Az internetes gyógyszervásárlás veszélyeiről

Szerző: Csimár Kamilla
Magyarországon egyelőre még kevésbé terjedt el, de Európa-szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyógyszerek online beszerzése. Tudjuk azonban, hogy az internetes kereskedelem milyen nehezen tartható kordában, és a minőségbiztosítás sem megoldott kérdés.

Dr. Bartus György egészségügyi szakjogászt, gyógyszerészt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnökét arról kérdeztük, milyen veszélyt jelenthet az, ha nem megbízható forrástól származó terméket vásárolunk.

Az internet szinte hemzseg a legkülönfélébb étrend-kiegészítőktől és „csodaszerektől”. Mennyire szabályozzák szigorúan ezeknek a kereskedelmét?

Az étrend-kiegészítőkhöz szinte bármilyen honlapon hozzá lehet jutni. Ezeknek a piaca meglehetősen ingoványos terület. Amikor a forgalmazó egy új termékkel akar megjelenni, bead az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézethez (OÉTI) egy dokumentációt, az OÉTI ellenőrzi ezt, megvizsgálja, hogy a szer tartalmaz-e nem megengedett anyagokat, illetve, hogy a megengedett anyagok mennyisége a megadott határértéken belül marad-e. Azaz a forgalomba hozatal előtt semmilyen fajta kémiai ellenőrzést nem írnak elő a jogszabályok. Ennek fényében történik meg a notifikáció. És itt jön a csavar a történetben: ugyanis a forgalmazásnak nem feltétele a notifikáció, csak a bejelentés.

És ha kiderül, hogy valami baj van egy étrend-kiegészítővel?

Ha a notifikáció során az OÉTI rábukkan valami hibára, azt jelzi az ÁNTSZ-nek, ami aztán kivonja a forgalomból az adott étrend-kiegészítőt. Azonban senki ne gondolja, hogy ez egyik napról a másikra megy: sajnos igen hosszadalmas a procedúra, és ameddig le nem zajlik, addig a problémás szer továbbra is a piacon van.

Volt olyan vizsgálat, amelynek során különböző potencianövelő szereket bemintáztak, próbavásárlást csináltak, és kiderült, hogy a nyolc „természetes, növényi alapanyagú csodaszer”-ből hat hamis – mivel az, amitől igazán működött, az bizony gyógyszeralapanyag volt.

Mennyire nyújt biztonságot az, ha gyógyszertárban szerzi be az ember az étrend-kiegészítőt?

Sajnos akár patikában is belefuthat a fogyasztó egy hamisított termékbe, de azért ez nem jellemző. Amennyiben a gyógyszertár kizárólag gyógyszer-nagykereskedőtől szerzi be a termékeit, az szavatolja a termék megfelelőségét. Persze, ha a hamisítás az első forgalomba hozónál történik, arra a bejelentési rendszer miatt nem lehet garancia.

Magyarországon mik a leggyakrabban hamisított gyógyszerek?

Elsősorban az úgynevezett „életmódgyógyszerek”, amelyek a fogyasztószereket, az izomtömeg-növelő szteroidokat és a potencianövelőket foglalják magukban.

És mi a helyzet a gyógyszerek internetes forgalmazásával?

A gyógyszerek tekintetében sokkal bonyolultabb a dolog. A legújabb gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében kizárólag patika forgalmazhat gyógyszert az interneten, és csak vény nélkül kapható terméket kínálhat. Nyilvánvalóan az internet teljes egészében nem ellenőrizhető, és csomagküldéssel bárkinek bármi szállítható. Ezért, ha a vevő igazi garanciát akar, csak azt tudom javasolni, bizonyosodjon meg arról, hogy az általa használt vásárlófelület mögött létező gyógyszertár áll.

És erről hogyan bizonyosodhat meg a vásárló?

Tudjuk, hogy szinte bárki létrehozhat egy honlapot, kitalálhat egy jól hangzó patikanevet, és máris kész a saját online vásárlási felület. Szerencsére azért ezt ki lehet szűrni. A patika köteles bejelenteni az ÁNTSZ-nél, ha internetes gyógyszer-kereskedelemmel akar foglalkozni, és meg kell adnia az általa üzemeltetett oldal elérhetőségét. Ekkor bekerül a hivatalos nyilvántartásba, és felkerül az ÁNTSZ honlapján azon patikák listájára, amelyek hasonló tevékenységet folytatnak. Ezek után a patikának el kell helyeznie a saját oldalán egy olyan linket, ami a vásárlót átirányítja az ÁNTSZ honlapjára, az engedéllyel rendelkező patikák listájára. Ez a kereszthivatkozás nyújt garanciát arra, hogy létező patika honlapjával van dolga a vásárlónak.

Mi történik akkor, ha valaki hamis terméket fogyaszt?

Jó esetben semmi. Az a legenyhébb verzió, hogy nem használ a gyógyszer. De ha például egy hamisított antibiotikumot vesz be valaki, ami nem hat, az már nagyobb baj, hiszen nem múlik el a betegsége. Ha egy, az izomtömeg növelésére szolgáló szteroidtablettát vesz be, amiben nincs szteroid, azzal sem jár a fogyasztó olyan rosszul, mert legalább nem teszi tönkre a mellékveséjét.

Ami a nagyobb veszélyt jelenti, az az, hogy teljes mértékben követhetetlen, hogy a hamis szerekben milyen szennyező anyagok lehetnek. Ki tudja, hogy a gyártás során a kémiai reakciók nemkívánatos anyagaitól hogyan tudnak megszabadulni, egyáltalán, hogy milyen higiéniás körülmények között készülnek a hamisított gyógyszerek? Láttam már olyan fotót, amin betonkeverőben készítették a drazsékat, amiket aztán a földre leterített gyékényen szárítottak meg. Ez a legszélsőségesebb példa, de az is bőven elegendő, ha a reakciótermékek között van egy mérgező anyag. Vagy, ha nem is mérgező a termék, de tartalmaz hatóanyagot, akkor kérdés, hogy vajon mennyit? Ha kevesebbet, mint ami szükséges, az a kisebbik rossz; ha dupla dózist, az bizony komoly problémákat szülhet.

Mik a jogi következményei a gyógyszerhamisításnak?

A nemrég hatályba lépett új büntető törvénykönyv bűncselekménnyé minősítette a nem engedélyezett gyógyszerek kereskedelmét. Három év börtön járhat azért, ha valaki nem engedélyezett egészségügyi terméket birtokol, illetve forgalmaz, de ha ezt szakmabeli követi el (pl. egy gyógyszerész), aki ezáltal súlyosan visszaél a hivatásával, az sokkal komolyabb büntetést von maga után.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!