Szimpatika – 1280 nap alatt a Föld körül

Légrádi Márk nem a magányos földkerülők teljesítményét szeretné megismételni, és nem is szeretne rekordot dönteni. Vitorlás túráját három és fél évre tervezi, miközben ügyel arra is, hogy a lehető legkevesebb káros anyag kerüljön a környezetbe. Környezetbarát mosó-, mosogató- és mosdószereket fog használni, azokat a hulladékokat pedig, amik nem bomlanak le, gyűjteni fogja. Az út költségeit az úgynevezett charterezésből tudja fedezni, így annak is lehetősége lesz részt venni a kalandban, akinek éppen nincs rá három és fél éve. Kihasználva a hajón lévő szabad utasteret, a telekocsi mintájára minden szakaszon lesz egy útitársa, akinek napidíjat fog felszámolni. „Egy angol szakirodalom segítségével nagyjából ki lehet számolni előre az időjárás alakulását, így látom majd, hogy egy-egy szakasz meddig tart, illetve mennyi idő alatt mekkora távolságot tudunk megtenni. A két partraszállás közötti leghosszabb idő 4-5 hét lesz.”

A hajót energetikailag úgy tervezték, hogy három és fél évre elegendő elektromos áramot tudjanak tárolni rajta, illetve napelemeket építenek be, hogy a tárolt energia felhasználását csökkenteni tudják. Az átlagos vitorlás hajókat minden kikötőben rákötik a parti áramra, hogy az állás alatt feltöltsék az akkumulátoraikat. Sok helyen azonban ez nem megoldott, a mai vitorlások pedig csupán 2-3 napot bírnak ki töltés nélkül. A hajó bútorzatának szerkezeti részét Márk tervezi, illetve az építés főbb műveleteit is ő végzi, Gál József Equator 44 vitorlásának sablonját felhasználva.

„Balatonkenesére jártunk nyaralni, de a szüleim tiltottak a vitorlázástól, mert édesanyám nem tudott úszni, apám pedig nem értett a hajózáshoz. Azt a hibát viszont mindig elkövették, hogy ebéd után lefeküdtek aludni, én meg addig kiszöktem valamelyik balatonkenesei gyerektáborba. Aztán egy idő után szóltak nekik, hogy hagyniuk kéne megtanulnom ezt a sportot, mert van hozzá érzékem. Később az egész életemet erre tettem fel.” Végzettségét tekintve informatikus, a felkészülést pedig félretett pénzéből tudja fedezni. „Ha van egy számodra fontos cél, meg tudod húzni a nadrágszíjat. Éltem Londonban, és ott sem haltam bele abba, hogy egy hónapon át pirítóskenyeret ettem. A komfortzónám falait szerencsére már rég kirúgdostam.”

Márk 2006-ban kezdett el sérült gyerekekkel foglalkozni, hogy a vitorlázás élményét számukra is elérhetővé tegye. „A beteg gyerekek ebben a deprimált világban hihetetlen pozitív energiával és akaraterővel rendelkeznek, és mivel rengeteg erőt kaptam tőlük az évek során, az a minimum, hogy a földkerüléssel őket segítsem. A Bátor Tábor gyermekeinek és az Egy ország egy Gyermekért programhoz csatlakozók részére gyűjtök adományokat. Azokban az országokban, ahol kikötök, egy műtétre váró, Magyarországon élő gyermeknek szeretném előteremteni az operációhoz szükséges pénzt.”

„Indulás Budapestről a Dunán lefelé, érkezés Budapestre a Dunán fentről.” Az út során Márk végig dokumentálni fogja az eseményeket, fotókat és videókat készít majd, blogot vezet, és az érintett országok gasztronómiájával is meg akar ismerkedni.