Szimpatika – Az emlékek átszerkesztése

A xenon nagyon ritka a természetben, erre utal elnevezése, ami a görög „idegen” szóból származik. A héliumhoz és a neonhoz hasonlóan ez a nemesgáz csak ritkán lép reakcióba más elemekkel. Az 1930-as években az USA haditengerészete egy olyan anyag keresése kapcsán vizsgálta a xenon biológiai hatásait, amelynek a belégzése csökkentené a mélytengeri búvárkodás következtében jelentkező egészségügyi problémákat – ennek során fedezték fel anesztetikus tulajdonságát, írja a LiveScience cikkében Charles Q. Choi.

Az agy glutamáterg N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptoraihoz kötődő gázt a medicinában inhalációs anesztetikumként (koncentráció: >50%) és diagnosztikai eszközként (koncentráció: 28%) használják. Az NMDA-receptorok a tanulás és a memóriaképzés folyamataiban működnek közre, befolyásolásuk hatással van a félelem kondicionálásáért felelős amigdala és hippokampusz szinaptikus plaszticitására, írják a PLOS ONE című folyóiratban megjelent tanulmányukban [Xenon Impairs Reconsolidation of Fear Memories in a Rat Model of Post-Traumatic Stress Disorder (PTSD)] a Harvard Medical School pszichiáterei. Mivel a glutamátreceptorok a félelemmel együtt járó emlékek rekonszolidációjában is közreműködnek (a memória rekonszolidációja során az előhívott emlékek módosíthatók), Edward Meloni és munkatársai megvizsgálták, hogy a félelemmel együtt járó emlék előhívása után adagolt xenon módosítja-e a kísérleti állatok félelmi reakcióját.

A patkányokat a kísérlet első részében egy fájdalmas elektromos áramütés révén megtanították félni egy hangtól, majd a következő nap csak a hanggal szembesítve mérték félelmi reakciójukat. Az állatok fele a fájdalommal asszociált hang megszólalásakor xenongázt is belélegzett (25%-os koncentrációban), míg az állatok másik, kontrollként szolgáló csoportja nem kapott xenont. Edward Meloni nyilatkozata szerint a gáz egy óra hosszat tartó belégzése csökkentette a patkányok félelmi reakcióját, és ez a hatás két hétig fennmaradt. Mint a pszichiáter hozzátette, ha a xenon embereknél is így működik, alkalmas lehet a depresszió és a poszttraumásstressz-betegség kezelésére.

Korábbi kutatások révén tudjuk, hogy amikor az agy egy új élmény kapcsán előhív egy érzelemmel társult emlékképet, az egy ideig módosítható. Mint arról a Nature legutóbbi számában a Massachusetts Institute of Technology kutatói beszámolnak, az is lehetséges, hogy ennek a – memóriarekonszolidációnak nevezett – folyamatnak a során a rossz emlékeket kellemessé alakítsuk (Bidirectional switch of the valence associated with a hippocampal contextual memory engram). Susumu Tonegawa és munkatársai vizsgálataik révén bizonyították, hogy a memória különböző elemei az agy különböző helyein tárolódnak, és egymástól függetlenül is módosíthatók: az emlékkép kontextusa a hippokampuszban, míg a hozzá tartozó érzelmek az amigdalában raktározódnak. A kutatók az amigdala módosításával egy bizonyos helyhez kapcsolódó kellemetlen emléket kellemessé tudtak alakítani (ugyanezek a kutatók tavaly arra is képesek voltak, hogy hamis emlékképeket hozzanak létre a kísérleti állatok agyában).

Az ezzel foglalkozó kutatók szerint elképzelhető, hogy a xenon memóriamódosító hatását csupán az amigdalát befolyásolva éri el, és csak az emlékek érzelmi összetevőjét törli ki, nem „söpri tisztára” a memóriát. „Ha hatása emberen is bebizonyosodik, nem fog a betegekből üres fejű zombit csinálni” – mondja Meloni. A további vizsgálatok során a pszichiáterek azt is szeretnék kideríteni, vajon a szer hasonlóan hat-e a jóval régebbi emlékek esetében is.

Dr. Kazai Anita

Forrás: https://www.medicalonline.hu/