Szimpatika – Miért nem hat az aszpirin mélyvénás trombózis ellen?

A főként láz- és fájdalomcsillapítóként ismert aszpirin hatása igen széles körű, és az utóbbi időkben előszeretettel használják artériás trombózisok (pl. szívinfarktus, stroke) megelőzése céljából. Az acetilszalicilsav – ami az aszpirin hatóanyaga – ugyanis a vérlemezkék ún. arachidonsav-anyagcseréjét blokkolja és ezáltal nem keletkeznek olyan végtermékek, ami a vérlemezkéket összecsatolná, mintegy dugót képezve. Mivel ez az artériás oldalon fordul elő, az aszpirin az artériás trombózis megelőzése céljából nagy segítséget nyújthat, ám a vénás trombózisok kialakulása ellen hatástalan.

Vénás trombózis esetén nem hatásos

„Széles körben elterjedt tévhit, miszerint az aszpirin az artériák mellett a vénákban kialakuló trombózist is megakadályozza. Ez azonban nem így van: ebben az esetben a kezelés hatástalan, mivel ilyenkor nem a vérlemezkék diszfunkciója a probléma fő forrása, mint az artériás trombózisnál, hanem a vénás keringés zavara, a véráramlás lelassulása és az alvadási rendszer aktiválódása. Épp ezek miatt alakul ki gyakrabban mélyvénás trombózis tartós mozgásképtelenség, pl. fekvőgipsz, hosszabb repülő- vagy autóút, illetve visszértágulatok esetén” – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A vénás trombózisok megelőző kezelésében jó bevált gyakorlat az aszpirinkezeléssel szemben az alvadásgátló szerek alkalmazása (heparin/LMWH, kumarinok és az ún. „új típusú alvadásgátlók”). Ezek használata fokozott trombózishajlam, illetve mélyvénás trombózis után javasolt, és a gyógyszert a betegnek nem ritkán élete végéig kell szednie, viszont szigorúan orvosi javallatra, a rendszeres kontrollvizsgálatok alkalmával kapott eredmények függvényében! Tanulmányok szerint az alacsony dózisú heparin alkalmazása mellet a kompressziós harisnyák viselése a leghatásosabb módszer a mélyvénás trombózis megelőzése céljából, így ha ilyet alkalmaz, orvosával érdemes annak erősségéről is konzultálnia.

Forrás: Trombózisközpont