Gyógyulás lóháton

Szerző: Szentkuty Nikolett
Ha egy gyerek beteg, sokszor még nehezebb megtalálni a megfelelő, a beteg számára is elfogadható gyógymódot, mint egy felnőtt esetében. A lovasterápia kitűnő rehabilitációs gyógymód akár baleset, akár maradandó károsodás esetén. Erről kérdeztük Bozori Gabriellát, a Magyar Lovasterápia Szövetség központjának vezetőjét.

Kiknél alkalmazható a lovasterápia?

A terápia elsősorban gyerekeknek szól, de előfordul, hogy valakit olyan baleset ér felnőttként, amire rehabilitációként jó megoldás lehet például a hippoterápia. A pszichológiai lovasterápiában is részt vesznek felnőttek, hiszen a pszichés problémák egy része kamasz vagy  fiatal felnőttkorban is jelentkezhet. Viszont a gyógypedagógiai lovaglást és lovastornát főleg gyerekeknél alkalmazzuk.

Többféle lovasterápiát is említett. Ezek között mi a különbség?

Maga a lovasterápia egy olyan gyűjtőfogalom, ami magába foglalja mindazokat az orvosi javaslat alapján, terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű tevékenységeket, melyek a lovaglás, illetve a lóval való foglalkozás hatásait használják fel. A célja mindig a sérülés, károsodás csökkentése, illetve a képességek fejlesztése és a rehabilitáció.

A hippoterápiában alapvetően gyógytornász alapvégzettségű terapeuták foglalkoznak mozgásukban akadályozott páciensekkel. A terápia során a ló mozgása által közvetített mozgásimpulzusok hatását használják fel a mozgáskoordináció, az izomtónus szabályozás és az egyensúly fejlesztése érdekében.

A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna során a tanulásban akadályozott, érzékszervi fogyatékos, autizmussal élő, hiperaktív, illetve magatartásproblémákkal küzdő gyermekek fejlesztésével foglalkoznak a gyógypedagógusok.

A pszichológiai lovasterápiánál pszichológus alapvégzettségűek a terapeuták, akik a pszichés problémával küzdők terápiájával foglalkoznak.

Milyen előnyei vannak a lovas terápiának pszichológiai, fizikai illetve szociális szempontból?

A lovasterápiának komplex hatása van. Fizikai előnyei közé tartozik az izomzat nyújtása, erősítése, az izomegyensúly kialakítása, a légzés ritmusossá tétele, az anyagcsere felgyorsítása, a vérkeringés aktivizálása és az egyensúlyi rendszer, valamint az érzékszervek stimulálása. A pszichés hatások között megemlíthetjük az ellazulást, az önbizalom és önértékelés növekedését, a kudarctűrés, a türelem és kitartás fokozódását. Szociális szempontból pedig kiemelném, mennyire pozitív élményt jelent a lóról való gondoskodás, az iránta érzett felelősségérzet, és a munka során az egymáshoz való alkalmazkodás megélése.

A tapasztalatok alapján idővel minden gyerek és állat között kialakul a kötődés? Mennyire marad meg a tartózkodás annál, aki eleve fél az állatoktól?

Hosszú pályafutásom alatt nem sűrűn találkoztam olyan gyermekkel, akinél azért hiúsult volna meg a terápia, mert legyőzhetetlenül félt a lovaktól. Vannak, akik az elején még kicsit bizonytalanabbak, kevésbé bátrak, kicsit tartanak a lovaktól, de tapasztalataim szerint pár foglalkozás alatt megbarátkoznak az állatokkal. Ehhez persze az is nagyon fontos, hogy a lovak is jól képzettek és megbízhatóak legyenek, mert csak így tud kialakulni irántuk a bizalom. A legtöbb gyerek nagyon megszereti azt a lovat, amin lovagol, sokat beszélnek róluk otthon vagy az iskolában, sőt, rajzolnak és történeteket szőnek róluk.

Hogyan készítik fel az állatokat a feladatra?

A lovakat meghatározott szempontok alapján választjuk ki erre a tevékenységre. Az alapkiképzésüket követi a terápiás munkára való speciális felkészítésük, mivel a terápiában dolgozó lovaknak alkalmassági vizsgát kell tenniük. A lovasterápiában nemcsak pónik dolgoznak - ha egy lónak ép a mozgása, a páciensek számára megfelelő a mérete, nyugodt, kiegyensúlyozott vérmérsékletű, megfelelő teherbírású, akkor az említett vizsga letétele után alkalmas lehet a terápiás munkára. Alapvetően a páciensek életkora, problémája határozza meg, hogy számukra milyen az ideális terápiás ló.

Lehet-e bármilyen veszélye ennek a terápiának?

Igen, ezért szükséges az orvos előzetes vizsgálata, hiszen vannak olyan problémák, amelyeknél nem ajánlott a lovaglás, illetve vannak olyan betegségek, ahol fontos egyénileg mérlegelni a terápia lehetőségét.

Milyen plusz tudás szükséges a terápia vezetéséhez?

A lovasterapeuta képzéseinkbe gyógypedagógus, gyógytornász és pszichológus alapdiplomával lehet jelentkezni, majd ezt követi a kétéves lovasterapeuta képzés. A Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány megalakulása óta kidolgozta és elismertette a saját képzési rendszerét, ennek keretében képzi a lovasterapeutákat. Ezen kívül felvállaltuk azoknak az oktatóknak a képzését is, akik a fogyatékos személyek szabadidős lovaglásával szeretnének foglalkozni.

Hogyan juthatnak el a páciensek a terápiára?

Mindenképp orvosi javaslat szükséges hozzá, mert előzetesen fel kell mérni, hogy a leendő páciensnek nincs-e olyan problémája, amely miatt esetleg nem javasolt a lovaglás. Amennyiben megvan a javaslat, érdemes megnézni a honlapunkat (www.lovasterapia.hu), ahol további részleteket találhatnak az érdeklődők.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!