Szimpatika – A szinte tünetmentes érszűkületet is kezelni kell!

„Az érszűkület egy úgynevezett célszervi megbetegedés, ami azt jelenti, hogy, bár az érelmeszesedés a szervezet artériáit általánosan érinti, leggyakrabban a szívben, az agyban, illetve az alsó végtagi és a hasi erekben alakul ki a szűkület. A betegség legutolsó stádiumában az ér teljesen elzáródik, majd megindul az adott szerv szöveteinek elhalása, ami szív- és agyi infarktushoz, illetve a végtagok üszkösödéshez vezethet. A szűkület egy ideig nem okoz tüneteket, ismerve azonban a folyamat előrehaladó jellegét, valamint számos vizsgálat eredményét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamat kezdeti, tüneteket nem okozó jeleinek felkutatása és a kockázati tényezők korai kezelése” – mondja a szakember.

Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magasvérnyomás-betegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

Az érszűkület fokozatai

Az alsó végtagi érszűkületet súlyossága alapján a leggyakrabban az ún. Fountain-stádiumok szerint osztják fel. A beosztás alapján az állapot lehet tünetmentes, majd a fájdalom nélkül megtett járástávolság alapján a 200 méter a következő stádiumot meghatározó választóvonal, a harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

„A kezelést számos tényező befolyásolja. A tünetmentes beteget nem műtétileg kezeljük, hanem rendszeresen ellenőrizzük. Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik – ez persze mást jelent egy idős, mást egy fiatal, mást egy sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél. Általánosságban elmondható, hogy amíg az illetőnek nincs nyugalmi fájdalma, és a lábán nincs üszkösödés, illetve nincsenek súlyos keringési zavarra utaló elváltozásai, addig a műtéti javallat felállítása mindig egyéni elbírálást igényel a járástávolság és az egyéb betegségek alapján” – mondja dr. Kósa Éva angiológus.

A harmadik és negyedik stádiumban a műtét vagy az érfestés során végzett tágítás a javasolt kezelés. Először mindig szükséges az érfestés elvégzése, a műtét lehetőségét vagy annak ellenjavallatát érsebész állapítja meg. Amíg az érsebészeti vélemény nem áll rendelkezésre, addig ezekben a súlyos állapotokban egyéb kezelés nem javasolt, mert késleltetheti az ér megnyitását és veszélyeztetheti a végtagot. Sajnos számos esetben az érfestést követően az derül ki, hogy a műtét vagy a katéteres értágítás az elzáródás elhelyezkedése vagy a beteg állapota miatt nem lehetséges. Ilyenkor a végtag-amputáció veszélye nagyon magas.

Összefoglalva: az érszűkület megállapítását követően a kezdeti stádiumokban a legfontosabb az életmódváltás, vagyis a dohányzás elhagyása és napi rendszerességgel végzett séta bevezetése, a kiírt kezelés betartása, valamint a rendszeres kontrollon való részvétel. Az érszűkület kezelése egy súlyosabb állapotban már sokkal nehezebb feladat, és ilyenkor a végtag-amputáció veszélyével is számolni kell.

forrás: Trombózisközpont