Vérző íny és szabaddá váló foggyökér

2014. 04. 29.
A vérző íny Magyarországon is tízezrek problémája, ám sokan nem törődnek vele, ami egyértelműen hiba, hiszen a kezeletlen fogágybetegség egyenes út a fogvesztés felé. Ennél látványosabb probléma például az íny „felhúzódása”, amivel viszont azért nem fordulunk orvoshoz, mert nem tudjuk, hogy kezelhető. Dr. Molnár Bálint parodontológus szakorvossal, egyetemi tanársegéddel beszélgettünk a fenti problémákról.

Mik a leggyakoribb ínyproblémák, amelyekkel a fogorvosok szembesülnek a hétköznapokban?

A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis a leggyakoribb. Ez a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta, gyulladásos megbetegedése, amit közismert nevén fogínysorvadásként szokás emlegetni, én azonban nem szeretem ezt a megnevezést, hiszen ilyenkor nem csak az íny, hanem a csont is károsodik. A parodontitisnek több korai jele is van: ilyen az ínyvérzés, a fokozott fogkőképződés, valamint a kellemetlen lehelet. A betegség kezdetén ínygyulladás alakul ki, melynek tünetei, hogy az íny vörössé válik, megduzzad és erősebb nyomásra vagy akár a fogmosás során vérzik. Amennyiben a betegséget nem ismerik fel időben és nem történik megfelelő kezelés, a gyulladás súlyosbodik, átalakul fogágybetegséggé. Ilyenkor a fellazult íny és a fog felszíne között egy fokozatosan mélyülő rés, úgynevezett tasak alakul ki. A kialakult tasakok a betegség előrehaladtával egyre mélyebbé válnak, ezért egyre kevésbé lehetséges a tisztításuk, így egyre agresszívabb baktériumok szaporodnak fel az íny alatti oxigénszegény környezetben. Emiatt a tartószövetek előrehaladott pusztulása következik be, mely bizonyos idő elteltével a fogak meglazulásához és végül elvesztéséhez vezet. A betegség további velejárója a fogak elvándorlása, melynek oka, hogy a gyulladás miatt meggyengült csont nem képes ellenállni a rágóerőknek.

Mi vezet a hétköznapokban fogágybetegséghez?

A fogágybetegséget a szájban található baktériumok megváltozott összetétele, bizonyos agresszív kórokozó fajok felszaporodása okozza. Ezek forrása az eltávolítatlan lepedék, fogkő, amely a nem megfelelő fogmosási technika, illetve a plakk eltávolítását megnehezítő, elálló tömés- és koronaszélek miatt alakul ki. Fontos kiemelni, hogy a szájüreg felnőttkorra kialakult bakteriális összetételén nem lehetséges változtatni, és ez a baktériumflóra minden embernél más és más. Vagyis van, akinél a baktériumok például elsősorban a fogszuvasodásra hajlamosítanak, másoknál pedig fogágybetegségre. A kórokozók mennyisége helyesen végzett fog- és ínytisztítással jelentősen csökkenthető. Különösen fontos, hogy a beteg minden esetben kövesse a fogorvosától kapott, szájápolásra vonatkozó utasításokat. Megfelelő otthoni szájhigiéné kialakítása és fenntartása nélkül a legszakszerűbben elvégzett kezelések sem lehetnek teljes mértékben sikeresek, és akár egy gyógyult állapot is újból visszaromolhat.

A fogágybetegség kialakulásában szintén meghatározó szerepe van az immunrendszer védekezőképességének. Az immunrendszer sejtjeinek működését hátrányosan befolyásoló örökletes eltérések, illetve bizonyos kulcsfontosságú fehérjék működésének megváltozása csökkentik a baktériumok elleni védekezés hatékonyságát. Serdülőkorban és terhesség alatt szintén fokozódhatnak a gyulladásos tünetek, mert a hormonháztartás egyensúlyában beálló változások felerősíthetik a már fennálló fertőzés okozta tüneteket és a szövetpusztulást. Ennek oka, hogy hormonrendszer megbomlott egyensúlya miatt megnő a hajszálerek véráteresztő képessége és több szövetkárosító anyag termelődik az immunrendszeri védekezés során. A fogágybetegséget súlyosbító hormonális változások pedig leggyakrabban serdülőkorban, terhesség alatt, illetve bizonyos ritka hormonrendszeri megbetegedések miatt következnek be.

A felsoroltak mellett léteznek még általános szervezeti tényezők: így például a fogágybetegséget súlyosbító legfontosabb általános szervezeti tényező a cukorbetegség. Amennyiben ezt nem kezelik megfelelően, az még jó szájhigiéné mellett és egyéb rizikófaktorok hiánya esetén is súlyos csontpusztuláshoz és fogelvesztéshez vezethet.

Miért?

Mert a cukorbetegségben kialakuló, hosszú távon fennálló szervezeti változások gátolják a kórokozók elleni immunválaszt. Minden egyéb, az immunválaszt gátló tényező hasonló következményekkel jár a fogat körülvevő szövetekre nézve. Ilyen például a HIV-fertőzés is, de a legtöbb súlyos, hosszan tartó betegség következtében, illetve gyógyszerszedés miatt is jellemző az immunhiányos állapot kialakulása.

Mi különbözteti meg a fogágybetegségtől azokat a rendellenességeket, amelyek speciális ínyplasztikai műtétet igényelnek?

A fogágybetegség népbetegség, baktériumok okozta gyulladás, ami az íny és a csont magától vissza nem forduló, nem javuló károsodását okozza. Ilyenkor regeneratív beavatkozásokat, úgynevezett tasakműtéteket végzünk, ahol a cél a meggyengült fogak megerősítése, a gyulladás megszüntetése, és hosszabb távon a fogak megtartása. Ezzel szemben az ínyvisszahúzódás vagy ínyrecesszió olyan, akár gyulladásos háttér nélküli elváltozás, amelynek következtében „meghosszabbodnak” a fogak, szabaddá válik a foggyökér. Az íny akár négy-öt milliméternyit is visszahúzódhat ilyenkor a fogról, kinél gyorsan, kinél lassabban. Az is változó, hogy mennyire gyorsan tűnnek fel a változások a betegnek és környezetének. Ezekben az esetekben van helye az említett parodontális plasztikai sebészeti beavatkozásoknak.

Mi az oka ezeknek az ínyvisszahúzódásoknak?

Több okuk is lehet. Az egyik a vékony ínytípus, hiszen ez sem ugyanolyan minden embernél: vannak, akiknek vékonyabb, sérülékenyebb az ínyük. Ha emellett még kevés is a csont az íny alatt, az csak fokozza az ínyvisszahúzódás esélyét. Erről akkor beszélhetünk, ha például valakinek kisméretű az állcsontja, de nagyok a fogai, és torlódnak, kifelé dőlnek, a foggyökér kifelé domborodik a csontból. Szintén rizikófaktor a túl erős, helytelen fogmosási technika, amikor valaki nagyon erősen, vízszintes mozdulatokkal, kemény sörtéjű fogkefével sikálja a fogait.

Ez az állapot is járhat fogvesztéssel?

A betegek a legtöbbször ínyrecesszió esetén is a fogak elvesztésétől való félelem miatt fordulnak szakemberhez, de a gyulladásmentes ínyvisszahúzódások alapvetően nem járnak hamar bekövetkező fogelvesztéssel. Hosszú távon persze ilyesmi is lehetséges, de általában korántsem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek kinéz. Viszont az ínyrecesszió sok szempontból látványosabb, mint a fogágybetegség, amit gyakran nem is vesznek észre, és emiatt nem is mennek vele fogorvoshoz, pedig ott sokkal rosszabb a helyzet.

A rossz fogmosási technika mellett egyéb külső tényezőkkel mennyire lehet fokozni a problémát?

A dohányzás például egyértelműen a fogak és az íny ellensége. A dohányfüstben jelen lévő forró, toxikus anyagok csökkentik a szájüregi immunválasz hatékonyságát. Ennek az az egyik oka, hogy gátolják a baktériumok elleni közvetlen védekezésben részt vevő fehérvérsejtek működését. A kedvezőtlen hatások másik fontos tényezője, hogy a dohányfüstben lévő anyagok károsítják az íny vérkeringését, az íny hajszálereinek tartós összehúzódása miatt az immunrendszeri sejtek nem képesek megfelelő mennyiségben a fertőzés területére jutni. Ezzel az is együtt jár, hogy, aki dohányzik, egy ilyen beavatkozás esetében a kezelés sikerét is kockára teszi, hiszen a műtét így nem lesz olyan sikeres, mint különben lehetne. Ahogyan azt sem lehet megfelelően kezelni, aki még a szakorvos segítségével sem tudja elsajátítani a helyes fogmosási technikát, mivel egy ilyen műtétet nem lehet állandó ínygyulladás mellett megfelelően elvégezni. Egyébként pedig elsődlegesen itt is alkati tényezőkről beszélünk.

Mit lehet ilyenkor csinálni?

A kezelés egyértelműen műtéti, vitamintablettákkal vagy egyéb egyszerűbb módszerekkel nem lehet helyrehozni, hiszen egy szabaddá vált foggyökérnél kell ismét regenerálni a lágyszöveteket. A beavatkozások célja kettős: egyrészt be kell fedni a szabaddá vált gyökérfelszínt, másrészt meg kell vastagítani az ínyt a kérdéses területen, hiszen egyébként az eredmény nem maradna stabil.

Miként történik a vastagítás?

Máshonnan vett kötőszövettel kell kipótolni az eltűnt ínyt. Ez egy-két fog esetén viszonylag egyszerű, hiszen a szájban elég donorterület akad a felső bölcsességfogak vagy a szájpadlás területén, ahonnan egy vonalszerű metszéssel elég szövetet nyerhetünk a pótláshoz. A helyzet már nehezebb, ha az ínyrecesszió egy bizonyos fogmennyiségnél – mondjuk öt-hat fognál – többet érint, mert jellemzően a szájpadlás egyik oldaláról nem lehet eltávolítani annyi szövetet, ami elegendő lenne a pótláshoz. Elméletben persze lehetséges a szájpadlás mindkét oldaláról saját ínyt kimetszeni, de ezt, ha lehetséges is, kerülni kell, mert a sebgyógyulás ilyenkor nehezített tud lenni. Így inkább valamilyen kiegészítő anyaggal szoktuk megoldani az ínyvastagítást. Ezek lehetnek szintetikusak, illetve állati eredetűek. A leggyakoribbak az állati anyagok, például a sertés bőr alatti kötőszövete: ezt egy szivacsszerű, szabható anyagként kell elképzelni. A lényeg, hogy többféle készítmény is található a piacon erre a célra, ami beszerezhető és elérhető. Jelenlegi tudásunk szerint még mindig a saját kötőszövet a legbiztosabb megoldás, de, ha nem túl súlyos az adott eset, az állati eredetű, úgynevezett kollagén mátrixok is jól használhatóak. Ha kevés fog érintett, a saját szájból kivett autológ kötőszövet jó választás, ráadásul többletköltséggel sem jár.

Fájdalmas a beavatkozás?

Maga a műtét többnyire egyáltalán nem fájdalmas, mert annyira kicsi a szöveti trauma, hogy ritka a fájdalom. Minél nagyobb saját szövetet kell kivenni, annál nagyobb a kellemetlenségek valószínűsége. Ami a gyógyulást illeti, a kollagén mátrixok még jobban tudnak gyógyulni, mint a saját szövetek, és ilyenkor a műtét is jó húsz-huszonöt perccel rövidebb, mivel nem kell még egy területen metszést végezni.

Utókezelésekre szükség van a későbbiekben?

Sőt, „előkezelésekre” is, hiszen már a műtét előtt meg kell tanítani jól fogat mosni a pácienst, le kell szoktatni a dohányzásról, ha lehet, és így tovább. Ami az utókezelést illeti, a varratok két hétig maradnak bent, ennek során és utána szükség van néhány kontrollvizsgálatra, a műtét után pedig tanácsos a félévente egyébként is javasolt ultrahangos ínytisztítás miatt a fogorvost felkeresni.

Mennyire tartós az eredmény?

A sok fogat érintő, többszörös ínyvisszahúzódások kezelése terén is legalább tízéves tapasztalat áll rendelkezésre, hiszen úgy 1998-2000 körül váltak általánossá a hasonló beavatkozások. E tapasztalatok alapján, amennyiben a beteg betartja az orvosi utasításokat, stabilan és jól tarthatók az eredmények. Itt megjegyezném, hogy maga a parodontológia-szakág is nagyon friss, Magyarországon eleve csak a 2000-es évek eleje óta lehet szakvizsgát tenni, és sajnos a mai napig nem érte el a képzett szakorvosok aránya a nyugat-európai országokban megszokottat. Így az általános fogászati praxisban dolgozó kollégák gyakran a jó szándék ellenére sem feltétlenül tudják hová beutalni a pácienst az ínyproblémákkal. Ugyanakkor ma egyre jobban látjuk, a fogágybetegség valódi népbetegség, de sokkal kevésbé ismert, mint pl. a fogszuvasodás. Hozzáteszem: a szakorvosképzésben több tekintetben sok európai ország előtt járunk, hiszen számos helyen nem létezik egyelőre parodontológia-szakvizsga. Ezekben az országokban viszont az általános praxisban dolgozó fogorvosok jártasabbak az olyan enyhe vagy közepesen súlyos fogágybetegségek megfelelő kezelésében, melyek nem igénylik specialista közreműködését.

Milyen nagyságrendű költségekkel jár egy hasonló műtét?

Egy műtét díja a magánfogorvosi praxisokban az érintett fogak számától és a felhasznált anyagok költségétől függően hozzávetőlegese a több tízezertől a százezer forintos nagyságrendig terjedhet.


Forrás: https://www.mypin.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!