Szimpatika – Ez okozza a januári tavaszt

Északnyugat-Európa fölött egyik ciklon követi a másikat, és az egymásba érő légörvények délnyugat-északkelet irányban meleg (eredetileg a Földközi-tenger medencéjéből származó) légtömegeket tolnak maguk előtt. Röviden összefoglalva és kizárólag az aktuális meteorológiai jelenségeket nézve ez a jelenlegi, szokatlanul enyhe időjárás oka – a bővebb, illetve nagyobb időléptékű magyarázatokban már jóval több a bizonytalanság.

Az enyhülés nemcsak Magyarországot, hanem gyakorlatilag egész Európát érinti (Skandinávia nagy részét is beleértve) – miközben Észak-Amerikában meghökkentően hideg van.

A téli időjárást alapvetően az évszak csillagászati jellemzői (relatíve rövid nappalok, a napsugárzás kis beesési szöge), illetve a levegőáramlás iránya és a légtömegek eredete határozza meg. A kettő csak együtt értelmezhető: ahogy mostanában a napi tapasztalataink is igazolják, attól még, hogy rövid ideig süt és alacsonyan jár a nap, nyugodtan lehet 10 foknál is melegebb a levegő (amihez csupán az kell, hogy a nap valóban „rálásson” a földre, azaz ne legyen köd vagy felhőtakaró).

Ha az enyhülés csupán néhány napig vagy egy hétig tart, abban semmi rendkívüli nincsen. Százévenként néhányszor a klímaciklusoktól függetlenül is előfordulnak kirívóan enyhe telek, ebből tehát még nem lehet a globális felmelegedésre következtetni. Tény, hogy jelenleg egy enyhébb klímaperiódus közepén tartunk, ami ráadásul egybeesik egy napfoltmaximummal – egyes elméletek szerint az utóbbi is enyhe időt eredményezhet (bár ennek az Észak-Amerikában mért értékek ellentmondanak: valójában az északi félgömb átlaghőmérséklete megfelel az errefelé szokásos téli átlagnak).

A hosszú távú – viszont csekélyebb valószínűséggel beváló – prognózisok szerint a hét vége táján érkező kisebb hidegfront ellenére az egész január, sőt a február eleje is enyhébb lesz a megszokottnál. Ha valóban így lesz, annak viszonylag komoly kockázatai vannak, hiszen megindulhat a rügyfakadás (ez a déli országrészben néhány helyen már meg is történt), sőt az itt telelő vagy a csak Európán belül költöző madarak fészkelése is, majd egy márciusi fagy gyorsan véget vethet a túl korán beindult szaporodási ciklusnak. A keményebb tél (vagyis a legalább néhány hétig tartó fagyos időszak) a kártevők állományszabályozása szempontjából is fontos lenne – az előrejelzésekben szereplő nappali 2-4 °C, illetve az éjszaka a leghidegebb idő esetén is mindössze mínusz 1-2 Celsius-fokos hőmérséklet azonban ehhez nem elegendő.

Forrás: https://nol.hu