Szimpatika – Valcerrel a felejtés ellen

Berlinben egyre több az olyan szervezet, amely ezt tűzte zászlajára. A német fővárosban több olyan kávéházat hoztak létre, ahol havi vagy éppen heti rendszerességgel ápoló és szociális otthonok demenciában szenvedő betegeit - és természetesen kísérőiket - fogadják, és ahol különlegesen képzett zeneterapeuták a kávé és a sütemény mellett mindenekelőtt tánccal igyekeznek gyógyítani, illetve emlékezni tanítani őket.

A Valcerrel a felejtés ellen elnevezésű mozgalom vezetője Susanne Hausmann berlini zeneterapeuta egy interjúban arról beszélt: vendégeik többsége már hosszú idő óta Alzheimer-kórban szenved. A legtöbben közülük már képtelenek tájékozódni, képtelenek emlékezni, nem tudják, hogy reggel van-e vagy este, tavasz-e vagy tél, és hogy ettek-e már vagy még nem.

A terápia azokra a képességekre támaszkodik, amelyek az agyban még jelen vannak. Így egyebek között a zenei tapasztalatokat, amelyeket az adott páciens fiatal korában szerzett, és amelyek hosszú időn keresztül "lehívhatók'" maradnak. Szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy miközben az intellektuális emlékezés a betegség során egyre inkább megszűnik, az úgynevezett emocionális emlékezés sértetlen marad. A hatás Hausmann szerint óriási. A betegek többsége néhány perc után táncolni kezd, sokan dúdolnak vagy énekelnek, nevetnek és a régi időkre, a régi táncokra emlékeznek.

A berlini pszichiátriai és pszichoterápiai intézet igazgatója, Hans Gutzmann megerősítette, hogy a tánc képes a demencia miatt szétzúzott tudás, illetve az emlékezés reaktiválására. Azaz - mint utalt rá - valóban alkalmas az Alzheimer-kór terjedésének fékezésére. Szavai szerint minderre az a magyarázat, hogy a tánc esetében olyan dologról van szó, amely egyszerre két irányban is optimálisan hat. Egyrészt erősíti a fizikai aktivitást, másrészt pedig javítja a hangulatot. A tánc rendkívül fontos terápiai eszköz - hangoztatta Gutzmann, hozzátéve, hogy ráadásul még segíti az agy azon idegsejtjeinek aktivitását, amelyek általánosságban felelősek az emlékezésért, a gondolkodásért és a beszédért is.