Elkészült a gondolattal irányítható robot
2015. 05. 26.
Gondolatvezérelt robotkart fejlesztettek ki az Egyesült Államokban egy tetraplég (négyvégtag-bénult) férfinek, az eszköz a korábbi neurobionikus protéziseknél sokkal gyorsabb és egyenletesebb mozgást tesz lehetővé.
A 34 éves Eric Sorto esetét, aki 2002-ben golyó okozta gerincsérülés következtében bénult le nyaktól lefelé, a Science legújabb számában ismertették a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) és a Rancho Los Amigos Nemzeti Rehabilitációs Központ szakemberei.
A korábbi neurobionikus művégtagoknál a mesterséges információ-feldolgozó rendszereket a mozgásokért felelős motoros agykéregbe ültették be. Ez lehetővé tette a betegeknek a művégtag használatát, ám a mozdulatok lassúak és szaggatottak voltak.
Richard Andersen, a Caltech kutatójának irányításával folyó fejlesztések eredményeként sokkal változatosabb mozgásokat lehetővé tévő rendszert dolgoztak ki.
A korábbiaktól eltérően az érzékelőket a hátsó parietális (fali) kéregbe (PPC) ültették be, abba az agyi régióba, amely egyebek mellett integrálja a látási, tapintási és nyomásérzékelési információt, "kezdeményezi", majd megtervezi a mozgásokat, s részt vesz tevékenységeink szenzoros irányításában.
A Dél-Kaliforniai Egyetem orvosai két éve, 2013 áprilisában ötórás műtéttel ültettek be két apró, 4 milliméterszer 4 milliméteres chipet Sorto agyába, a PPC két különböző részébe. A szenzorok összesen 96 elektródát tartalmaznak, amelyek mindegyike egy-egy különálló idegsejt elektromos aktivitását észleli. A parányi eszközök vezetéken keresztül csatlakoznak a komputeres rendszerhez, amely feldolgozza a jeleket, dekódolja, hogy mit is akar az agy, valamint ellenőrzi a végrehajtóeszközöket, a számítógépes kurzort vagy a robotkart.
A műtétet követő rehabilitáció alatt a szakemberek először megtanították Sortót, hogy képzelje el, mit szeretne csinálni, anélkül, hogy lépésekre bontaná le a tervezett mozgásokat. A vizualizációs tréning után elkezdhette a külön asztalon elhelyezett robotkar mozgatását, amelyet először csak kézfogásra használt, majd bonyolultabb mozgásokat is elsajátított vele.
Forrás: Hirado.hu
A korábbi neurobionikus művégtagoknál a mesterséges információ-feldolgozó rendszereket a mozgásokért felelős motoros agykéregbe ültették be. Ez lehetővé tette a betegeknek a művégtag használatát, ám a mozdulatok lassúak és szaggatottak voltak.
Richard Andersen, a Caltech kutatójának irányításával folyó fejlesztések eredményeként sokkal változatosabb mozgásokat lehetővé tévő rendszert dolgoztak ki.
A korábbiaktól eltérően az érzékelőket a hátsó parietális (fali) kéregbe (PPC) ültették be, abba az agyi régióba, amely egyebek mellett integrálja a látási, tapintási és nyomásérzékelési információt, "kezdeményezi", majd megtervezi a mozgásokat, s részt vesz tevékenységeink szenzoros irányításában.
A Dél-Kaliforniai Egyetem orvosai két éve, 2013 áprilisában ötórás műtéttel ültettek be két apró, 4 milliméterszer 4 milliméteres chipet Sorto agyába, a PPC két különböző részébe. A szenzorok összesen 96 elektródát tartalmaznak, amelyek mindegyike egy-egy különálló idegsejt elektromos aktivitását észleli. A parányi eszközök vezetéken keresztül csatlakoznak a komputeres rendszerhez, amely feldolgozza a jeleket, dekódolja, hogy mit is akar az agy, valamint ellenőrzi a végrehajtóeszközöket, a számítógépes kurzort vagy a robotkart.
A műtétet követő rehabilitáció alatt a szakemberek először megtanították Sortót, hogy képzelje el, mit szeretne csinálni, anélkül, hogy lépésekre bontaná le a tervezett mozgásokat. A vizualizációs tréning után elkezdhette a külön asztalon elhelyezett robotkar mozgatását, amelyet először csak kézfogásra használt, majd bonyolultabb mozgásokat is elsajátított vele.
Forrás: Hirado.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!