Szimpatika – Vigyázat, csalók!

Milyen panaszokkal fordulhatunk a fogyasztóvédelemhez?

Ha az embernek fogyasztóvédelmi problémája van, a bíróságot leszámítva jellemzően két szervezethez fordulhat ingyenesen. Amennyiben jogszabálysértést tapasztal, pl. nem kezelték a panaszát, megtévesztették, jogsértő reklámot talált, nem látott árakat az üzletben a termékekhez vagy webes vásárlás esetén nem élhetett a 14 napos elállási jogával, akkor egy megyei fogyasztóvédelmi szervnél (kormányhivatal) tett bejelentéssel elérheti, hogy a céget ellenőrizzék, és súlyos jogszabálysértés esetén akár bírságot szabjanak ki. A hatóság eljárása ugyanakkor nem arra való, hogy a vásárló és a cég közötti vitás kérdést rendezze, csupán a cég jogsértő gyakorlatát hivatott megszüntetni. A másik lehetőség, hogy nem a cég megbüntetése a cél, hanem a kettőnk közötti vita rendezése. Ilyen célokra állnak rendelkezésre a megyei és fővárosi békéltető testületek, ahol évente már több mint 10 ezer ügy kerül rendezésre. Itt kifejezetten az a cél, hogy kártalanítást kapjon a károsult vásárló, vagy az, hogy kicseréljék azt a hibás cipőt, ruhát, telefont, mely szavatossági, jótállási idő alatt hibásodott meg. Az eljárás ingyenes, és legfeljebb 3 hónap alatt lezajlik

A bevezetőben említett konkrét esetben, amikor nyilvánvalóan átverésről van szó, mit lehet tenni?

A fenti ügy lehet, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amennyiben megtévesztő és/vagy agresszív – ebben az esetben ez egy jogszabálysértő gyakorlat. Ilyen esetben inkább hatósági ügyről beszélhetünk. A pontos leírással, hirdetéssel, levelekkel kell megkeresni a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztályát, és kérvényezni, hogy a tisztességtelen, agresszív és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot szüntesse meg.

Általában az idősebbeket károsítják meg a félrevezető akciókkal, hiszen ők nem minden esetben tudnak utánanézni, hogy valósak-e a meghirdetett nyereményjátékok. Hogyan lehet elkerülni az átveréseket?

Sajnos ez valóban így van, a nyereményjátékok és egészségügyi felméréseknek álcázott vásároltatások kiemelten és elsősorban az idősebb korosztályt érintik. A jogszabályok módosításával próbálják folyamatosan visszaszorítani ezt a gyakorlatot, amelyek korábban utazások, majd árubemutatók, később egészségügyi felmérések formájában jelentek meg, ám mivel még mindig sok embert tudnak átverni, nem szűnt meg a megtévesztések ezen a formája. Azt kell belátni, hogy üzletileg teljesen egyszerű modell alapján szedik meg magukat: az összehívott, elért embereket egy előadással megijesztik (ön beteg, fáj valamije, hiányzik valamije), majd kínálnak egy megoldást rá, ami jelentősen túl van árazva. Ez azt jelenti, hogy az általuk kínált termék ára akár 5-10-szerese a boltokban kapható hasonló termékeknek. Megoldást csak az hozhat, ha a “behálózott” réteg képes lesz az azonnali döntés és vásárlás helyett utánajárni az áraknak, és ha igazán szüksége van a termékre, a leginkább megbízható helyen megvásárolni azt. Az átverés háttere az azonnali, impulzusvásárlás. Ha ezt sikerül visszafogni magunkban, ez az átverős értékesítési modell eltűnik.

Általánosságban mennyire jellemző, hogy kézre kerítik a csalókat?