Szimpatika – A rák immunterápiája az év tudományos felfedezése a Science szerint

Évtizedek óta tartó kutatások után idén végre megmutatkozott, hogy mire képes a rák immunterápiája – írta a lap, amely szerint új fejezet kezdődött a rák kutatásában és kezelésében. Az immunterápia nem a tumort állítja a kezelés középpontjába, hanem az emberi immunrendszert: az immunsejteket serkentve próbálják legyőzni a rákot.

A Science évente közzétett listája az immunterápia mögött kilenc további felfedezést sorol fel – szerepel köztük pl. az is, hogy alvás közben az emberi agy nagytakarítást és karbantartást is végez magán. Egérkísérletek során figyelték meg a kutatók, hogy alvás közben kitágulnak az idegsejtek közti csatornák, hogy az agyi folyadék átmoshassa őket. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az idegrendszer tisztán tartása az alvás legfontosabb okai közé tartozik.

Nagy jelentőségűek voltak 2013-ban a laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr szervek, szervkezdemények is – írta a Science. Sikerült előállítani többek között miniatűr májat, vesét és agyat, amelyeket egy nap talán jobban lehet majd kutatási célokra használni, mint a kísérleti állatokat.

Az emberi testben élő számtalan mikroba kutatásával is áttörést értek el tudósok. Fény derült arra, az ember számára mekkora jelentőségűek ezek a parányi élőlények – magyarázta a Science. Az orvosi kezelések során a jövőben sokkal inkább számításba kell venni az emberi szervezetben élő mikrobákat.

Amerikai kutatóknak 2013-ban sikerült először klónozott emberi embriókat előállítani és őssejteket nyerni belőlük. Azt a módszert alkalmazták, amelyet a Dolly nevű klónbárány létrehozásához is. Vitatott eljárásukhoz a tudósok koffeintartalmú oldatot használtak.

A genetikában nagy jelentőségű, úgynevezett CRISPR-elemek – vagyis a csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats – CRISPR) – is felkerültek a felfedezések idei toplistájára. Több mint egy tucat kutatócsoport használta az ismétlődő DNS-szakaszok felfedezését arra, hogy növényi, állati és emberi sejtek genomját megváltoztassa. Az elemeket ma már az egyes gének manipulálásához használt szikének tekintik.

Az agyszövet ábrázolásának új technikája, amely a szövetet átlátszónak mutatja és látni engedi az agysejteket is, „megváltoztatta azt, ahogyan a tudósok erre az igen bonyolult szervre tekintenek” – fogalmazott a Science.

Egy csillagászati felfedezést is felvett listájára a folyóirat: 2013-ban igazolták azt a több évtizedes sejtést, hogy a szupernóvák kozmikus sugárzás forrásai lehetnek.

A Science előző, 2012-es toplistáját a Higgs-bozon létezésének bizonyítása vezette.

Forrás: https://index.hu/tudomany