Szimpatika – 11 vegyi anyag, ami károsíthatja a gyermekek agyát

Habár ezekért részben a gének is felelősek, a megbetegedéseknek csak a 30-40%-a esetében okolhatjuk a géneket, a maradék 60-70%-ért a környezeti hatások tehetők felelőssé.

A cikk alapja a The Lancet Neurology kutatása, ahol egyenesen egy néma járványról beszélnek, amelynek során mérgezzük a gyermekek idegrendszeri fejlődését. A kutatók 2006-ban 5 ilyen anyagot azonosítottak, ám mára a listán szereplő anyagok száma 11-re növekedett. Az eredeti szerző, Philippe Grandjean, a Harvard School of Public Health kutatója szerint különösen az a probléma, hogy mennyire sok gyermek károsodik ezen anyagok miatt; növekszik a figyelemhiányos zavarok aránya, késik az agyi fejlődés, csökken az iskolai teljesítmény, és mindez egyre jobban az ipari és mezőgazdasági kemikáliákhoz köthető. Bár sok anyagot már évekkel korábban betiltottak, mivel lassan bomlanak le, továbbra is megtalálhatóak a környezetünkben.

A gyermekek agyi károsodásai elsősorban az alábbi 11 vegyi anyaghoz, illetve anyagcsoporthoz köthetőek:

Ólom – Károsítja az idegrendszer fejlődését, csökkenti az intelligenciát. Bár az ólmozott benzint 1999-ben itthon betiltották, az addigra már több generáció agyát károsította. Még sokfelől érhet minket ólomszennyezés: például az ivóvízhálózat a régebbi, 30 évesnél öregebb házakban ólomcsövekben fut, melyből sok ólom jut a szervezetünkbe – hacsak nem engedjük ki a csapot ivás, főzés előtt több percre. Kutatások szerint nincs biztonságosnak mondható ólomszint.

Arzén – Fő forrása az ivóvíz; a gyermekek kognitív képességeit jelentősen rontja. A vízben található arzén emellett rákkeltő is. Magyarországon még mindig nagyon sokan isznak olyan vizet, mely a határértékek felett tartalmaz arzént. A halakban található (szerves) arzén nem igazán káros az ivóvízben találhatóhoz képest.

Klórpirifosz, DDT rovarirtó szerek – Az ennek az anyagnak való kitettség esetén az agy struktúrája megváltozik és a károsodás fennmarad. Bár a DDT-t már sok éve betiltották, a klórpirifosz igen elterjedt vegyszer a hazai mezőgazdaságban, így a magyar boltokban kapható zöldségek, gyümölcsök gyakran szennyezettek klórpirifosszal. A Greenpeace 7 méhgyilkos vegyülete között is szerepel a klórpirifosz. Vizsgálatok szerint a klórpirifosz jelenlétét még a határérték alatt sem mondhatjuk gyermekek számára biztonságosnak. A DDT pedig import élelmiszerekben, termékekben fordulhat elő.

Toluol – Elterjedt oldószer. Ha az anya kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, károsodik a gyermekének az agya, például figyelemhiányos lesz.

Mangán – Az ivóvízben előforduló mangán csökkenti a matematikai tudást, valamint az intelligenciát is; az ADHD-val hozták összefüggésbe.

Fluorid – A magas fluorkoncentráció valószínűsíthetően a gyermekek IQ-jának kimutatható csökkenését okozza.

Metil-higany – Már a magzat fejlődését is jelentősen károsítja. A WHO szerint leginkább a tengeri halak, halkonzervek fogyasztása okoz kitettséget napjainkban. Európai mérések rendszeresen nagyon magas metilhigany-koncentrációt mutattak ki például tonhalkonzervekben.

Tetraklór-etilén (perklór-etilén) – Ipari szerves oldószer, csavarlazító, amely hiperaktivitást és agresszivitást okoz, és hozzájárul ahhoz, hogy valaki pszichiátriai gondozásra szoruljon. A szülők kitettsége veszélyezteti a gyermeket is. A következő foglalkozások esetén jelentős a szennyezés esélye: ápolónő, gyógyszerész, takarító, fodrász, kozmetikus. Magyarországon például Abasáron került szennyezés miatt az ivóvízbe ez az anyag.

Brómozott égésgátlók – Az elterjedt polibrómozott égésgátlók jelentős részét már betiltották, de a mai napig tele van velük a lakásunk, az autónk – műszaki cikkek, bútorok, függönyök, kárpitok, szőnyegek tartalmazhatják. A szülők kitettsége a gyermekek idegrendszeri fejlődésének károsodását okozhatja.

Poliklórozott bifenilek (PCB-k) – Ezen anyagcsalád használata szintén sok éve tiltott, ám még gyakran kimutathatóak például a talajból, tengerből; bekerülhetnek élelmiszerekbe, halakba, sőt az anyatejbe is. A PCB-k a kutatások szerint csökkentik a csecsemők, gyermekek kognitív képességeit.

Két további anyagról, a cumisüvegek anyagában betiltott (de más ételtárolókban, hőnyomott papírokban még engedélyezett) polikarbonátban található biszfenol-A-ról, és főleg a PVC-műanyagokban megtalálható ftalátokról is gyanítják ezen hatásokat. A kutatást jegyző tudós szerint ezt a káros „járványt” csak a vegyi anyagok szigorúbb vizsgálatával és engedélyezésével lehetne megállítani. Mivel világméretű problémáról van szó, hatékonyan csak nemzetközileg, vagy minimum uniós szinten lehetne fellépni. Az uniós, ún. REACH rendelet, valamint az élelmiszerek és növényvédő szerek jelenlegi szabályozása, ellenőrzése láthatóan képtelen kizárni a használatból ezeket a veszélyes anyagokat.

Kis odafigyeléssel és a címkék alapos átböngészésével a kockázatok valamelyest csökkenthetőek. Emellett érdemes követni a Greenpeace és más szervezetek kampányait is, és élni a civil nyomásgyakorlás erejével.

Forrás: https://greenpeace.blog.hu/

Az eredeti cikket fordította és kibővítette Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.