Szimpatika – Hangulatzavarok és kezelési módjaik

Ahogy az okok többfélék, úgy a gyógyszerek is különböznek, tehát jobb tisztázni, konkrétan mi a bajunk, mielőtt nyugtatóért szaladunk a patikába. A témáról Rábainé M. Katalin szakgyógyszerészt kérdeztük.

Mivel szoktuk legtöbbször összekeverni a depressziót?

Sokszor a szorongást is depressziónak könyveljük el. A depresszió legjellemzőbb tünetei a lehangoltság, apátia, pesszimizmus, bűntudat, döntésképtelenség, gátoltság a gondolkodásban, cselekvésben, alvászavar, étvágyzavar, csökkenő libidó, öngyilkossági gondolatok. Ám, amíg a depresszió leginkább lehangoltsággal, tompultsággal (vagy bipoláris depresszió esetén a lehangoltsággal és a tettvággyal, lelkesedéssel teli időszakok váltakozásával) jár, addig a szorongás egy feszült izgalmi állapot. Egy orvosi vizsgálat, vagy egy vizsga előtt normális az, ha torkunkban dobog a szívünk, remeg a kezünk, megfájdul a fejünk. De az már kóros állapot, ha ezek a tünetek látszólag minden ok nélkül jelentkeznek, esetleg olyan hirtelen és erősen, fizikai tüneteket is okozva, amit már pániknak nevezünk.

Mivel különböző betegségekről van szó, gondolom, gyógyszeres kezelésük is eltér.

Igen. A depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek régi típusai az úgynevezett ciklusos vegyületek, ezeknek van nyugtató, altató mellékhatása is. Ma a legelterjedtebb az SSRI, vagyis szerotonin-visszavétel gátló gyógyszerek csoportja, melyek az agy bizonyos területein növelik a szerotonin szintet. A depresszión kívül alkalmazzák őket kényszerbetegség, fóbia, bulimia, anorexia, hipochondria kezelésében is. Ezeknek nincs altató, nyugtató mellékhatása. Bizonyos fajtáik azonban egyes kutatási eredmények szerint növelhetik az öngyilkossági hajlamot, de ezzel kapcsolatban még folynak a kutatások és a szakmai viták. A szorongásos betegségekre használt legáltalánosabb, sok gyógyszert magába foglaló csoport a benzodiazepinek (továbbiakban BDZ) csoportja. E csoporthoz tartozó gyógyszerek mindegyike rendelkezik öt hatással, altípustól függ, hogy e hatások közül melyik gyógyszernél, melyik dominánsabb. Az öt hatás a szorongáscsökkentő (ezek a pánik tüneteit is enyhíthetik), az altató, a görcsgátló (epilepszia kezelésénél használják ki), az izomlazító és az amnéziát okozó hatás. Utóbbi azt jelenti: az e csoportba tartozó altatóknál előfordulhat, hogy az ébredést közvetlenül követő percekben végzett cselekvésekre később nem emlékszik az ember. Mellékhatásuk lehet még bágyadtság, me-mória és figyelemzavar, tanulási képesség csökkenése is, nem javasolt mellette autóvezetés, vagy magasban végzett munka. Időseknél a mellékhatások fokozottan jelentkezhetnek, akár zavartság is kialakulhat náluk, ami nem feltétlen a szenilitás jele, hanem a kelleténél több gyógyszer beszedésére is utalhat. A beszedett mennyiségre azért is kell idős korban odafigyelni, mert ilyenkor már lassabban bontódnak le a gyógyszerek, több ideig vannak a szervezetben. Alkohollal együtt fogyasztani ezeket nem szabad, mivel felerősíthetik egymás hatását. Várandós és szoptató anyáknak sem javasolt a szedésük, mert aluszékonyságot, légzészavart, a szopási reflex csökkenést okozhatnak. Alvási problémákra alkalmazhatók még a zolpidem és zopiclon hatóanyagú szerek, ezek esetében kevésbé jelentkezik ez az amnéziás hatás, előbbit még pilóták is szedhetik, de ezekre is igaz, hogy négy hétnél tovább folyamatos szedésük nem javasolt.

Mennyi idő után alakul ki e gyógyszerek hatása? Okozhatnak függést?

Az antidepresszánsok hatásáról tudni kell, hogy nem azonnali, vagyis 2-4 hét kell, míg kialakul a hatásuk, és az egyedi dózis kitapasztalásához is hetekre lehet szükség, tehát az orvos és a páciens részéről is türelmet igényel. Ezek többségéből napi egyet kell szedni, ahhoz, hogy ne ingadozzon a szervezetünkben a hatóanyag mennyisége, célszerű minden nap ugyanabban az időben bevenni. Hirtelen elhagyásuk elvonási tüneteket válthat ki, ezért csak orvosi felügyelettel, fokozatosan vonhatók el. A BDZ-k hatása az antidepresszánsokéval szemben azonnal, beszedés után érezhető, leszokni róluk ugyancsak fokozatosan szabad. A szorongáscsökkentő hatásra vonatkozó kutatások eddig nem mutatták ki, hogy kialakulhat a gyógyszerrel szembeni tolerancia, vagyis elvileg azonos dózis ugyanazt a szorongáscsökkentő hatást váltja ki, akkor is, ha már régebb óta szedi valaki a gyógyszert. A BDZ-típusú altatóknál ezzel szemben tapasztalható némi hozzászokás.

Milyen gyógynövények, vagy gyógynövényalapú gyógyszerek használhatók depresszióra, szorongásra, alvászavarokra?

Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére kifejezetten alkalmas az orbáncfű, mely megtalálható önálló alkotóelemként is bizonyos gyógyszerekben, de egyéb gyógynövényekkel együtt is használják teakeverékekben és egyes klimax tüneteit csökkentő szerekben is. Az orbáncfű mellékhatása felgyorsítja más gyógyszerek lebontását, példádul véralvadásgátlók és fogamzásgátlók esetében, ezért ezek hatását csökkentheti. Tehát javasolt szólni az orvosunknak, mielőtt elkezdjük szedni az orbáncfüvet, mert előfordulhat, hogy más gyógyszereink dózisát át kell emiatt állítani. Másik mellékhatása, hogy növeli a bőr fényérzékenységét, ez a hatás a szoláriumozóknál is jelentkezik, tehát rövidebb idő alatt megéghet, aki orbáncfű-kúra alatt jár szoláriumba. Jó nyugtató, szorongáscsökkentő és alvás elősegítő hatása van a valeriánának, más nevén macskagyökérnek, a komlónak, a citromfűnek és a levendulaolajnak is. Utóbbi kettőt akár aromaterápiásan, illóolajukat fürdővízbe cseppentve, vagy a szobában párologtatva is alkalmazhatjuk. A felsorolt gyógynövények egyenként is alkalmazhatók, de kaphatók teakeverékek, melyek akár mindet tartalmazzák. Függőséget és hozzászokást gyógynövények esetében nem mutattak ki.

Jobban tesszük, ha kipróbáljuk a gyógynövényes megoldásokat, mielőtt orvos által felírható szereket kezdenénk szedni?

A depresszió és szorongás enyhébb formáinál ezek is nagy eséllyel javítanak állapotunkon, azonban súlyos és hosszú ideje nem javuló problémák esetén mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni. Előfordulhat, hogy élethelyzetünk megváltozásával „magától” is elmúlik betegségünk, de statisztikák szerint a lakosságnak minimum 10 százaléka kerül élete során legalább egyszer olyan állapotba, amely kezelendő lenne, mégis csak kevesen kezeltetik magukat. A kezeletlen depresszió azért is veszélyes, mert a depressziós betegek 10 százaléka jut el az ön-gyilkossági kísérletig, és a befejezett öngyilkossági kísérletek több mint felét kezeletlen, vagy rosszul kezelt depresszió állapotában követik el. Ugyanakkor a szorongásos betegségek és a depresszió kezelésénél ritkán elégséges önmagában a gyógyszerek beszedése, kutatások alapjánhosszú távú javulás pszichoterápia alkalma-zásával együtt érhető el.