Szimpatika – Az alváshiányos életmód veszélyeiről

Az alvás életünk titokzatos, és nagyon fontos része. Hiánya, vagy megtagadása például kínzási módszer volt, a tudósok pedig egyértelműen kimutatták, hogy az alváshiány elbutulást, elhízást és betegségeket okoz. Holott régen, még az vadászó-halászó őskorban, vagy később, a középkorban is, ez az állapot akár életveszélyes is lehetett - írja a hazipatika.com.



Elég, ha csak belegondolunk, hogy például egy másik törzs támadása könnyen végzetes lehetett annak, aki békésen aludt. Mégis, a tény, hogy az emberek - és valamennyi emlős - alszanak, evolúciós bizonyíték arra, hogy ez alapvető szükségletünk, ha veszélyes volt egykor, ha nem - mutat rá Jan Born, a tübingeni egyetem pszichológiai tanszékének alvásszakértője. A professzor korábban maga is behatóan foglalkozott az emlékek kialakulása és az alvás kapcsolatával, amiért megkapta a rangos Leibniz-díjat is. Tapasztalatai és kutatásai alapján szinte biztos abban, hogy még számos oka nem tisztázott annak, hogy miért alszunk. "A mélyalvásnak egy egész sor előnye van" - vág bele a felsorolásba.

Elsőként, az alvás javítja a hosszú távú memóriát, és az oltások hatékonyságát. Nap közben információk tucatja bombázza agyunkat, a hippokampusz ezek egy részét tárolja. Mélyalvás közben ezek az információk a neocortexben, az agykéreg legfejlettebb részében rendeződnek és tárolódnak hosszú távon. Erre azonban nincs lehetőség napközben, aktív szellemi tevékenységnél, mivel állandó ingerek érik az agyat, és nem képes egyszerre feldolgozni az ingereket, és hosszú távon el is tárolni őket. Utóbbira alvás közben kerül sor, így függ össze a tanulási folyamat és az alvás. Ezt egyébként tudományos kísérletek is bizonyítják.

De nemcsak az agynak, hanem az immunrendszernek is szüksége van az alvásra. Ugyancsak egy kísérlet világított rá arra, hogy az oltóanyagok sokkal hatékonyabbak a mélyalvás periódusában. Ezt nagyon egyszerűen vizsgálták: a beoltott tesztalanyok egy része többet, egy része kevesebbet aludhatott. Végeredmény: előbbieknek egy év múlva kétszer annyi antitest volt a szervezetében, mint az utóbbiaknak.

A kevés alvás ugyanakkor elhízáshoz is vezethet, hiszen a tartós nyugalmi állapot az anyagcserére is hatással van. A képlet egyszerű: akik nem alszanak eleget, könnyebben lesznek kövérebbek. "Az alváshiány megváltoztatja a sejtjeink reakcióit - magyarázza Born. - Egy álmatlan éjszaka után úgy viselkednek, mintha egy enyhébb cukorbetegségünk lenne. A krónikus alvászavarban szenvedők ezért hajlamosak az elhízásra." Az embernek normális esetben hét és fél óra alvásra van szüksége naponta, másfél óra plusz/mínusz azonban még belefér. Mégis, nagyon változó, hogy ki mennyit alszik. Ennek egy része öröklött, egy része viszont tanult. Utóbbira érdemes nagy hangsúlyt fektetni az életünkben, mert a testsúlyunkra, a memóriánkra és az immunrendszerünkre gyakorolt hatása miatt az alvás az életkorunkat is befolyásolja.

Forrás: Házi Patika