Szimpatika – Nemcsak szépek, de a levegőt is tisztítják

Az Otagói Egyetem kutatói a világ fjordrendszerei üledékeinek vizsgálata révén úgy becsülik, mintegy 18 millió tonna szerves szén nyelődik el évente a fjordokban, ami globálisan az éves tengeri szénelnyelés 11 százalékával egyenértékű. Candida Savage és csapata egységnyi területre számolva arra a következtetésre jutott, hogy a fjordok szervesszén-elnyelésének mértéke kétszerese az óceáni átlagnak. Ennélfogva, annak ellenére, hogy globálisan az óceánok felszíni területének csak 0,1 százalékát teszik ki, a szerves szén elnyelésének gócpontjai.



A fjordok hosszú, mély, keskeny tengeröblök, amelyek a jegesedési időszakokban jönnek létre a magas földrajzi szélességeken, ahogy az előrenyomuló jégfolyamok prominens völgyeket vájnak a partok közelében. Megtalálhatóak Észak-Nyugat-Európában, Grönlandon, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és az Antarktiszon.

A fjordok különösen jó szénelnyelők, mert mélyek, nagy mennyiségben kapnak szénben gazdag vizet a folyóktól, és nyugodt, oxigénszegény vizük van, amelyben a karbon gyorsan lesüllyed anélkül, hogy baktériumok bontanák le, ennélfogva stabil helyet kínálnak a szénben gazdag üledékek felhalmozódásához. A széneltemetődés fontos természetes folyamat, amely a legnagyobb mértékű szénelnyelést biztosítja a bolygón, és több ezer éves időskálára vetítve hatással van a légköri szén-dioxid-szintekre. A tanulmányban a kutatók azt sugallják, hogy a fjordok különösen fontos szerepet tölthetnek be a légköri szén-dioxid-szintek szabályozásában azokban az időszakokban, amikor a jégtakaró előrenyomul vagy éppen zsugorodik.

A Föld jelenleg interglaciális periódusban jár, a jégtakarók mintegy 11 ezer 700 éve húzódtak vissza. A kutatók úgy vélik, eredményeikkel tökéletesíthetik tudásukat a globális szénciklusról és klímaváltozásról. A tanulmányt a Nature Geoscience folyóirat közölte.

Forrás: Hiradó