Szimpatika – A 9 legnagyobb hazugság a zsírról és a koleszterinről

Alább következik az étkezési zsírokkal és a koleszterinnel kapcsolatos 9 legnagyobb hazugság, mítosz és félreértés.

1. Az alacsony zsír- és a magas szénhidráttartalmú étrend az optimális.

Az 1960-70-es években számos prominens tudós hitt benne, hogy a telített zsír a szívbetegség első számú okozója, mert megemeli a „rossz” koleszterin szintjét a vérben. Ez az elmélet volt az alacsony zsírtartalmú étrend sarokköve. Egy pár rossz tanulmány és téves politikai döntés miatt 1977-ben minden amerikainak ezt az étrendet ajánlották.

Akkoriban azonban még egyetlenegy tanulmány sem létezett erről az étrendről. Az amerikai nép minden idők legnagyobb ellenőrizetlen kísérletének résztvevőjévé vált. Ez a kísérlet nem sikerült túl jól, és még mindig szenvedünk a következményeitől. Valószínűnek tűnik, hogy az alacsony zsírtartalmat támogató ajánlások rontottak a helyzeten, mert az emberek kevesebb egészséges élelmiszert, pl. húst, vajat vagy tojást kezdtek fogyazstani, míg több feldolgozott, magas cukor- és finomítottszénhidrát-tartalmú ételt fogyasztottak.

Ugyan akkoriban még kevés bizonyíték volt ennek az étrendnek a hatásairól, az elmúlt években alaposan tanulmányozták az alacsony zsírtartalmú táplálkozást; többek között a Women’s Health Initiative nevű, a táplálkozástudomány történetének legnagyobb kontrollált vizsgálatában tesztelték. Ebben a vizsgálatban 48 835, menopauza után lévő nőt választottak szét két csoportra. Az egyik csoport alacsony zsírtartalmú étrendet követett (teljes kiőrlésű gabonákkal), míg a másik csoport továbbra is „normálisan” táplálkozott. 7,5-8 évvel később az alacsony zsírtartalmú csoport csak 0,4 kilóval volt könnyebb, mint a kontrollcsoport, és a szívbetegség, illetve a rákos megbetegedések kialakulásának mértékében nem volt különbség a csoportok között. Más nagy vizsgálatok sem mutatták ki az alacsony zsírtartalmú étrend előnyeit.

De még nincs vége a történetnek – sajnos. A legtöbb táplálkozástudományi szervezet által ajánlott alacsony zsírtartalmú étrend nem csak hatástalan, hanem lehet, hogy egyenesen kártékony is. Több humán vizsgálatból kiderült, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend valójában számos fontos rizikófaktort tovább ront: megemeli a trigliceridszintet, csökkenti a HDL- („jó”) koleszterin szintjét, és apróbbá teszi az LDL-részecskéket, ami ártalmas. A kutatások gyenge eredményei ellenére világszerte sok táplálkozási tanácsadó továbbra is ajánlja az alacsony zsírtartalmú étrendeket, amelyek pedig többet ártanak, mint amennyit használnak.

Lényeg: Nincs rá bizonyíték, hogy az alacsony zsírtartalmú étrendeknek bármilyen haszna lenne. Hosszú távon nem eredményeznek fogyást és nem csökkentik a krónikus betegségek kockázatát. Bizonyos vizsgálatok azt mutatták ki, hogy akár kárt is okozhatnak.

2. A koleszterinben gazdag élelmiszerek (mint a tojás) ártalmasak.

A táplálkozási szakemberek figyelemre méltó sikereket értek el egyes, tökéletesen egészséges élelmiszerek démonizálásában. Ezek közül a legrosszabb példa valószínűleg a tojás, ami az egyik legegészségesebb élelmiszer a világon. Gondoljuk csak végig! A tojásban lévő tápanyagok elegendőek ahhoz, hogy egyetlen megtermékenyített sejtből kiscsibe legyen. Mivel azonban a tojás sok koleszterint tartalmaz, úgy vélték, hogy ez szívbetegséget okozhat.

A vizsgálatok ugyanakkor kimutatták, hogy a tojásban lévő koleszterin nem emeli meg a „rossz” koleszterin szintjét a vérben. Megemeli viszont a HDL- („jó”) koleszterint, és nincs összefüggésben a szívbetegség megnövekedett rizikójával. Egy hihetetlenül egészséges élelmiszerrel állunk szemben, ami tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és a szem és az agy számára különösen fontos tápanyagokkal. Ne felejtsük el, hogy majdnem az összes tápanyag a sárgájában van, a fehérje nem más, mint fehérje. Azt mondani az embereknek, hogy felejtsék el a sárgáját, talán a legnevetségesebb tanács volt a táplálkozás története során.

Lényeg: A tojást a magas koleszterintartalom miatt démonizálták, de az új vizsgálatok kimutatták, hogy nem emeli meg a vérkoleszterin-szintet és nem járul hozzá a szívbetegségekhez. A tojás tápanyagokban az egyik leggazdagabb élelmiszer a földön.

3. Az össz- és az LDL-koleszterinszint megbízható előrejelzői a szívinfarktus kockázatának.

A modern orvoslás talán egyik legnagyobb hibája, hogy túlzottan fókuszál az össz- és az LDL-koleszterinszintre, mint a szívinfarktus-kockázat indikátoraira. Igaz ugyan, hogy a kettő megemelkedett szintje összefügg a megnövekedett rizikóval, de a teljes kép ennél sokkal bonyolultabb.

Az összkoleszterin valójában sok mindent magában foglal, a HDL-t is, amelyet „jó” koleszterinként is ismerünk. A magas HDL-szint pedig megemeli az összkoleszterin szintjét. Az LDL-koleszterinnek többféle altípusa létezik: vannak az apró, sűrű LDL-részecskék (ez a VLDL, a „nagyon rossz” koleszterin), és a nagy, könnyű LDL-részecskék (ez „jó”-nak számít). Az apró részecskék összefüggésben állnak a szívbetegséggel, míg a nagyok többnyire ártalmatlanok. A vizsgálatok valójában azt mutatták ki, hogy az össz- és az LDL-koleszterinszint gyenge rizikómutatók másokhoz, pl. a triglicerid:HDL arányhoz képest.

Egy vizsgálatban azt találták, hogy 231 986, szívbetegség miatt kórházba került páciens közül a felének normális LDL-szintje volt! Más vizsgálati eredmények szerint a magas koleszterinszint védő hatású is lehet: idősebb embereknél minél magasabb a koleszterinszint, annál alacsonyabb a szívbetegség rizikója. Arról már nem is beszélve, hogy a túl alacsony koleszterinszint valójában a megnövekedett halálozási rizikóval függ össze …más okokból, mint pl. a rák és az öngyilkosság. Annak ellenére, hogy az össz- és az LDL-koleszterinszint gyenge előrejelző, az emelkedett értékekkel rendelkezőket gyakran úgy instruálják, hogy minden lehetséges módon csökkentsék a koleszterinszintjüket, kövessék az alacsony zsírtartalmú étrendet (ami nem működik) és szedjenek sztatinokat. Jelenleg a világon több millió ember szed koleszterincsökkentő gyógyszereket anélkül, hogy szüksége lenne rá, ezzel szükségtelenül kitéve magát a komoly mellékhatások kockázatának.

Lényeg: Az össz- és az LDL-koleszterinszint valójában gyenge előrejelzői a szívbetegségnek. Sok ember szed gyógyszert feleslegesen azért, mert az orvosok ezekre az értékekre összpontosítanak.

4. A finomított mag- és növényi olajak egészségesek.

Valami rejtélyes oknál fogva a finomított mag- és növényi olajok egészséges élelmiszerként kerültek be a köztudatba. Az emberiség csak kb. száz éve kezdte el fogyasztani őket, mert azelőtt nem volt megfelelő technológiánk a feldolgozásukra. Ezeknek az olajoknak – beleértve a szójabab-, a kukorica- és a gyapotmagolajat – nagyon magas a többszörösen telítetlen omega-6 zsírsav tartalma, ami nagy mennyiségben káros, gyulladásfokozó hatású. Annak ellenére, hogy ezeket az olajokat a szívbetegségek gyakoriságának csökkentésére ajánlják, sok vizsgálat kimutatta, hogy valójában megnövelik a rizikót. Egy vizsgálatban, amelyben az USA-ban általánosan használt főzőolajokat elemezték, kimutatták, hogy a bennük található zsírsavak 0.56%-4.2%-a erősen mérgező transzzsír!

Lényeg: A finomított növényi olajok nagyon egészségtelenek, tele vannak omega-6 zsírsavval és transzzsírokkal, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához.

5. A telített zsírok megemelik a rossz koleszterinszintet és szívbetegséget okoznak.

A „telítettzsír-ellenes háború” keserves kudarcot vallott. Eredetileg is hibás vizsgálatokon alapult, de valahogy közérdekké alakult át (katasztrofális következményekkel). A legrosszabb, hogy a kormányok és az egészségügyi szervezetek még mindig nem változtatták meg az álláspontjukat, annak ellenére, hogy döntő bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, mekkorát tévedtek. Valójában a telített zsírok nem emelik meg annyira az LDL-szintet. A hatásuk gyenge, egyenetlen és egyéntől függő. Amikor a telített zsírok hatással vannak az LDL-re, akkor a részecskék méretét változtatják meg az egészen apró, sűrűből („nagyon-nagyon rossz”) a nagy LDL-re, ami többnyire ártalmatlan.

A telített zsírok ugyancsak megemelik a HDL-koleszterint, ami viszont a csökkent szívbetegség-rizikóval áll összefüggésben. Ha egyáltalán, akkor a telített zsírok inkább javítják a lipid-profilt, és NEM fordítva. Az elmúlt néhány évben sok nagyszabású vizsgálat elemezte a telített zsírok és a szívbetegség-rizikó közötti kapcsolatot. Az egyik vizsgálatnak 347 747 résztvevője volt, és 21 vizsgálat adatait vetették össze. A konklúzió: nincs bizonyíték arra, hogy a telített zsírok megnövelik a szívbetegség kockázatát.

Lényeg: A több évtizedes antipropaganda ellenére a telített zsírokról soha nem tudták bebizonyítani, hogy szívbetegséget okoznának. Valójában a telített zsírok javítják a szívbetegség legfontosabb rizikófaktorainak némelyikét.

6. A telített zsírok és a transzzsírok hasonlóak.

A transzzsírok olyan telítetlen zsírok, amelyeket kémiai úton megváltoztattak, hogy szilárdabbak legyenek és tovább elálljanak. Részben hidrogénezett olajként is ismertek. Az előállítási folyamat elég gusztustalan, nagy nyomást és nagy hőfokot, egy fém katalizátort és hidrogéngázt igényel. A tény már eleve elképesztő, hogy bárki is úgy gondolta, hogy ezek a rémes zsiradékok emberi fogyasztásra alkalmasak lesznek.

Néhány főbb egészségügyi szervezet azzal kezdte az emberek összezavarását, hogy a transz- és a telített zsírokat egy csoportba sorolták, mondván, hogy ezek a „rossz zsírok”. Azonban, mint ahogy fentebb már kifejtettem, a telített zsírok teljesen ártalmatlanok, míg a transzzsírokról ezt NEM lehet elmondani. A transzzsírok nagyon mérgezőek, és inzulinrezisztenciát, gyulladást tudnak okozni, illetve jelentősen megnövelik egyes komoly betegségek, így a szívbetegség kockázatát.

Bár a fogyasztásuk az utóbbi időben csökkent, a transzzsírok még mindig megtalálhatók a feldolgozott, félkész ételekben és az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet) még mindig „általánosan biztonságosnak” kategorizálja őket. Ha el akarják kerülni a krónikus betegségeket, akkor fogyasszanak vajat, húst és kókuszolajat, és mindenáron kerüljék el a transzzsírokat, mert az életük múlhat rajta.

Lényeg: A transzzsírok állagukat és eltarthatóságukat tekintve emlékeztetnek a telített zsírokra, de a kémiai összetételük nagyon különböző. Míg a telített zsírok ártalmatlanok, a transzzsírok erősen mérgezőek és mindenképpen kerülendők.

7. A zsírevéstől hízunk, és a magas zsírtartalmú étrend veszélyes.

A zsír az az anyag, ami a bőrünk alatt lerakódik, és amitől puhának és puffadtnak látszunk. Ezért, ha több zsírt eszünk, akkor ettől még több zsírt fogunk raktározni. Ugyan a zsírban grammonként több kalória van, mint a fehérjében és a szénhidrátban, a természetes módon magas zsírtartalmú ételek nagyon laktatóak és nehezen lehet belőlük túlenni magunkat. Valójában a magas zsírtartalmú (és alacsony szénhidráttartalmú) étrendek vizsgálata azt mutatta ki, hogy ezek az étrendek nagyobb hatékonysággal eredményeznek fogyást, mint az alacsony zsírtartalmúak.

Ráadásul az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendek további előnyökkel is járnak, mint pl. a magasabb HDL-koleszterin-, alacsonyabb triglicerid-, vércukor- és inzulinszint, magasabb hasi zsírvesztés és jobb LDL-részecske-méret. Ennek ellenére sok táplálkozási szakember még mindig veszi a bátorságot ahhoz, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendeket károsnak nyilvánítsa és továbbra is a többszörösen megbukott és teljesen hatástalan alacsony zsírtartalmú étrendet ajánlja.

Lényeg: Annak ellenére, hogy a zsírban grammonként több kalória van, mint a szénhidrátban és a fehérjében, a vizsgálatok kimutatták, hogy a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrendek valójában nagyobb fogyáshoz vezetnek, mint az alacsony zsírtartalmú étrendek.

8. A feldolgozott margarin jobb, mint a természetes vaj.

A telített zsírok ellen hirdetett háború miatt a vajat egészségtelen élelmiszernek tartják. Az élelmiszergyártók egyből jól helyezkedtek, és elkezdtek olyan vajhelyettesítőket gyártani, mint a margarin. A legtöbb margarin nagy mennyiségű feldolgozott növényi olajat tartalmaz és gyakran transzzsírokat adnak a keverékhez. Nehéz elképzelni, hogy az emberek hogy gondolhatták, hogy a feldolgozott, iparilag előállított margarin egészségesebb, mint a vaj, ami egy teljesen természetes élelmiszer és az emberiség régóta fogyasztja. 

A vizsgálatok sem támasztják alá azt, hogy a margarin a vajnál egészségesebb lenne. Az ún. Framingham Szív Vizsgálatban például a vajéhoz képest a margarin fogyasztása megnövekedett szívbetegség-kockázat kialakulását mutatta. Sok más vizsgálat elemezte a magas zsírtartalmú tejtermékeket, és nem talált bizonyítékot arra nézve, hogy hozzájárulnának bármilyen betegséghez, sőt az alacsonyabb elhízási kockázattal voltak összefüggésben. Minden félelemkeltés ellenére a magas zsírtartalmú tejtermékek, mint pl. a vaj, kifejezetten egészségesek, különösen, ha legeltetett marha tejéből készülnek.

Lényeg: A margarin egy egészségtelen, természetellenes, iparilag előállított élelmiszer, ami általában transzzsírokat és feldolgozott növényi olajokat tartalmaz. A vaj sokkal egészségesebb választás, különösen, ha legeltetett marha tejéből készül.

9. A feldolgozott alacsony zsírtartalmú ételek egészséges opciók.

A nevetséges, az alacsony zsírtartalom mellett szóló ajánlások miatt az élelmiszergyártók kivonták a zsírt bizonyos termékekből. De volt egy nagy probléma: a természetes élelmiszereknek borzalmas íze van a zsiradék nélkül. A gyártók rájöttek erre, és ezért egy csomó cukrot adtak a termékekhez a hiányzó zsír kompenzálására. Ezért aztán az „alacsony zsírtartalmú” ételek valójában tele vannak cukorral, ami komolyan káros.

Ha egy élelmiszer címkéjén a „low fat” vagy „diétás” szó szerepel, akkor valószínűleg cukrot, kukoricaszirupot és különféle mesterséges kemikáliákat találunk az összetevői között. Azonban ezeknek az élelmiszereknek az eladási statisztikája meredeken felívelt, mert a táplálkozási szakemberek most is fogyasztásra ajánlják őket, annak ellenére, hogy a „normális zsírtartalmú” változatok sokkal egészségesebbek!

Forrás: www.tenyek-tevhitek.hu