és az immunválasz elnyomásának kockázata független a bőrtípustól.




A WHO a következőket ajánlja az UV sugárzás expozíció elleni védekezéshez:

* Korlátozzuk a déli napon eltöltött időt.

* Keressük az árnyékot.

* Viseljünk védőruhát, mint pl. széles karimájú kalapot a szemek, az arc és a tarkó védelmére.

* Viseljünk napszemüveget, megfelelő oldalsó védelemmel, amely 99-100 % UVA és UVB védelmet nyújt.

* Használjunk széles spektrumú, 30+ feletti fényvédő faktorú (SPF) napvédő krémet a ruha által nem fedett bőrfelületeken, és szükség esetén bőségesen kenje be magát újra. A napvédő krémek nem használhatók a napon töltött idő meghosszabbítására.

* Kerüljük a szoláriumokat és barnító szalonokat: A napágyak használata 35 éves kor alatt 75 %-kal növeli a melanóma kockázatát. Orvosi felügyelet nélkül a napágyak/naplámpák nem használhatók. A WHO azt ajánlja, hogy a 18 éves kor alatti fiataloknak tiltsák meg a napágyak használatát.

* A csecsemőket, gyerekeket tartsuk az árnyékban.



Az UV index (UVI) az UV mérés nemzetközi szabványa, amelyet a WHO, az ENSZ Környezetvédelmi Program és a Világ Meteorológiai Szervezet dolgozott ki. Ezt a káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére tervezték, azért, hogy biztassák az embereket önmaguk védelmére.

A WHO biztatja a médiát és az idegenforgalmi ipart az UVI előrejelzések közlésére és a napvédelmi üzenetek reklámozására. Védekezni kell a nap ellen, ha az UV index 3 vagy annál nagyobb értékű.