Szimpatika – Az alacsony vércukorszint is veszélyes?

Mit értünk az alatt, ha valakinek „leesik a cukra”?

Ez egy gyakran használt szófordulat akár sportolás után, akár más élethelyzetekben – sokszor persze csak úgy mondják az emberek, és korántsem biztos, hogy tényleg a vércukorszint leesése áll a pillanatnyi rosszullétük hátterében. Mindez ugyanakkor nem véletlen, hiszen a vércukorszint csökkenése valóban kellemetlen közérzetet okoz, hosszabb távon pedig ugyanolyan veszélyes, mint a túl magas cukorszint.

Mikor tekinthető alacsonynak a vércukorszint?

Egy ember normálisnak tekinthető vércukorszintje éhgyomorra nagyjából 3 mmol/liternél kezdődik, a felső határ pedig literenkénti 6 mmol környékén húzódik. Ha 3 mmol alatt van a vércukorszint, azt a szervezet is jelzi: fejfájás, szédülés, émelygés és koncentrációs zavarok jelentkeznek, felgyorsul a pulzus, elkezd szakadni rólunk a víz, erős éhségérzet vagy szomjúságérzés tör ránk, netán hirtelen ellenállhatatlan vágyat érzünk egy kóla vagy bármilyen más cukros, szénsavas üdítő iránt. Sokan idegessé, feszültté válnak, remegni kezd a kezük. Ezek egyfajta vészjelzések, vagyis mintha folyamatosan villogna a piros lámpa a testben. A koncentrációs problémák vagy az ingerlékenység már súlyosabb tünetek, ezeket Ha nem érkezik cukorutánpótlás, ájulás vagy még hosszabb távon, szélsőséges esetben akár kóma is bekövetkezhet.

Pontosan mi játszódik le ilyenkor a szervezetünkben?

Azt fontos megértenünk, hogy noha a média által is erősített diéta-divatok miatt sokan hajlamosak a test ellenségeként tekinteni a cukorra, az valójában nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez. Az agyunk és a testünk egyszerűen nem tud funkcionálni cukorbevitel nélkül. Ha a vércukorszintünk leesik, a szervezet a májból kezdi el felszabadítani a cukrot, az izmaink pedig jóval kevesebb cukrot vesznek fel.

Mi okozhatja a vércukorszint drámai csökkenését egészséges, tehát diabétesztől nem szenvedő emberek esetében?

Elsődlegesen a nem megfelelő táplálkozás szokta okozni, a legtöbb esetben nem húzódik meg a háttérben egyéb betegség. Vagyis legtöbbször arról van szó, hogy épp rohanunk reggel a munkába, az iskolába, és arra gondolunk, hogy majd menet közben bekapunk valamit. Aztán ez persze elfelejtődik, és pár óra elteltével azon vesszük észre magunkat, hogy rosszul vagyunk. Jellemzően ilyenkor szoktak összeesni a gyerekek például az iskolai ünnepségeken, vagy megszédülni az idős emberek a piacon. Többek között éppen emiatt fontos a megfelelő és rendszeres táplálkozás: hogy mindig legyen valami a gyomrunkban. Az említett, egészségügyileg fokozottan veszélyeztetett korcsoportok esetében ez különös jelentőséggel bír. Egyszerűen nem szabad reggeli nélkül elengedni a gyereket óvodába, iskolába, hiába tiltakozik, vagy hiába mondja, hogy nem éhes. És az sem indok, hogy ott majd úgyis kap tízórait, mert addig még eltelik két-három óra az ébredéstől számítva. Legalább egy tál müzlit, egy péksüteményt egyen reggel a gyerek, de a direkt reggeli fogyasztásra gyártott kekszekből, tejes-csokoládés reggeli szeletekből adunk neki, az is tökéletesen megfelel. Ezekre a termékekre felesleges haszontalanságként tekinteni, mert arra a szerepre, amire ajánlják őket, maradéktalanul megfelelnek. Arról nem is beszélve, hogy egy óvodást jó eséllyel könnyebben rá tudunk beszélni egy viszonylag magas tápértékű csokis gabonakeksz elfogyasztására reggel, mint arra, hogy egyen meg egy vajas-szalámis szendvicset. Szóval végső soron kényszermegoldásról beszélünk, ez a kényszermegoldás azonban a maga nemében egyáltalán nem rossz.

A vércukorszinttel összefüggésben kérdezem: ajánlott-e edzést végezni megfelelő táplálkozás nélkül?

Ez a másik sarkalatos esetkör: amikor valaki fogyni akar, étlen-szomjan elmegy futni, aztán arra eszmél, hogy a földön fekszik, és egy ismeretlen pofozgatja. A kérdésben természetesen ott rejlik maga a válasz is. Nemhogy nem ajánlott, hanem szigorúan tilos úgy edzenünk, hogy előtte semmit nem ettünk. Nyilván nem azt mondom, hogy közvetlenül a futóedzés vagy az aerobik előtt tömjünk magunkba egy nagy adag töltött káposztát, mert aki így tesz, az maga is rosszullétet kockáztat, és nem is egészséges az ilyesmi. De a rendszeres napi táplálkozás, a főétkezések rendjének következetes betartása mellett is figyeljünk oda arra, hogy edzés előtt egy-két órával mindig vegyünk magunkhoz valamilyen élelmiszert. Ez lehet egy turmix, egy banán, egy szendvics, egy müzliszelet, egy említett keksz, vagyis jószerivel bármi, ami nem terheli meg a gyomrot, viszont aránylag magas az energiatartalma. Edzés előtt, közben és után pedig gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról. Erre a célra a víz is tökéletes, de ha intenzív sportolásról van szó, a direkt e célra gyártott izotóniás vitaminitalok jelentik a legjobb megoldást. Ezekben nemcsak sok energia, hanem a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok és nyomelemek is találhatók. Ha ezekre ügyelünk, garantáltan nem fog leesni a vércukorszintünk mozgás közben vagy után sem.

Nem ad okot mégis aggodalomra, ha valakinek visszatérően és állandóan alacsony a vércukorszintje?

Ez bizonyos mértékig alkati kérdés is egyben, vagyis alapesetben nem kell aggódni. Félni persze még mindig jobb, mint megijedni, vagyis amennyiben gyermekünk állandóan rosszul lesz, ha a napon kell állnia, vigyük el orvoshoz a biztonság kedvéért. De ha odafigyelünk a reggelire és a rendszeres táplálkozásra, a rosszullétek száma szinte biztosan csökkenni fog.

Milyen betegségek húzódhatnak meg a háttérben, ha mégsem ennyire egyszerű a helyzet?

Bizonyos gyógyszerek vagy vegyszerek például kiválthatják ezt, de a máj cukortermelő képessége is csökkenhet, és ez is vezethet hypoglikémiához, akárcsak bizonyos hormonális rendellenességek. Egyes daganatos megbetegedések szintén fokozott inzulintermeléssel járnak, és vannak bizonyos anyagcsere-betegségek, amelyek következtében nem szívódnak fel megfelelően a szénhidrátok a szervezetben. A hasmenéssel járó betegségek szintén vezethetnek a vércukorszint alacsony voltához, bár itt rendszerint az alapbetegség kezelése hoz megoldást a problémákra.

Mi a helyzet a cukorbetegekkel? Az ő esetükben mi működik másképp?

Először is: a cukorbetegek eleve szigorú diéta szerint élnek, és ha ezt betartják, alapesetben nem kell tartaniuk sem kórosan alacsony, sem kórosan magas vércukorszint-értékektől. A leggyakoribb, kettes típusú diabéteszes cukorbetegek esetében viszonylag ritka az alacsony vércukorszint, az inzulin túladagolása vagy esetleg bizonyos gyógyszerek idézhetnek elő kórosan alacsony értékeket. Az alkoholizálás szintén erősen lecsökkentheti a vércukorszintet. Ilyenkor egy kis szőlőcukor viszonylag gyorsan segíthet a helyzeten, és elmulaszthatja a rosszullétet.

Forrás: mypin.hu